Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-26 / 34. szám

34. szám. ___________ RÁKOS VIDÉKE ős ök úgy értettek, hogy urnák tartja a helyzetet, holott mostanság azt akarnák vele kifejezni, hogy uralkodik a helyzeten. Gyönyörű virágokat hajt a nemzeti a 1 sós nyelvezete is. Ahol a partner bemond egy kontrát. Anzágolni ugyanis csak a német tud, a magyar em­ber pedig kimondja a mije van. Az egyet pedig csak akkor használja, ha azt akarja mondani, hogy se nem kettő, se nem több, hanem éppen csak egy. Egyelőre nem folytatjuk. Nem tekintve, hogy unalmas lehet immár s tekintve azt, hogy mára éppen elég, befejezzük. Budapesten azt úgy mon­danák, hogy eltekintve attól és tekintettel arra, dehát éppen C s a p o d y professzor tanított rá nemrég, hogy minő vad idegenesség ez is. Elhallgatunk, hát ha megszólal ő, a legilletékesebb fórum és folytatja a viczinális nyelvvel díszített budapesti magyarság fattyúhajtásainak nyesegetését. Ránk ferne akármennyi, az bizonyos. HÍREK. A 1905 | 7 tanév közeledtével az áll. isk. gondnok­ság közhírré teszi, hogy a tanköteles gyermekkel biró szülő tartozik gyermekét, ha ez tankötelezett­ségének e községben kíván elegeit tenni, a helybeli áll. elemi vagy magán polg. leányiskolába felvétetni, A ki más helyütt járatja gyermekét iskolába, köteles a felvételt igazoló okmányt az áll. iskola igazgatójá­nak bemutatni. Tanköteles korban vannak mindazok, a kik 1891 szeptember 1-jétől 1894 szeptember 1-ig továbbá 1894 szept. 1-jétől 1900 szept. 1-ig születtek, előbbeniek az ismétlő, utóbbiak a mindennapi iskolát látogatják. A beiratások szeptember 1 —10-éig és pe­dig d. e. 8—12-ig eszközöltetnek, és pedig az elemi iskolaiak az I. sz, iskolában, a polgáriak az igazgató­nőnél, A felvételt vagy bejelentést elmulasztó szülő az írásbeli intés figyelmen kívül hagyásával törvény szabta pénzbírsággal sujtatik. Ezüstlakodalom. Spann raft Ágoston festőmű­vész, Rákosszentmihály régi, érdemes polgára ritka szép családi ünnepet ül szeptember 1-én, szombaton. Nejével, született Wallishausser Erzsébettel eziist­Minek tovább a sok szóbeszéd. Amit két szá­zadév problémájaként nem tudtak máig megoldani : nem fogjuk megfejteni a Kolumbusz tojást nyolcz kutyanyelven sem, x Való igaz az, hogy különösen Magyarországon a munkás, a szolga a társadalomban szomorú tulaj­donságával tűnik ki: a kevés tisztességtudásával. Hát még ha valami közszolgálati funkcziót teljesít és egyenruhát ölt 1 Akkor már ő az úr, a parancsoló, akitől csaknem retteg az, akinek szolgálatára rendel­tetett : a közönség! Nem arisztokratikus ötletek ezek, hanem éppen az igazi demokratikus érzés keserű kifakadásai, amelyek kitörnek a szívfacsaró látványra, hogy miként paczkázik és gorombáskodik a néppel, a »szuverén közönsége zömével a szolgálatára ren­delt egyén : rendőr, hivatalszolga, kocsis, bakter, rit­kábban postás, konduktor és horribile dictu: pinczér, sőt iparos és boltos is. Meg kell vallani, hogy ez különben nagyrészt a mi speczialitásunk és külföl­dön, a »művelt nyugaton« hírét sem ösmerik. A közönség álmában sem tűrné el a nálunk megszo­kott durvaságot és viszont a tisztességtudo szolgáját jobban megbecsüli, mint a mi despotáinkat, mert becsüli benne a magával egyenlő embert, akinek dicséretes erénye a tisztességtudás, kötelességérzet és becsületes, készséges buzgalom, amelylyel szerény hivatását betölteni igyekezik. Ilyen viszonyok teszik érthetővé, hogy manap­ság uálunk meseszerü köd borítja körül annak a ne­lakodalmát tartja. Az egyházi szertartás d. e. 5 óra­kor lesz a templomban, este 8-kor