Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1905-08-27 / 35. szám
V. évfolyam. Rákosszentmihály, 1905. vasárnap augusztus 27. 35. szám, RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI és KÖZGAZDASÁGI HETILAP RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Remény-utcza 4. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Dőfixetéal ár: Egész Ívre . . . t korona Fél évre . .... 4 » Negyed évre ..... S . Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petttsor ára 10 fillér. Mátyásföld nagy napja. Irta: Vajdafy Lehel. Augusztus 27-ike, Kai. József napja, emlékezetes ünnepe marad szép Mátyásföldünknek, a mig magyar és keresztény-lélek élni fog e földön. Ma szentelik fel Isten dicsőségére emelt templomot: sok évi buzgó fáradozás méltó gyümölcsét. Ma száll a derék hívők fejére az első áldás a verejtékkel és jámbor áldozatokkal megteremtett uj oltárról. Ma törli le homlokáról a verejték-cseppeket egy férfiú, kinek áldozatkészsége és buzgósága volt a fénylő fáklya, nehéz, küzdelmes utunkon. Paulheim József szemünk előtt kibontakozott egyénisége sokkal ismertebb előttünk, hogysem számtalanszor méltatott érdemeinek újabb felsorolásával közismert szerénységét megbántanók. Itt nőtt meg nagygyá és elsővé megbecsülésünkben, a mint lankadatlanul buz- gólkodott a nemes czélokért, áldozattól vissza nem riadva, igaztalan gáncstól el nem ked- vetlenedve, szívós akaraterejében meg nem tántorodva soha. Itt áll a mű, az eredmény: emberi lélek és erő legszebb alkotása . . . Dicsőséges Isten! ki hajlékot nyertél Mátyásföldön, engedd, hogy ünnepnapunk hálaadó zsolozsmája, mely a földről feléd árad, jóságos szivedhez találjon! Ne legyen e mai nap csupán a mi ünnepünk, kik idesereglet- tünk; legyen ez ünnepe az egész kereszténységnek ! Mert, hisz keresztény-világ vagyunk. A kereszténység tartja fenn e nagy gépezetet, melynek ereje a Te erőd. Véges elménk nem tud betelni bűvös hatalmaddal, isteni nagyságoddal s hatalmas voltodban is a szeretettben feloldódó egyszerűségeddel. Hatalmas Isten! „Jöjjön el a te országod!“ E könyörgésünk jegyében emeltük templomunkat, melynek rendeltetése légyen, hogy a benne összesereglők szivei egymáshoz béküljenek, a korlátolt elmék felvilágosuljanak s megszűnjék az emberi gyengeségek leg- rutabbja, az: ellenségeskedés. Legyen mindenki nyílt, őszinte és igaz! Ha ez bekövetkezik, nem lészen messze az idő, midőn egygyé válik az akol s egy leend a pásztor. Akkor felolvadván a felebaráti szeretet melegétől az érczkebel is, isteni Fenséged, világ alkotója, a diadal sugárzó glóriájával ragyogtatod be müvedet! El kell ennek következnie. Az emberi véteknek, bűnnek és minden földi gyarlóságnak meg kell fogyatkoznia s utóbb el kell tűnnie egészen. A rossz nem lehet maradandó. Utoljára is az ideális világ, mint olyan, mely az erkölcsök tisztaságában szűrődött le, nem maradhat örökké ideális sem, át kell alakulnia Istenben, át kell formálódni olyanná, hogy ellentétje, a „realismus“ fogalma ismeretlenné válván, magának az „idealismusnak“ létjogosultsága is megszűnjék. Mert természetes, hogy ha e világon minden „jó“: ellentéte a ,,rossz“ mint fogalom sem maradhat fenn, meg fog semmisülni. Mátyásföld közönsége e nagy erkölcsi feladat megoldásához a mai napon egy hatalmas lépéssel járult azzal, hogy a kereszténység kultureszközeinek számát egygyel meg- szaporitotta. így kell a mai templomfelszentelés ünnepét s jelentőségét felfognunk. Szükséges, hogy e nagy ünnepre tömegesen tóduljon közönségünk, mert a részvétel a legszebb külső jutalom, melyet a halandók szivük szerint nyújthatnak azoknak, kik e jutalomra magukat érdemesekké tették. Adja a jóságos Isten, hogy a mátyásföldi uj templom teljesítse az emberiség erkölcsi tökéletesítésére irányult rendeltetését, hogy megvalósítsa a nagy czélt, melyet szolgálnia Istennek természetünkbe oltott törvénye alapján kell. Szolgálja híven és igazán, gyarapítsa és terjessze a „felebaráti szereteted. Mai számunk 12 oldal.
