Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-04 / 44. szám
5._________________________________________RÁKOS VIDÉKE _______ 44. szám ala p emelkedése és a lélekszám növekedése pedig az egész községnek javára válnék s olyan közérdekű létesítményeket tenne lehetővé, amelyet ma nélkülözni kénytelen. Mindezek alapján hangsúlyozottan kérjük, hogy a városi villamos vasút kért uj vonalára az engedélyt a község részéről múlhatatlanul kiadatni méltóztassék, azzal a határozott módosítással azonban, hogy a főfasoron kivezetett vonal folytatása ne a szentkorona utczán — ahol merőben felesleges és czéltalan, hanem ellenkező irányba kanyarodva, a Baross-utczán legyen a körvasúiig visszavezetendő. A Baros utcza ami leendő és már is fővonalunk, — csupa parczellázott terület a partja, — a környék ott minden közlekedést nélkülöz, ez az egyetlen mód, amely rajtunk valahára segíthetne. Abban a reményben, hogy a tekintetes Képviselőtestület szintén egyedül azt az elvet vallja, hogy a község igazságos és méltányos közérdeke minden előtt való, kérésünket a leghatározottabban ismételve, vagyunk teljes tisztelettel a Szentgyörgy telep, Lechner telep, Vida telep, Nyúl telep, Erőss telep, Mészáros telep és Kraicsovits telep érdekeltsége. A kérvény szövegét körülbelül száznyolczvan — kétszáz aláírás rekeszti be, élén K o z á r János, Írgang Mihály, Nonn János és sok más ismert ingatlan tulajdonossal. A képviselőtestületben a kérelem erős visszhangra talált. Teljes mértékben méltányolták annak helyes intenczióit annyival is inkább, mert ha a vonalat csakugyan a Baross-utczán vezetik vissza, úgy közlekedést biztosítanak legalább nagyrészben a most teljesen távoleső községi temetőnek és vágóhídnak is. Sőt kívánatos lenne, ha a vonal további kiépítését a vágóhíd, Kisszentmihály, sőt Anna-telep felé már most biztosítanák. A módosítást tehát a képviselőtestület elvben elfogadta s Kneif Endre igen okos beszéd kíséretében előterjesztett indítványára kimondotta, hogy a torület átengedése ügyében ezúttal végleges határozatot nem hoz hanem Krenedits főjegyző javaslata értelmében hétfőn, november ötödikén küldöttségben kéri fel H ti vös József udvari tanácsost, a villamos városi vasút elnökigazgatóját, hogy a tervet a község óhajának és érdekének megfelelően módosítsa s a vasutat a Vida- és E r ő s-telepen át vezettesse vissza a körvasúihoz. A küldöttség tagjai lettek : Hauser Gyula biro, Krenedits Sándor főjegyző, Way and Károly, Kneif Endre. Nonn János és Farkas István képviselőtestületi tagok. Nagyon természetes, hogy a képviselőtestület kebelében egyébként a kért közterületek díjtalan átengedése tekintetében egyhangúlag a teljes készség nyilatkozott meg. Őszintén reméljük, hogy a villamos városi vasút részvénytársaság Rákosszentmihály kérelmét kellőképen méltányolni fogja, ami különben nem csak a község érdeke, hanem a vállalkozó részvénytársaság üzleti java is, mert hiszen a nagy, még kiaknázatlan terület behalózásával az okvetlen hirtelenöl felszaporodó közönség óriási kontingensét biztosítja magának, mig az eredeti terv szerint csnk a sziikebb konkurrenczia révén elcsipegetett morzsák fellakmározásával kellene beérnie. Hírek. Lung György f. Megdöbbenve értesülünk a fájdalmas hírről: Lung György székesfővárosi tanácsos nincs többé. Mindszentek napján, hirtelen — váratlan ragadta el a halál a fővárosnak talán legnépszerűbb főtisztviselőjét. Lung György roppant ismert ember volt országszerte s aki ismerte, szerette is és most fájdalommal gyászolja. Roppant tevékeny, nagy képzettségű tisztviselő volt, ki