Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-28 / 4. szám
RÁKOS VIDÉKE 4. szám 4 mondható. A gazdag művészi programm előkészítését már most befejezték. A rendező-bizottság egybeállítása is nemsokára teljessé válik. Immár bizonyos, hogy Rákosfalván ez alkalommal az egész Rákos-vidéke java közönsége találkozni fog, megtetézve a fővárosi vendégek sűrű tömegével. Pompás bélelt keztyük kaphatók a Lander és Popián Kossuth Lajos utczai keztyüs üzletében, a fővárosi előkelő közönség e legkedveltebb bevásárló helyén. A mostani időben fődolog, hogy a hideg ellen eredményesen védekezhessünk, a keztyünk azonban, mint ruházkodásunk legkényesebb része — kifogástalan legyen. — Lander és Poplánék ilyen áru előállításában a nagy mesterek. Szabályrendelet. h) Akármikor felszólalhatnak azok, kik a személyes megtámadásra felelni vagy a tanácskozási szabályokra hivatkozni akarnak. i) A ki a tanácskozás méltóságát vagy a gyűlés tagjait sértő kifejezéssel illeti és azt rögtön vissza nem vonja, vagy botrányos magaviseleté által a tanácskozást figyelmeztetés daczára zavarja, széksértés követ el és a gyűlés által felebbezés kizárásával és titkos szavazással 30 koronáig terjedhető és közigazgatási utón behajtható birsággal büntettetik. A birság a szegényalapra fizettetik. A birsággal terhelt, mig azt ki nem fizette, a gyűlésen részt nem vehet. Ha széksértés megtorlása inditványoztatott, először a felett kell szavazni, hogy az illető bün- tetendő-e; ha „igen“ és „nem“ szsvazat egyenlősége tűnnék ki, akkor az illető felmentendő minden tovább szavazás mellőzésével; ellenkező esetben azonban a birság mennyisége felett hozatik határozat. Szék sértés iránti indítványt az előadó hivatalból tartozik tenni, jogában áll azonban a képviselőtestületi gyűlés bármelyik tagjának az ez irányú indítványtétel. j) A határozatok mindenkor nyilvánosan hozatnak és az elnök által mondatnak ki mindenkor a többség szerint. k) A képviselőtestület gyűlései nyilvánosak, de ha a hallgatóság közül bárki a tanácskozásba beleszól, azt az elnök a teremből kiutasíthatja. Kiutasíthatja az elnök a hallgatóságot továbbá, ha a rendet vagy csendet megintés után is zavarja, a tanácskozást gátolja vagy ha a gyűlés tagjait sérti. l) A már egyszer tárgyalt és határozattal elintézett ügyek ugyanazon ülésben tárgyalás alá nem vétethetnek. Mig a tárgyalás alá vett ügy határozattal ellátva nincs, addig más önálló tárgy nem vehető tárgyalás alá. A tanácskozás tárgyává tett ügyre vonatkozólag beadott határozati javaslatok akként bocsájtan- dók elfogadás czéljából szavazás alá, hogy első sorban az előljárósági vagy előadói javaslat felett eszközlendő a szavazás s csakis ezek elvetése esetén jöhetnek szavazás alá a többi indítványozók javaslatai a javaslatok megtételének sorrendje szerint. m) A község közvagyona csonkittatlanul fentartandó; kivételes esetekben annak elidegenítését, lényeges átalakítását, vagy felosztását, valamely ingatlan vagyonnak vagy kir. kisebb haszonjognak vételét a képviselőtestület csak az általa e végre 30 nap közbevetésével határozatiig külön kitűzendő és kihirdetendő közgyűlésében összes tagjainak — ide értve a szavazattal biró elöljárókat is — általános többségével névszerinti szavazás mellett és a törvény rendeletéinek megtartásával határozhatja el. Ha a képviselők ezen gyűlésre kellő számban meg nem jelentek, ugyanazon módon újabb közgyűlés hirdetendő s ha ezen sem volna meg a kellő szám, ezen képviselőtestületi gyűléstől 15 napra egy újabb gyűlés összehívása rendelendő el, mely a jelenlévők többségével határoz. Ugyanez áll a község felügyelete alatt álló intézetek törzs- vagyonára is. n) Ha a szólásra feljegyzettek közül már mindenki szólott vagy a szólásjogától elállott, az elnök kitűzi a kérdést, mely úgy teendő fel, hogy arra csakis „igen“ vagy „nem“ lehessen a szavazó felelete. Kívánatra a szavazásra bocsájtandó határozati javaslatokat az előadó Írásba foglalva terjeszti a közgyűlés elé. A kérdés megállapításához minden tagnak joga van hozzászólni. o) A határozat vagy általános felkiáltással, vagy szavazás által történik; de ha 10 tag kívánja, vagy ha az m) pont alatt és az 1886. XXII. t.-cz. 59. §-nak utolsó bekezdésében elősorolt esetek forognak fenn, az elnök a névszerinti szavazást elrendelni köteles. (Folyt, köv.) Szerkesztői üzenetek. V—y István. Köszönettel megkaptuk, de a roppant munkahalmaz miatt csak a jövő héten bírálhatjuk el. Rózsa. Kis pajkos, nem szabad titkolózni. Igaz és őszinte bírálatot csak ezután adhatunk. Vagy olyan ijesztő mumus az a redakczió, hogy csak ál- orczával és rejtelmes palástba burkolózva lehet felé közelíteni. Nem úgy van az: csak mutatkozzunk egymásnak a valóságos színünkben. Bekker. Ügyének készséggel utána járunk s az eredményt levélben közöljük. H. B. K. Meglesz. P. L. Nem nyertünk meghatalmazást arra, hogy kilétét elárulhassuk, mit magunk sajnálunk legjobban. Ö. L—I. Nem vonatkozott semmire és senkire, csak általános igazság volt. — De mint ilyen, csakugyan igazság. CSARNOK. Egy asszony naplójából. Ma 5 éve léptem át azt a küszöböt, melyen belül azok a rejtélyek vannak felhalmozva, melyek elébe oly várakozásteljesen néztem, s most halkan felsóhajtok, vajha sokkal később, avagy sohasem történt volna
