Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-10 / 15. szám
15. szám. RÁKOS VIDÉKE 3 saság engedélyének meghosszabbítása ellen mereven állást foglal. A társaság a forgalmi jegyek után kezdettől fogva 2°/o kedvezményes illetéket fizet. Az illeték megállapítás batárideje ez évben lejárt. Az igazgatóság az iránt folyamodott a pénzügyi hatósághoz, hogy az illetéket l°/o-ra szállítsa le, a kérelem azonban meghallgatásra nem talált, hanem újból a 2%-os illetéket állapították meg. A társaság a múlt évben a vasúti pályatesten a talpfákat, a vicinálistól a József-utcáig, újakkal cseréltette ki. Az idén a munkát befejezik s a talpfákat a József-utcától a végállomásig is megújítják. Az igazgatóság e célra már 700 darab uj talpfát beszerzett s a munkálatokat a napokban meg is kezdik. Április 6-ikán szerdán tartották meg a tervezett második sínpár közigazgatási bejárását. A megegyszerűsített közigazgatás iszonyatos apparátussal rukkolt ki a nagyszabású hivatalos aktusra: A vasúti és hajózási főfelügyelőség részéről Masirevits felügyelő, a székesfőváros tanácsa képviseletében Antal Gyula tanácsjegyző és Mihály ffy főmérnök, a székesfővárosi közmunkák tanácsa részéről Lipthay műszaki tanácsos, Pestvármegye alispáni hivatala és közigazgatási bizottsága részéről Mészöly László, a m. kir államépitészeti hivatal képviseletében Cseresznyés István főmérnök, és a budapesti helyiérdekű vasútak részéről Ooddiner forgalmi főnök, végre Rákosszentmihály község elöljárósága részéről Krene- dits Sándor jegyző és Hauser Gyula bíró jelent meg. Részt vett kivülök az eljáráson Kapczy Vilmos, a gödöllői járás főszolgabirája, a székesfővárosi állam- rendőrség képviselője, a X. kér. mérnök, a lóvasút a szive ifjú, csak a jelleme az maradt a régi: alattomos, gyanakvó, gonosz. Féltve őrizteté Fatimét, kinek szolgálatára ál- I lőtt minden szolgája. Ha a kertben sétált, ha az illatos fürdő lágy babjai boriták testét, ha kelt, ha feküdt, mindenütt egy őrködő szempárral találkozott. Pedig lebet-e szerelmet őrizni ? Nincs az a fur- fang, az a ravaszság, melyet a szerelem fel ne használna vágyainak kielégítésére. Egy nap uj szolga került a hárembe. Nem Fe- ruzin hozta, mint a többieket, csak úgy magától jött. Nem nézett senkire, de parancsot sem kapott semmire. Deli, magas termetű férfi volt. Lágy arccal, mély tüzü szemekkel, melyeket folyton Fatimére szegzett. Fatimének feltűnt a deli ifjú, megsajnálta, hogy ily ifjan az eunucbok szomorú sorsára jutott. S midőn csak kerten voltak, magához inté s megszólalt zengzetes hangján : — Ki vagy? Mi vagy? Az ifjú megrázkodott, de erőt vevén magán, hirtelen odaborult a nő lábaihoz, megragadta kezeit és igy kiáltott fel: — Szeretlek Fatime . . . Szeretlek, azzal a mély szerelemmel, mely szivemet emésztő lángként dúlja. Ha nem viszonzod szerelmemet, nem találsz rá érigazgatóság tagjai, Pálfi János elnök vezetésével csaknem kivétel nékül is Széli Árpád tervező mérnök. A bizottság hosszasan és alaposan megvitatta az uj sínpár terveit s megállapította, hogy az uj vonalat nem lehet az úttest közepére építeni, mert a kocsik a síneket tönkretennék, hanem a két sínpárt egymástól hat méter távolságban kell az út szélén megépíteni. Különböző nehézmények is támadtak azonban. A főváros kifogásolta, hogy a terület átengedése iránt nem hozzá fordult első sorban a társaság. Mielőtt tehát az engedélyt kiadnák, elsősorban is a fővárossal kell érintkezésbe lépni s a terület- használati szerződést megkötni. A vármegye képviselője ugyanazt kívánta arra a piczike darabra vonatkozólag, melyet a Biróné-vendéglő felé eső fordulónál a vármegye területéből a vasúti vonal elfoglal. Mindez meg fog történni a jövőben, azonban e pillanatban— mint fentebb kifejtettük — a társaságot nem aggasztja a sok idegenkedő nehézség, mert a kérdés megoldásának akut volta megszűnt. Egy kis keserűséget azért nem lehet szótlanul lenyelni a miatt, hogy a terjedelmes bizottság olyan hangon bánt el a társaság ügyeivel, mintha valami nyerészkedésre alakuló kapzsi vállalattal állott volna szemben. Ezt azonban nem szabad rossz indulatnak tulajdonítani, ez pusztán a megegyszerűsített közigazgatás. A bizottság végül vidám bankettre gyűlt a Bürgermeister vendéglő nagytermébe. hírek. Házvétel. Brückner József, a szentmihályi fiatalság ösmert tagja s a Sporttelep egyik számvizsgálója megvásárolta Hidassy Aladárnak Rákosszentdemesnek, szólítsd ide szolgáid s adj át méltó sorsomnak, a halálnak; de még a hóhér kötelét is csókkal fogadom majd, mert te küldéd azt .... — Én Feruzin nagyvezér fia vagyok .... Fatime elsáppadt e név hallatára, majd görcsösen zokogni kezdett. — Menj 1 — szólt zokogva. — Szeretlek, deli ifjú, de menj, ne játszál a halállal. — Szeretsz, igazán szeretsz — kiáltá az ifjú s csókjaival boritá a gyönyörű termet minden ízét. — Nem, akkor nem megyek, érted még száz halállal is megküzdök. A nő gyenge, a szerelem vak. Fatime az ifjú szerelmese lön. Heteken át élték éltöknek legszebb napjait, s már annyira biztosnak érezték magukat, hogy az ifjú még Fatime szobájába is belopódzott egy csókért, egy édes ölelésért, nem félve attól, hogy az ott alvó nagyvezér ébredni talál ................ Ne m félt senkitől, a szolgák bár sejtették a valót, jó pénzért hallgattak. Leány, vetélytárs nem volt............. Cs ak Feruzin nagyvezér örökös féltése őrködött. Észrevett-e valamit, sejtette-e a valót, ki tudja? Fatime csak oly forrón ölelte mint azelőtt, talán