mindig széles munkakör ii hivatalán kívül is sokfelé megosztotta értékes munkásságát, mint daláregyesületi elnök, lövészek, vadászok patronusa, a tisztviselőtelep megalkotója és társadalmának lelke, A tisztviselőtelepi csütörtöki társaság rajongásig szeretett atyamesterét siratja benne. Törhetetlen, lelkes hazafi, művészet kedvelő, barátságért áldozó egyenes jellem, szilárd egyéniség volt, ki azzal a ritka tulajdonsággal ékeskedett, hogy a barátaiért és embereiért a tüzbe is elment volna. Légió ember vesztig benne igaz pártfogóját, önfeláldozó barátját. Az Árpád-telep főalapitója, s az egyesület első elnöke veit Lung György, kinek munkássága itt régen pótolhatatlan. Mint a IX. kér. választókerület egyik legelső férfia nagy szerepet játszott s mindig szeplőtelen függetlenségi volt. Mint ilyen megfordult legutóbb Rákosfalván is, hol Ballagj Aladár mellett tört lándzsát és a nagygyűlésen gyújtó hatású beszédet mondott. Valósággal elragadta közönségét, mely viharosan ünnepelte, miként most őszintén gyászolja őt. Emlékét megőrzik alkotási, melyekből a Rákos vidékének is hatalmas rész jutott. Rendkívüli közgyűlés. Rákosszent m ihály község képviselőtestülete e Írét péntekjén rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek főtárgya a budapesti villamos városi vasút területhasználati kérelme ‘Volt, amelyről lapunk más helyén bő tudósítást talál a szives olvasó. Ez volt az eddigi képviselőtestület utolsó ülése, amelyet az elöljáróság dicséretes buz- galoma! éppen a villamos vasút ügyének sürgőssége érdekében hivott egybe, A körgyülésen a villamos vasút ügyén kiviit még néhány akut kérdést is elintéztek. így végre révbe jutott a kisdedóvó régen húzódó ügye. A vallás és közoktatásügyi miniszter legutóbbi ajánlatát ugyanis készségesen elfogadta a testület s elhatározta, hogy a kisdedóvó czéljára alkalmas helyiséget bérel és megbízta az elöljáróságot, hogy ilyenről sürgősen gondoskodjék. A vármegye jóváhagyta a temető és vágohid-hely vásárlására vonatkozó szerződést s ezzel a vétel befejezetté vált, Ugyancsak jóváhagyta a vármegye a községnek azt a határozatát, hogy a vételár és építés fedezésére 25000 K, kölcsönt vesz fel. A jóváhagyó határozatot most hirdette ki Krenedits Sándor főjegyző a képviselőtestület előtt, mely ennek alapján utasította az elöljáróságot, hogy a kölcsön összeget vegye fel, a vágóhíd építésére vonatkozólag pedig készíttesse el az építési tervrajzokat. Kraicsovits ígnácz parczellázás iránt kérvényét a kédviselőtestiÜeí ezúttal nem intézhette el kedvezően, mert a parczellázás terve ellen több észrevétel merült fel, miért is felhúzták a folyamodót, hogy uj tervet nyújtson be. Villamos sztrájk. A sztrájkok korszakát éljük s a pékeken és mosónékon keresztül eljutottunk a villamos vasút forgalmi személyzetének bérharczáig. Nem csak eljutottunk, hanem keresztül is jutottunk immár rajta, sok kár, sok kellemetlenség, sok alkalmatlanság árán, s hogy kudarcza immár nyilvánvaló, megállapíthatjuk, hogy ez is a lelkiismeretlen és lelketlen izgatok dicső munkája volt. A kik a sztrájkokból a hasznot húzzák, mig számtalan áldozatot a nyomorba döntenek. A bérharcz iránt élénk volt rokonérzése a nagyközönségnek, amíg a sanyargatott munkás megélhetésének biztosításáért folyt. Ma már ez a legritkább eset; a sztrájk a hivatásos konzorcziumok nagyszabású üzlete s egyébként is elsősorban hatalmi kérdés és az Istent, hazát megtagadó nép tervszerű akcziója, mely tulajdonképen nem is a munkaadót, hanem a nagyközönséget, ennek érdekét és úgyis kiürített zsebét támadja. Azóta a sztrájkok
