Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-11 / 37. szám
IV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1904. vasárnap szeptember 11. 37. szám. RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI és KÖZGAZDASÁGI HETILAP RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A POLGÁRI DALKÖR ÉS AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Sashalom-utcza 3. szám. Fiók-kiadóhivatalés budapesti szerkesztőségi iroda: Budapest, VIII., Losonczi-utcza 22. szám. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre . . . 8 korona Fél évre .........................4 „ Ne gyed évre....................2 „ Eg yes szám ára 20 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. Az uj villamos vasút terve. Nemrégiben foglalkoztunk azzal a nagyszabású tervvel, 'mely Rákosfalvát és Rákosszentmihályt a fővárossal uj, villamos erőre berendezett, gyors és olcsó közlekedéssel kivánja a meglevő vonalnál szorosabban ösz- szekapcsolni. Nagy jelentőséget tulajdonítottunk kezdettől fogva ennek az eszmének, azért óvatosan tartózkodtunk az elhamarkodott vélemény nyilvánításától. Ezt az óvatosságot éppen olyan mértékben ajánljuk valamennyi illetékes tényezőnek, a hol a kérdés vizsgálat tárgya lesz, a milyen mértékben kívánjuk és óhajtjuk a villamos közlekedés lehetőleg gyors berendezését. Röviden összegezve a kialakuló állapotokat ismételten hangoztatnunk kell, hogy a helyiérdekű vasutaknak a jelenlegi szentmihályi lóvasuttal kiegészített vonala annyira fontos és életerős kiágazása a főváros forgalmának, hogy elsorvasztása lehetetlen és minden tekintetben káros hatású lenne. Arról tehát, hogy ezt bárminő uj terv elölje, szó sem lehet, — ellenben fontos feladat, hogy tökéletesítését, gyorsabbá, lehetőleg olcsóbbá és minél kényelmesebbé tételét elősegítsük. Rákosfdívának a fővárossal ez az első és egyedül lehető legtermészetesebb összeköttetése; Rákosszent- míhálynak pedig a szó szoros értelmében legbecsesebb, legfejlettebb részeit kapcsolja be a forgalom fő tengelyébe. Ezek a részek a fejlődés igen előrehaladott stádiumában teljes mértékben reá szorulnak a további gondos ápolásra, a vonal fentartása tehát elmellőz- hetetlen életszükséglet. További mellékkérdés itt a lóvasut kétségtelenül kezdetleges üzemének modern közlekedésre leendő sürgős átalakítása. A szükséglet Rákosfalvára nézve a Kőbányával való közvetlen összeköttetés megteremtése. Nem árt, ha Szentmihálylyal a belső, rövidebb vonalon intenzivebb kapcsolatba jönne; — és egyáltalán lényegtelen, hogy Zuglóval kapjon ez idő szerint előreláthatólag élettelen összeköttetést. Az elsőre, a kőbányai összeköttetésre, a budapesti közúti vasút részvénytársaság készített terveket, mely szerint a kőbányai—jász- berényi-utró\ kiinduló vonalának meghosszabbításául a mostani lovassági gyakorlótér át- szelésével a rákosfalví Vezér-utczán át a templomtérre vezetnének villamos közúti vonalat. A katonai gyakorlótér átszelésének kérdését a székesfőváros már tudvalevőleg megoldotta s a terv kiviteléhez akár holnap hozzáláthatnának, ha a főváros nem ragaszkodnék a vonalnak Zuglóig leendő kiépítéséhez. Ez azonban, úgy hiszszük, nem lehet már soká akadály, s a főváros merev álláspontjából engedni fog és az uj vonal hamarosan megépül. A városi villamos vasút terve ezektől eltérően a hátsó, külső részek életre keltése szempontjából kiváló fontosságú. E tervekből a következő tájékoztató újabb részletekkel számolhatunk be: A főváros mérnöki hivatala, a közgyűlés utasítására kidolgozta a Kőbánya—Rákosfalva —Zugló összekötésének tervét olyanformán, hogy a városi villamos vasút részvénytársaság uj köztemetői vonalából kívánt kiágazást létesíteni, mely Kőbánya mellett haladna a ligettelki dűlő megkerülésével a Fehér-utig, majd a Fehér-uton, a mostani utkaparó ház mellett, a kerepesi-országutat átszelve, érkeznék Rákosfalvára. Rákosfalván ketté ágaznék a vonal s egyik része Zuglónak haladna a Hajtsár-uton, másika pedig Rákosfalva megett, a Füredi-uton egyenes vonalban vezetne Rákosszentmihály határáig. A főváros közgyűlésének felhívására e tervvel szemben hosszabb tanulmányozás után a városi villamos vasut-társaság kijelentette, hogy hajlandó a kívánt vonal megépítésére, de némileg más tervek szerint. így főleg abban különbözik ez a terv a mérnöki hivatalétól, hogy mig ez a Ligettelki Mai számunk 10 oldal.
