Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-26 / 34. szám
RÁKOS VIDÉKE ____ 34 szám. vá rosok ezen uj jövedelmi forrásának megnyitását mi is ókjtjuk, csak azt lehet sajnálni, hogy a főváros erre a jövedelmi forrásra nem bukkant rá 3—4 évtized előtt. (Állandó műkedvelői kiállítás). A Magyar Műkedvelők Társulatának — amely czéljául tűzte ki a műkedvelők állandó kiállítását létesíteni — tagja lehet minden magyar műkedvelő. A tagok a kiállítani szándékolt műtárgyakkal tetszés szerinti mennyiségben — minden külön dij nélkül — résztvehetnek. A műtárgyak tárlatokon értékesítve lesznek. A kiállítás iránt — amely november hó 15-én nyílik meg — élénk érdeklődés mutatkozik. Az eddig belépett tagok összesen 628 művet jelentettek be, amely körülmény egymaga is a kiállítás erkölcsi sikerét jelenti. A társulat igazgatósága (Budapest, Kerepesi-ut 17.) érdeklődőknek prospektust szívesen küld. Közgazdaság. A gödölői vadászati jog. Emlékezetes még. hogy a nemzeti ellenálás idején Gödöllő községében a helybeli földesgazdák kiliczitálták a koronauradal- mat a vadászati jog bérletéből. Áz árverést a benyújtott felebbezés következtében megsemmisítették s a község most újból értékesíteni kívánja. A minapi közgyűlésen elhatározta, hogy még egyszer alázatos kérelemmel fordul közvetlenül a cs. és kir. főudvar- mesteri hivatalhoz, felajánlván az udvarnak úgy a községi, mint a közbirtokossági vadászterületeket együttesen az annak idején beigert 13000 korona évi bérért és egyben előrelátásul az esetre, ha a fő- udvarmesteri hivatal el nem fogadná Gödöllő polgárságának ajánlatát, .augusztus 14-re árverési határidőt tűz ki, hogy azt szabad verseny utján próbálja Lijoól bérbeadni. A jaradekado kivetese. Járadékaűó kivetésénél az adóalap minden adóévben, tehát az egymásrakövetkező adóevekben mindig egymástól függetlenül állapítandó meg és az adóalapból csakis ama karbantartási költségek vonhatók le, amelyek az adóévet megelőző évben merülnek fel ; a koráobi években felmerült ilyen költségek fedezetlenül maradt részének levonása tehát már többé nem igénye,head, Így döntött közelebb, előre, de jobban, mint az íróasztalom felett lógó barometer a bekövetkezendő időjárást. Kis munka körében páratlan, mint ember karakterre nézve tiszta kristály, mint barát a legjobb és mint szolga a leghívebb, nem is fogok soha többé ily társra akadni. Sok apró dolgot lehetne még elmondani róla; akik ösmerték, mindnyájan megszerették e tiszta és becsületes lelkű jó embert. Leritt az arczárói minden nemesség, ami emberben iakozhatik. Végtelen fájdalmat okozott e páratlan ember halála s oly űrt hagy maga után lelkemben, melyet aligha fog egyhamar más betölthetni. Áldott legyen emlékezete! Nem volt nagy numerus, tán a nagy szentmihályi közönséget sem érdekli, de ha magán házban is töltvén ki munkás ságát, hozzájárult egy kis darab szentmihályi földecske műveléséhez és szépítéséhez. Sok ily gondos kertésze legyen Szentmihálynak s akkor az egész egy nagy virágkertté fog átalakulni. Fischer Gvözó. 18, 083,805. P. sz. a. a közigazgatási bíróság Frigyes kir. herczeg béllyei uradalmának jaradékügyében, a királyi kincstári képviselő panaszának helyt adván s a főherczeg az első fokú határozattal megállapított járadékadónak megfizetésére kötelezvén. Uj kereskedelmi kamarák. Bács Bodrog vármegyében mozgalom indult meg az iránt, hogy Bács Bodrog vármegye a szegedi kamarai kerületből kihasitassék és Bácsmegye területére kiterjedő hatáskörrel Zombor kereskedelmi és iparkamarát kapjon. Az egyik zombori lap már azt is megírta, hogy a kereskedelmi miniszter a bácsmegyei kamara létesítése mellett foglalt állást, ami azonban egyelőre minden alapot nélkülöz. Úgy lehet, épp a zombori példaadás nyomán most mozgalmat indítanak Nagybecskereken is és a keres- delmi kormánytól torontálmegyei hatáskörrel szintén kereskedelmi és iparkamara felállítását fogja kérelmezni. Hasznos intézkedés. A kultúra terjedésével arányban midinkább fogy a természetes méhlegelő. Ezen a bajon akart segíteni az osztrák vasúti miniszter. A múlt év tavaszán, midőn rs sürgősen elrendelte az összes vasutigazgatóságoknak, hogy a vasúti töltések oldalait olyan növényekkel vessék és ültessék be melyekből a méhek gazdagon mézelnek. Erre az intezkeaesre nálunk is szükség volna, mert a méztermelés emelkedésével az egészséges mézitalok is kereskedelmi forgalom tárgyát képezhetnék. Különfélék. A német takarékosság. A német hires arról, hogy fogához veri a garast, mielőtt kiadja. Jellemző a következő két svájci turista történet. Lihegve a fáratságtó 1 az állomási vendéglőbe érkezik egy német túrista. A z udvarias pincérleány ódáiéit s kérdi, mit parancsol? A német izzadó üstökét töröígetve, dühösen: — De hagyjon legalább elhelyezkednem ! ... A leánynak azonban kötelessége, hogy minden vendéggel fogyaztasscr. valamit. Ismét odamegy s kérdi: —Parancsol hozzá valamit? — ígéri, — ordítja a turista — kést meg villát. Még jobb izü a másik történet. Egy kis svájci turistavároska egyik kávéházába belép egy másik német hegymászó. Újságokba temetkezik, azonban felriasztja a pincérléány, akik arrafelé mind kedvesek és tiszták A német jóllehet öles betűk hirdetik, hogy jó kávé kapható s látja, hogy minden vendég azt izsik, mégis meg kérdi: —Van-e kávéjuk? — Van, Mit „kóstál“ egy csésze ? — Húsz centime. (A Budapesten nyaralókon 36—40 fillért vasal be a kávés.) A turista elgondolkodik. Hiszen azért német az istenadta, végül elszánja magát arra. hogy hozat egy kávét. — No ! hozzon :... de van-e süteménynyük ? (A pincérleány odahozza elegáns ezüst tálcán a süteményt.) — Mibe kerül ez a darab? — kérdi a német. — Húsz centimébe felel a leány. — S ez a kisebb? — Tíz centimbe. — S0...0...0! ( Hosszas fejtörés) Inkább a nagyobbat esszem meg—fűzi tovább gondolatait fenhangon — mert nagyságát tekintve mégis olcsóbb, mint a tiz centimos. Azután fizetésre kerül a sor. Csakhogy neki csupán német aranya van. kérdi kávést:
