Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-26 / 34. szám
34. szám RÁKOS VIDÉKE 5 fel s olyan óriási és válogatott műsort mutatnak be, a minőt csak S t ú v e r, B e d n a r z Bruck és más királyai, e különleges művészetnek produkáltak. Az estélyre a fővárosi közönség köréből számosán kirándulnak, hogy a ritka látványosságot élvezzék. így az eredetileg házinak tervezett mutatvány nagy nyilvános előadássá emelkedik, a melynek jövedelme a Sporttelep pénztárát fogja gyarapítani, Rákosszent- m i h á 1 y n a k egyik nevezetes napja lesz szeptember 8-án, a mikorra jegyekre már most elfogad előjegyzéseket a Sporttelep vezetősége. Újpesti Hírek. Újpesten mozgalom indult meg. hogy a nagyközség kir adóhivatalt kapjon. A pénzügyminiszterhez hosszú memorandumot intéztek az ügy érdekében. — Más irányban pedig a község vezetősége ujult erővel indította meg az akciót a rendezett tanácsú várossá alakítás ügyében s a benfentes újpestiek azt remélik, hogy jövő tavaszra nyélbe is ütik a dolgot, A Rákosszentmihályi Kerékpár-Kör f. hó 26-án tartja idei nagy 80 klm.-es időmértékes zárt házi versenyét a Gödöllői országúton a 10 klm.-es kőtől az 50-ig és viszont, A verseny, tekintve a körtagok egymás iránti küzdelmét, rendkívül érdekesnek Ígérkezik. Tarka színpad Rákosszeetmih/’yca. A Menártovits- Lajos Otthon kávéházában Zitter J. Oszkár ujonan szervezett társulata fényes műsorral kecsegtető tarka színpad előadást rendez e héten szombaton és vasárnap Ez alkalommal két kitűnő s kaczagtató bohózat is színre kerül, úgymint a Hadnagy ur apósa, és az Ál vőlegény. Fellép Lévai Arnold, a jeles komikus, a fővárosi orfeum kedvelt tagja, Váradi Artur a szinpátikus, ügyes humoriszta és számos uj szerződött tag: A vidám esték megérdemlik a tömeges pártfogást. Árverés. Gödöllő: 1906. szept. 17. d. e. 10. Ház és udvar. Kikiáltási ár: 2730, kor. Kir. járásbiróság. Megdrágult a telefon. A budapesti sajtónak a telefon mgdrágulására vonatkozó közlését a vidéki sajtó teljesen figyelmen kívül hagyta, mert ezekből a közlésekből azt vélte kiolvashatni, hogy a drágítás csak Budapestre vonatkozik. A »Gazdasági Tudósitó« most azt jelenti, hogy a telefon megdrágulása a vidéki telefonokra is vonatkozik. A rendelet szerint a távbeszélő hálózatok előfizetőinek majort«, mert. mint régi időben kiszolgált katona, csak is olyan kifejezéssel élt. Hogy figyelt arra, hogy étel és friss viz a helyén legyen, mily pontossággal és vigyázatai készítette a kutyák eledelét, hát niég az éneklő madarak, különösen a Lóri papagályunk milyen kedveltje volt. Az öreget sohase csípte meg kemény csőrével a világért sem, s ha néha nem jött elég hamar az öreg, mint hívta: József, József! Van valami 3—4 éve, volt két szép fiatal libánk. Minthogy a baromfi udvarban nem igen lehetett a libácskákat zöld füvei etetni, hát kiengedte a kertbe az öreg, de biztonság kedvéért, nehogy kárt okozzanak a palántában és virágban és tilosba járjanak, vágott egy hosszú galyas vesszőt és azzal felcsapott libapásztornak. Mindig beszélt hozzájuk, hát bizony elfáradtak igy a nagy melegben a liba is, a pásztor is. Nem messze a kuttól, árnyékos fák alatt van egy kis kerti pad, oda telepedett az öreg pihenni, melléje pedig jobbról, balról a libák is, A libák is szunyókáltak, a pásztor pedig pipával a szájában elaludt. Végre felkerekedtek a libácskák s miután hiába beszéltek az öreghez liba nyelven, hogy hát mi lesz öreg, nem legelünk már, meg fogták az öregnek a kék köténye végét és ránczigálták. Szemtanúja voltam e kedves idillnek. Mindenre volt gondja s ha otthon