pedig lakoma az Engelbrecht vendéglőben. Az ünnepelt család ez utón is meghívja barátait és ösme rőseit a szép szer­tartásra. , Adományok. A rákosszentmihályi templom uj orgonájának alapja javára legutóbb Fischer Győző 10 koronát, Leon Péter pedig 4 koronát adományozott. Mulatság. A Fővárosi Torna Club 1906. szeptem­ber hó 2-án, (vasárnap) Mátyásföldön, a Parkvendéglő összes helyiségeiben, hangverseny és sportünnepély- lyel egybekötött tánczestélyt rendez. Belépőjegyek ára: személyenként előre váltva 80 fillér, a pénztár­nál 1 korona. Az athletikai versenyek kezdete d. u. 4 órakor. A hangverseny és táncz kezdete este 6 órakor. Az ünnepély kedvezőtlen idő esetén is meg- tartatik. Jegyek kaphatók a rendezőség tagjainál, va­lamint a club nyári helyiségében : Hruska-féle ven­déglő, Dalnok- és Kmetty-utcza sarok. A mátyásföldi országút. Mátyásföld lakosai szintúgy szenvednek az automobilok kellemetlenkedése miatt, mint más emberfiái. A száguldó gépkocsik irgal­matlan port vernek az országúton s a telep mentén végig vonuló kerepesi országidról felvert porfellegek valósággal ellepik a szép telep kerjeit, házait, útjait, Mátyásföd lakosai azonban nem olyan urak, a kik kies nyaralótelepüknek ilyenféle baját tétlenül el­szenvednék. Segítettek a bajon. A kerepesi országúi­nak azt a szakaszát, mely a telep mentén vonul végig aszfaltburkolattal látták el, hogy így a porfellegektől megszabaduljanak. Az aszfaltozó emberek a minap fejezték be munkálkodásukat s most már vigan repül­het tova a töf-tőf. Mátyásföld nyugodtan nézegeti, a mint a sima pályán tovagördül. A Sporttelep a Dobogókőn. A Rákosszent­mihályi Sorttelep évek óta sikertelenül készül a Dobogókő csudás természetű szépségeinek élvezetére. Tavaly öszszel a kebeléből egy társaság már felkúszott az ormára, a héten pedig kiterjedt társaság szentelt napot a szép kirándulásnak. Az expediczió gyönyörűen sikerült és mely a hölgyek is nagy örömmel oldották meg a kitűzött feladatot, a mely munkáért a gyönyörű panoráma élvezetében találták meg jutalmukat, Ä valóban kellemes kirándu­lást alkalmadtán megismétlik. hány fehérszakállu öreg szolgának a noveliisztikus alakját, aki gazdáját hosszú időn át egyenlő hűség­gel és nem fogyó tisztességtudással szolgálja s ez okon ugynnabhan az állapotában vémül meg, amely­ben ifjúi izmainak aczélos erejét munkába hajtotta. A fehérhaju öregek versenytársai immár a hagyomá­nyos fehér hollónak s a rokkant erkölesü jelen, tisz­telettel vegyült csudálkozással tekint a becsületben megőszült aggastyán messzi múltból itt ragadt titok­zatos alakjára akinek pedig olyan közönséges erénye volt csupán, mint a legtöbb jóravaló kutyának : a hűség, a tisztesség és becsületérzés. A triviális ha­sonlat pedig éppen nem kis ebbiti az öregek érde­mét, hanem ellenkezőleg — az ekekét magasztositja fel, amivel megint csak a hálátlan és szívtelen mo­dern ember megillető áldozatát rójjuk le a kitűnő barát, az állatok legnemesebbje iránt. De maradjunk csak a fehérhaju öregeknél. Egy ritka példány, egy dicsőséges karakter dőlt ki csen­desen a sorukból. Egy jelentéktelen senki, egy olyan iczike-piczike kis szegecske a társadalom rengeteg gépezetéből, amely nem oszt és nem sokszoroz, ha kihull, millióval pótolható. Űrt nem hagy hátra, em­léke nincs, neve: még életében se volt. ügy hitták: hogy az »öreg József«. Ugyan kit érdekelne, hogy voit-e valaha vezetékneve is ? Kis, Nagy, Kovács vagy Groszwirth, Neugenau. Sonnenreich ? Mit én tndom ! Az öreg József, — punktum! Hogy ki volt az öreg József, kérdik Önök?

Next

/
Oldalképek
Tartalom