Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-09-27 / 39. szám
39. szám. RÁKOS VIDÉKE 5 virilisták névjegyzékét, a mi annál kevésbbé ütközött nehézségbe, mert az adóhivatalok hiánytalanul rendelkezésre bocsátották az 1903. évi adókimutatásokat. Előreláthatólag azonban az ilyen módon összeállított jegyzék ellen nem egy fölebbezést fognak bejelenteni. A ceglédi baromfikiállítás, a melyet Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági egyesülete rendez, a ceglédi vigadó parkjában lesz és szeptember 26-ától 28-áig tart. A megyei tenyésztők 1800 drb fajbaromfit jelentettek be. A bírálat szeptember 25-én délután lesz. A díjak a következők : A földmivelési minisztérium díjai: 1 arany, 2 ezüst érem, Teleki Józsefné grófné díja: 100 koronás emléktárgy, Keglevich Gábor gróf díja: 100 koronás emléktárgy, Beniczky Ferenc díja: 50 koronás emléktárgy, a vármegyei gazdasági egyesület díja : 720 korona, Kecskemét, Cegléd, Halas városok díja: 300 korona. A kik gazdasági célra alkalmas törzseket akarnak beszerezni, a kiállításon vásárolhatnak. Méhészeti munkás-tanfolyam. A gödöllői m. kir. méhészeti gazdaságban e hó 30-án két éves méhész munkás-tanfolyam kezdődik. A tanfolyamon a munkások bennlakást és államköltségen teljes ellátást, orvosi segélyt, gyógyszert, könyveket, a szükséges felszerelést és szerszámokat teljesen ingyen kapják, azonkívül minden növendék 60 korona ruhapénzt is. Adakozások a harang-alapra. A rákos-szent- mihályi római katolikus templom nagyharang-alapjának céljaira ezen a héten Zsolnay Károly a következő összegeket gyűjtötte: Vörös Józsefné 20 korona, Nagyőszy Ferenc dr., újabb adomány 5 korona és L. M. 2 korona, összesen 27 korona, a miért az adakozóknak a gyűjtő köszönetét mond. Uj lap. Szeptember elsői kelettel „Rákoskeresztúr és Vidéke“ címen új lap indult meg Rákosligeten. A társadalmi és közgazdasági lap havonként jelenik meg és az első szám tartalma gondosan van összeállítva és a kiállítása is csinos. Felelős szerkesztője Kiss Károly, kiadója Sissmann Demeter. A lapot egy társaság alapította. A pálinka. Makádi Pál rákosszentmihályi napszámost részeges és dologkerülő természete miatt elhagyta a felesége, szül. Vojacsek Rozália. Az ember csakhamar belátta, hogy asszony csak azért is szükséges a háznál, hogy a mindennapi pálinka árát megkeresse. Ezért aztán hívogatta vissza a feleségét, de ez hallani sem akart többé részeges férjéről. Az asszony szilárd elhatározása annyira dühbe hozta a brutális férjet, hogy ez évi május hó 24-én felkereste feleségét Goldmann Henrik házánál és s részeg fővel egy nagy késsel úgy hátba szúrta a szerencsétlen assznnyt, hogy az eszméletlenül esett össze s csak hetek múlva épült fel súlyos sebéből. A pestvidéki törvényszék esküdtszéke e hó 22-én ítélkezett a szándékos emberölés kísérletének bűntettével vádolt Makádi Pál fölött. A tárgyaláson — melyen Rónai Kamill ítélőtáblái bíró elnökölt — a vádlott beismerte, hogy megszúrta feleségét, de ezt részeg állapotban tette. Különben tagadta, hogy meg akarta volna ölni a feleségét. A kihallgatott tanúk csak azt bizonyították, hogy Makádi folytonos civódásban élt a feleségével, a ki különben dolgos asszony. A civódás oka rendesen a férj iszákossága volt. A tanúk egyben rácáfoltak a vádlottra, a ki azt állította, hogy holtrészeg volt, mikor felesége ellen a merényletet elkövette. — Az esküdtek dr. Halász Lajos kir. ügyész vád- és dr. Burg Kornél védelme után bűnösnek mondották ki Makádi Pált a súlyos testi sértés vétségében s ezért a törvényszék 5 havi fogházra és 20 korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. A „II. országos zenészeti kongresszusára, mely méltóságos és főtisztelendő Bogisich Mihály c. püspök, apát-kanonok úr elnöklése alatt f. évi október hó 13—16-án lesz megtartva Budapesten, vagyunk bátrak felhívni az összes, Magyarországban élő zenetanárokat, zeneírókat, zeneművészeket, egyházi és világi zenészeket stb., hogy a kongresszuson résztvenni szíveskedjenek. A „II. országos zenészeti kongresszus“ ezúttal nemcsak zenei kultúránk napi- és égető kérdéseit fogja tárgyalni, hanem zenepádagogiai és ismeretterjesztő, valamint egyházi és világi zenei előadásaival fogja fűszerezni az összejöveteleket. Kívánatos lenne, ha a hazánk városaiban működő összes zenetanárok, zenetanárnők, zeneszerzők, zeneírók, egyházi és világi zenészek mind itt lennének ezen a 3 napon Budapesten, hogy minél impozánsabban adhassunk kifejezést összejöveteleinknek. Szakítson mindenki időt erre a 3 napra, mert kell, hogy zenei kulturügyiink emelése érdekében végre is fölemeljük közös erővel és akarattal szavunkat. A jelentkezéseket kérjük Ságh Józsefnél, (Budapesten, Vili. kér., Baross-utca 81.) mint az állandó zenei szaktanács intéző igazgatójánál, minél hamarabb eszközölni, hogy az olcsóbb vasúti jegyek, olcsóbb lakások stb érdekében az intézkedések idejében megtehetők legyenek. A jelentkezéssel egyidejűleg 2 korona részvételi díj küldendő, mely összeg a rendezési költségek fedezésére szolgál. A jelentkezők meg fogják kapni a részletes műsort és tudnivalókat még október hó első napjaiban. Tengeri óriások Fiúméban. Bár rendes körülmények között tartózkodunk olyan hirek közlésétől, a melyek a mi vidékünk körén kívül esnek, de itt következő fiumei értesülésünknek olyan közgazdasági fontosságot tulajdonítunk, hogy ettől az elvünktől ezúttal eltérünk. Tengeri óriások Fiúméban. Az angol vállalkozó szellem Magyarországon. Fiume, 1903. szeptember hó 23. Cunard Line! Ezt a nevet, a mely az összes tengereken nagyhatalmat jelent, csak ma halljuk említeni Magyarországon abból az alkalomból, hogy tengeri óriásaival megkezdi rendszeres hajójáratait Fiume és New-York között. Pedig immár két évtized óta, sőt régebben rászolgál ez a hatalmas angol hajózási társaság a magyarság rokonszenvére! Két évtizeddel ezelőtt, a mikor a kis és szegény halász-városkából Fiume kezdett lenni, a mikor az „Adria“ megszületett s később, mikor ez a társaság csecsemőkorát élte, a nagy Cunard a magyar érdekek támogatásában a legelsők és legjelentékenyebb között volt. Aztán telt az idő, fejlődött a magyar tengerhajózás és a Cunard ott állott hűségesen mellette. Mikor arról volt szó, hogy a magyar malomipar érdeke meg
