Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1905-03-05 / 10. szám

V. évfolyam, Rákosszentmihály, 1905. vasárnap márczius 5. 10. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI és KÖZGAZDASÁGI HETILAP RÁKOSSZENTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A POL­GÁRI DALKÖR, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI IPARTÁRSULAT ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség- és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Sashalom-utcza 3. szám. Fiók -kiadóhivatal és budapesti szerkesztőségi iroda: Budapest, VIII., Losonczi-utcza 22. szám. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ár: Egész évre Fél évre Negyed évre . 8 korona 4 2 Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. Hangya. Ezeken a hasábakon egy-két hónappal ezelőtt elég erélyes felhivás hangzott el a Rákos vidéke, de legelsősorban is Rákosszent­mihály iparosaihoz és főképen kereskedőihez, hogy az áruk, de még inkább az árak terén immár általános gyakorlattá vált, hogy ugy- mondjuk visszaélések, vagy legalább is tul- feszitett haszonkeresésük rendszeréről mond­janak le, mert kőzélelmezésünk folytonos, lan­kadatlan drágasága végre is visszahatást fog kelteni közönségünkben s ha akkor kivételes eszközökhöz nyúl, nem lehet majd senkit okolni és hibáztatni. Mi nem füztük tovább a gondolatmenetet, melynek útját pedig a természetes logika tűzi ki. Bár kezünkben volt minden adat és esz­köz, nem folytattuk a felszólalást ott, a hol a segítő mozgalom megindításának kezdete kö­vetkezik. Mindjárt elmondjuk, hogy miért? A kereskedők visszaélésével szemben meg­torlás és védekezés eszközéül rendelkezésére áll a közönségnek a nagyvállalkozó veszedel­mes konkurrencziája s a szövetkezeti rendszer végső mentsvára. Minden adat és minden szál a kezünkben volt s csak annyi kellett volna, hogy a közönség elé lépjünk. A legelső bu­dapesti füszerkereskedő czég ajánlata, hogy a megrendelt bárminő árut, a budapesti verseny­árakon, még igy is meghatározott százalék- engedménynyel, a Rákosvidékén, kocsiján ház­hoz szállíttatja. Ezt a versenyt bírta volna el bármelyik helybeli kereskedő! Ugyancsak a kezünkben volt a hires Hangya szövetkezet gyűjtőivé, mely talán még gyökeresebb átala­kulás kulcsa lett volna. Mégis hallgattunk. Hallgattunk és vártunk, hogy ne okozzunk polgártársaink egy részé­nek döntő fontosságú kárt, ne fosszunk meg egzisztencziákat a megélhetéstől, ne tegyünk tönkre virágzó üzleteket és ne döntsünk meg szilárd adóalanyokat. Hallgattunk és vártunk, — ámde a fonál elszakadt, hamarább, mintsem számíthattunk volna reá. A közönség maga zudult fel s maga keresi az orvoslást. Kiss Ferencz, a ki agilitásának bizonyíté­kául eddig is soknemü szép sikerére hivat- kozhatik, a kezébe vette a Hangya szövetke­zeti fiók alakításának ügyét s megkezdette az aláírások gyűjtését. Az eredmény mutatja, minő közóhajtás nyert e mozgalomban kifeje­zést. Néhány nap alatt körülbelül száz aláírás, száz szövetkezeti részjegy! A kezdeményező most lankadatlanul buz- gólkodik a közhasznú czél érdekében. Az a jelszó, hogy a közérdek, az adózó polgárság összességének érdeke és életbevágó java fon­tosabb és előbbrevaló, mint egy kis csoport, néhány család java; ezért folyik az aláírások gyűjtése s nehezen csalódunk, ha azt mond­juk, hogy tavaszutóra nyitva áll a fogyasz­tási szövetkezet uj boltja, a Hangya megkezdi derék működését. Nem szólunk a dolog érdemébe mélyeb­ben. Az üzlet, üzlet. Se elősegíteni — ha nem megy — nem lehet, se megállítani — ha megindul — nem szabad. De kötelességünk, hogy a közjóért szor- goskodók sáfárkodását ellenőrizzük, és érde­mük szerint méltassuk. És kötelességünk, hogy azt az intézményt, melyet közönségünk, mint újat, most befogad, helyes világításban és kellő tárgyilagossággal ismertessük. Első lépésre is már annyit, hogy a Hangya fogyasztási szövetkezetek és azok budapesti középpontja egyike a hasonló szervezetek egyik legnemesebb, legtisztább és legál­dásosabb alakjának, melyet az önsegélyző vagy jótékony szövetkezetek intézménye reális alakban felmutathat. Az egész orszá­Mai számunk 14 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom