Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-18 / 11. szám
RÁKOS VIDÉKE révén a szent György-telep közlekedéshez jut, a főfasor körül lakók belekapcsolódnak a forgalom árjába. A fejlesztést úgy tervezik, hogy az uj sint a villamossá átalakuláskor is használhassák, a kocsi park se vész kárba, a mostani kocsik mint pót - kocsik fognak szerepelni. Minden valószínűség szerint még ez évben mindez megtörténik. A részletes terveket a viczinális vasút társaság szívességből díjtalanul készítteti el s e czélból mérnökei egész héten a helyszínén dolgoztak, nem kis feltűnést keltve mérőeszközeikkel a kíváncsiságtól izgatott közönségünk körében. A szükséges költségeket a társaság a részvénytőke felemelésével szerzi meg. Egyelőre felhasználják a fejlesztés czéljára alakított rendkívüli tartalékalapot s uj részvényeket bocsátanak ki, amelyek a közönség rendelkezésére fognak állani, ha azonban el nem kelnének, elhelyezésükről a helyiérdekű társaság gondoskodik. A közúti jelleget a társaság helyiérdeküre változtatja s az engedély idejét kilenczven évre kéri felemelni. Ezek nagyjából azok a tervek, amelyek csak a részletes műszaki kidolgozás befejez- tét várják. Addig természetesen a márczius 25-iki ló vasutrészvény társasági közgyűlésen fix előterjesztéseket nem tehet az igazgatóság, hanem a tényállás ilyetén ismertetése után felhatalmazást kér eljárása folytatására s a részleteket a legközelebb összehívandó rendkívüli közgyűlés elé terjeszti. Az igazgatóság hivatalos jelentésében mindez röviden érintve kifejezésre is talál. íme a részletes tényállás, mely közlekedésünk közeli jövőjéről olyan szép képet rajzol elénk, hogy méltán előlegezhetjük a bizalmat és reményt, amelyet az előidézésén buzgólkodók már eddigi buzgó munkálkodásukkal is nagyon kiérdemeltek. Márczius 15. Szomorúságba merült a magyar nemzet idei márcziusa. A régi fényét e gyönyörűséges ünnepünknek keserűvé teszi az akut helyzet posványos állapota; válság emészti az országot s a lázas állapot hónapok óta nem javul sőt egyre veszedelmesebbé válik. De a jelen perez fekete szemüvegétől nem fakul meg a dicsőség ragyogó fénykorongja, világosságot lövellő aranysugara keresztül tör a borús kérgen és behatol a szivekbe, hogy lángra lobbantsa lelkesedésének parazsát s a jeien idők sülyedt szintjéről felemelje a múltak dicsőségének zengő szféráiba. Márczius idusa, te nem homályosulsz el mig magyar él e földtekén és magyar lesz a magyar! Csendes, fékezett, de meleg és izzó volt a márczius 15-iki nemzeti ünnepély mindenfelé. A rákosi mezőkön a hol csak kettőnél több ember került egy szobába, mindenütt hazafias ünnepélylyel dicsérték e napot. Községenként külön-külön nagyobbszabásu ünnepélyek is voltak, sőt Rákosszentmihályon meg is oszlott a közönség, mely nagyon szép számmal vett részt a Rákosszentmihályi Kör Engelbrecht ven11. szám. déglőbeli vacsoráján, mint a rákosszentmihályi függetlenségi 48-as kör hivatalosan bejelentett ünnepélyén a Paróczay vendéglőben. Amott Balázsovich Zoltán, lapunk felelős szerkesztője volt az ünnepi szónok, s utána a kör elnöke, Páifi János köszönte meg a kör első ilyen összejövetelén a közönség lelkes részvételét. A függetlenségi kör nagyobbszabásu ünnepét Képessy Imre elnök lelkes és temperamentumos beszéde nyitotta meg, mely' után a közönség a Himnuszt énekelte. Igen nagy hatást tett Benke István ev. ref. lelkész magvas, átgondolt s roppant anyagismerettel rendelkező ünnepi beszédével, a melyet lelkesen is adott elő. Történelmi visszapillantás volt s márczius 15-ének igen szép apotheozisa. Utána Pogány Józsej segédjegyző szavalta el igen szépen, nagy hévvel Ábrányi egyik gyönyörű költeményét, majd a szózatot énekelték, végre pedig a kör titkára Hidassy Aladár mondott tüzes, pergő és komoly záróbeszédet. Az ünnepélyen két dalárda is működött, a kaszinóbeli polgári dalkör és egy uj független dalárda. A sorrenden kívül két ügyes gyermek lelkesítette a hallgatóságot. Podruzsik Dezső második elemi iskolai tanuló, a ki 1848. márczius 15-én czimü költeményt szavalta meglepően. Malmos Bandi a Talpra magyart szavalta lendülettel. Vacsora közben a vendégek részéről Mezey Péter köszöntötte fel a hölgyeket. Csömörön az iskolában volt igen szép márcziusi ünnepély. Kratochwill plébános ünnepi istentiszteletet tartott, melyen valláskülönbség nélkül vettek részt a gyermekek. Rákosfalva ünnepnapjáról a következőkben számolunk be: A szabadság hajnalhasadásának évfordulóját, márczius 15-ét a székesfőváros X. kér. rákosmezei iskolák is megünnepelték. E magasztos ünnepélyen Rákosmező polgársága teljes számban megjelent és zsúfolásig megtöltötte az iskola tágas tornatermét. Az ünnepség isteni tisztelettel kezdődött, melyen az egyesületek zászlóik alatt jelentek meg. Az iskolai ünnepélyt az iskola énekkarának éneke nyitotta meg, majd Nagy Károly tanító mondotta el gyönyörű ünnepi beszédét márczius 15-ről. Az iskolás gyermekek szavalatai és a „szózat“ eh éneklésével az ünnepély hivatalos része véget ért. Ezután a X. kér. Rákosi közművelődési és jótékony egyesület tartotta meg évenként szokásos zászlótisztelését» Stelly Géza igazgató az egyesület elnöke magas szárnyalásu és hazafias beszédben magyarázta meg a magyar nemzeti zászló jelentőségét. Majd az iskola növendékei mondottak rövid magasztaló költeményeket, miközben a zászlót csókkal illették. Ezután felhangzott Lányi Ernő gyönyörű „zászlódala“, mely után a zászlót megkoszorúzták és a polgárság és az iskola növendékei hűségi fogadalmat tettek a zászlóra. A X. kér. Rákosmezei közművelődési és jótékony egyesület (Budapest 100 posta), az ünnepély leírását, anyagát és a zászlódalt egy füzetecskében foglalta össze, melyet az érdeklődőknek díjtalanul megküld. * A Budapest Rákosmezei Függetlenségi 48-as kör Rákosmező polgárságának közreműködésével lélekemelő és magasztos ünnepélyt rendezett márczius 15-én. A kör tágas helyisége zsúfolásig megtelt szép és díszes közönséggel. Stelly Géza a kör elnöke hazafias és lelkesítő emlékezést tartott márczius 15-ről. Rákosmező ifjúságának dalárdája hazafias és szépen előadott énekeivel nagyban hozzájárult a szép emlékünnep sikeréhez. Majd Szétsi Mihály székesfőv. tanitó szavalta