Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1905-03-05 / 10. szám

2 RÁKOS VIDÉKE 10. szám.

got behálózzák a Hangya fiókok, melyek mind szerves kapcsolatban vannak a középponttal s alig elenyésző csekély kivétellel szépen virágzanak s áldásos hivatást töltenek be.

Szervezetük lényege, mint általában a fogyasztási szövetkezeteké, hogy a kereskedő hasznát maga a vásárló kapja, ki a szövetkezet jövedelméből részjegyei arányában részesül, e mellett jó összeköttetései kiváló minőségű és olcsó árut biztosítanak számára.

Legközelebb behatóan fogjuk ismertetni e szövetkezetek teljes szervezetét, mely megvilágítja a fiókok külön berendezését és a középponthoz való viszonyát is. Egyelőre beszámoltunk arról a mozgalomról, mely egy hete csaknem lefoglalja magának Rákosszentmihály lakosságának teljes érdeklődését.

Orvost Szentmihálynak.

Nem mai keletű az a kívánság, hogy orvost követelünk Rákosszentmihálynak. Mióta az öreg Ujváry bátyánk gyengélkedik, egyenesen égetővé vált ez a kérdés. Egy hat-hétezer állandó lakosnál nagyobb község, helyben lakó orvos nélkül nem élhet. Az egyetlen, a ki közöttünk él, mint már jeleztük, koránál fogva sem olyan, hogy éjjeli látogatások tételét tőle követelni lehetne. A másik két doktor pedig, a kik itt rendszeresen rendelő órát tartanak, az éjjel és nappal legnagyobb részét a községen kívül tölti, a távolabbi Rákosfalván lakik.

Nem kell a közszükséget bizonyítani, hogy Rákosszentmihályon sürgősen orvost, állandóan helyben lakó orvost kell szereznünk.

A megoldást pedig jól kereste Bugyi Ferencz József, Rákosszentmihály község hatóságánál, egyik legutóbbi indítványában. Csak a helyes utat nem találta meg a megvalósításra.

A község valóban érdemes elöljárósága azonban a téves pályára siklott eszmét a helyes és kivihető irányba terelte s a márczius 13-iki községi képviselőtestületi gyűlés egyikét fogja elfogadni a legéletrevalóbb és leghumánusabb, valóban közszükséget pótló indítványoknak, a melyet Krenedits Sándor jegyző valaha csak előterjesztett.

Községi orvosi állást szervezni Rákosszentmihályon az anyagi fedezet teljes hiányában lehetetlenség. Itt van azonban a körorvos, a kinek körzetébe négy község tartozik: Csömör, Ristarcsa, Kerepes és Rákosszentmihály. A körorvos székhelye a hagyomány jussán Csömör, holott Csömör lakossága egy harmadát sem teszi ki Rákosszentmihálynak, holott Rákosszentmihály, a körorvos fizetéséhez csaknem ugyanakkora részszel járul hozzá, mint a három község együttvéve. Szentmihály ugyanis 48 százalékkal részes eme közteherben, a körorvoshoz tehát legalább is annyi jussunk van, mint bármelyik más társközségünknek.

De a körorvosnak is az a véleménye, hogy neki is jussa van mireánk. Itt ugyanis kellene az az orvos. A kerepesi vagy kistarc^ai ember ellenben nem mászkál el hozzá Csömörre, mert messze is van, az országutról is le kell térni, holmi mezei útra, a doktor pénzbe is kerül s végül, a mi a legfőbb, Csömörön nincs patika, ha tehát az orvosig el is vergődött a pácziens, rendelés után csak tovább kell hajtatni legalább is Czinkotáig, a gyógyszertáig. Ekkora bajos vállalkozásra nem egykönnyen vállalkozik a parasztember. Nincs tehát haszna a körorvosból se a községnek, sem pedig a községből a körorvosnak a mai állapotok mellett.

Méltányos és igazságos tehát az a kívánság, hogy a körorvos székhelyét a változott viszonyok (Rákosszentmihály fejlődése) következtében Csömörön meg nem tarthatja, hanem az Rákosszentmihályra áthelyezendő.

Ezzel a megoldással gyökeresen vége a közönségünk és a körorvos egyhangú panaszán&k. Nem lehet tehát gátló oka, a mely megvalósítását a vármegye előtt megakadályozhatná. Hogy a ve- télykedő s bizonyos féltékenységgel küzdő községek nem fognak valami nagyon a mi kívánságunk megvalósítására segítő kezet nyújtani, az bizonyos.Csakhogy ilyenkor az érdekelt fél szava döntő nem lehet. A vármegyének önállóan kell önmagának véleményt alkotnia s minden felesleges tárgyalás mellőzésével kell a józan ész, lelkiismeret és közszükség szavára hallgatni s a kellő intézkedéseket sürgősen foganatosítani. A szentmihályi doktorhiányt igy lehet egyszerűen alkalmas, gyors módon megszüntetni. Körorvost kérünk!

Egyháztanácsi ülés.

Rákosszentmihályon, febr. hó 28-án, a róm. kath. hitközség nagybizottsága ülést tartott, melyen jelen voltak: Kratochwill József plébános, egyházi elnök, Pálfi János h. világi elnök, Fehér János káplán, Ra- domszky Mihály titkár, Major János jegyző; továbbá Engelbrecht József, Hauser Gyula, Kellner György, Kodesch János, Muszély István, Nyúl Pál, Schwarczl József, Szabó József, Wayand Károly, Zelky Endre és Zsolnay Károly bizottsági tagok.

A jegyzőkönyv hitelesítésére Schwarczl József és Muszély István tagok kérettek fel.

Elnök előterjeszti, hogy a helybeli róm. kath. templom építési költségei fejében még hátralékos 10,000 korona tartozás visszafizetésére Paulheim Ferencz vállalkozó hitelező 1905. évi márczius hó 15-ig adott haladékot.

Mivel a hitközség nincs abban a helyzetben, hogy tartozását ily rövid idő alatt saját erejéből megfizesse, elnök bejelenti, hogy a szükséges összeg kölcsönvétele iránt a főt. váczi káptalannál lépéseket tett s a káptalan hajlandó a kölcsönt megadni akként, hogy a reális alapon elkészített hitközségi költség- vetés a község házánál 15 napi időtartamig közszemlére tétessék ki, a politikai község képviselőtestülete mondja ki határozatilag, hogy a fölveendő kölcsön és kamatai visszafizetése tekintetében felelősséget vállal annyiban, hogy a hitközség adóbehaj-