nem voltunk, nem feküdt le, úgy, hogy mikor három éve névsorába ezentúl minden előfizető nevét ingyen csak egyszer lehet beiktatni. Eddig lehetett többször is, lehetett oly esetekben, midőn valamely vállalat hogy más vállalatoktól megkülönböztethető legyen, vagy hogy üzleti működésének tárgyát kellően feltüntethesse, a czégszövegen kivül az üzlet más ismertető jeleit is bevezettetni kívánta. A rendelet kimondja azt is, hogy egyszer is csak azok a szövegek közöltéinek ingyen, amelyek a 70 betűt meg nem haladják azok akik egynél több elnevezéssel kívánják állomásaikat az előfizetők cz:m- tárába felvétetni, ezt ezentúl csak pénzért tehetik. Minden egyes ilyen beiktatásért, ha az 70 betűnél nem több, egy évre hat koronát kell fizetni. Ha a szöveg csak egy oetüvel is több 70 betűnél, a 6 koronán kivül még 3 koronát, összesen 9 koronát kell leróniok, ha pedig a többlet a 35 betűt meg haladja, újabb 5 korona fizetendő és igy tovább minden 33 betűtől 3—3 korona. A 70, illetve a többletnél 35 betűt meghaladó betűk teljes 70, illetve 35 betűnek számíttatnak. Községi értóknövekvési adó. Kőszeghy József Nagyvárad város főmérnöke egy újabb községi adóprojektummal lépett fel. melynek tervezetét az összes városokkal közölték és a városok legközelebb megtartandó országos kongresszusán kerül tárgyalás alá. Mig azonban az első eszme : a pénzintézeti betéteknek községi adóval való megterhelése amint azt annak idején bőven kifejtettük, minden szempontból elvetendő, halvaszületett eszme, addig Kőszeghy főmérnök tervezetével már érdemes komolyan foglalkozni. Ez az angol rendszerű Improvinti Czharge, magyarul értéknövek- vési adó, melynek lényege az, hogy ha valamely utczanyitás, tér vagy utczabővités akár önmagában, akár kapcsolatosan valame'y közintézménnyel a városi pénztár terhére létesül és a közpénznek ily felhasználása következtében a szomszédos telkek vagy házak értéke lényegesen és állandóan emelkedik : a város közönségé a telek és házak tulajdonosaitól követelheti, hogy az adófizetők pénzén szerzett értéknövekedés illetve nyereség egy részét a városi pénztárnak és ekként a fizatőket is beleértve, a város adóterhét viselő egész lakosságnak megtérítsék. Komoly ellenvetés az eszme ellen nem tehető és, ha az annak végrehajtását czélzó tervezet az igazságos és arányos megadóztatás elveinek megfelelőn lesz kidolgozva, a Olaszországban voltunk, ágyba sem feküdt, nehogy valami baj érje házunk tájékát. Tán öt éve, télen volt, ha jól emlékszem, Otte kománál voltunk s csak úgy reggel 2 óra felé mentünk haza. Alig teszünk a széles utón vagy 15 lépést, hát feleségem megragadja karomat s oda mutat s halkan oda súgja: »kísértet«. Első perczben, amikor megláttam az állítólagos kisért etet, ki egész fehérben volt, nagy papucscsal a lábán, libegő hosszú hajjal, fehér szakállal s hatalmas fúr kos bottal jobbjában, bizony én is megszeppentem s önkéntelenül megálltam. Nézzett csak ránk: jö n feltartathatlanul mi felénk a fehér alak, aki nem volt más, mint az öreg József. Ez a kis aggastyán nem félt senkitől. Bátorsága nem a kihívó mozdulataiban nyilvánult, hanem ret- tenthetlen nyugalmában, őt meglepni nem lehetett. Kitűnő látása volt, amelyről egyszer azt mondta nekem: előre látni csupán az semmi az embernek, egyszerre előre és hátra kell látni! Hallása is kifogástalan volt, s minden nesztől pontosan tudta, hogy honnan vagy miből ered. Becsapni az öreget nem lehetett, mert nagyon megtudta az embereket figyelni és ítélő képessége is bámulatos volt. Mint időjós pedig minden tudományos eszköz nélkül jelezte
