Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-24 / 21. szám

4 RÁKOS VIDÉKE 21. szám. tettes és Rákosszentmihályon másnap Turczi Sándor szemé­lyében elfogták és bekísérték. Megtagadott temetés. A mogyoródi római katho- likus temetőben e hónap 9-én agyonlőtte magát a mogyo­ródi községi jegyző sógora s daczára annak, hogy a rend­őri vizsgálatot teljesítő hatósági orvos az elmezavart kon­statálta az öngyilkoson, s erről hatósági bizonyítványt is állított ki, Mogyoród község esperes plébánosa, Szedag- lovics Ferencz pápai kamarás, mint a „Gödöllő és Vidéke“ írja, nem volt hajlandó a szerencsétlen fiatal embert el­temetni s neki a róm. kath. temetőben sírhelyet engedni. A lesújtott családtagok felháborodásukban az ottani ág. ev. hitfelekezet szertartása szerint temették el a halottat. A rákosi közművelődési egyesület közgyű­lése. A kitűnő hivatást betöltő egyesületnek e hó 22-én délután tartott közgyűléséről röviden a következőkben re­ferálunk, fönntartva magunknak a részletes tudósítást jövő heti számunkra. Az elnöki megnyitó után a jegyzőkönyv hitelesítésére az elnök Szombathelyi József és Kriszt Sán­dor tagokat kérte föl, megállapítván előbb a közgyűlés ha­tározatképességét és helyes egybehívását. Szépen emléke­zett meg az elnök Kada Istvánról az egyesület egyik el- húnyt vezérlő emberéről. A gyönyörűen összeállított választ­mányi jelentés megemlékezett az egyesület működése keretében Rákosfalva istentiszteletének tiszta magyar vol­táról, a nép- és ifjúsági könyvtárról, a jótékony cselekede­tekről, a népies daloskörről, gyermekek felruházásáról, a napközi otthonról, az óvodáról, a zeneiskoláról, beszámolt az alapokról, a mi mind az egyesület működésének körébe tartozik. Elismeréssel emlékezett meg Farkas Eleknek a „Rákos Vidékében“ kifejtett támogatásáról, beszámolt a rendezett mulatságokról. A jelentést és a múlt évi száma­dásokat a közgyűlés elfogadta és a fölmentvényt megadta. Az egyesület sok pártolójának köszönetét szavaztak. Jóvá­hagyták a költségelőirányzatot, a mely 12660 korona hiánynyal záródik, mutatva, hogy a kitűnő egyesület a közönség fokozott támogatására szorul. Az alapszabályok némely rendelkezését módosították. Elhatározta a közgyű­lés, hogy Bálint Sándorné, Natter Ferencné, özv. Procopp Józsefné és Prückler Irma nevére 100—100 koronás ala­pítványt létesít. Végül a leköszönés és átlépés folytán megürült állá­sokat a következőképpen töltötte be. Művészalap igazgatója Friedländer Manó dr., pénztárosa Dansz Ferenc, egyesületi titkár Szétsi Mihály, számvizsgáló Kriszt Sándor, ügyész Löwy Lajos dr. Választmányi tagok Prückler Irma és Veress Alajosné, Molnár Kálmán, Poklák István, Szombathelyi József, és Veress Alajos. Tiszteletbeli tagok Bellovits Imre, Bellovits Imréné, Cserényi Béla és Móra István. Veress Alajos indítványára Stelly Géza elnöknek és a tisztikarnak buzgó működésükért köszönetét szavazott a közgyűlés. Külföldi kiküldetés. Farkas Géza dr. orvost, az állatorvosi főiskola élettani intézetének első tanársegédét, a kinek egy fél éven belül három munkáját mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián, a földművelési minisz­térium négy hónapi időre Németországba küldte tanul­mányútra. A sporttelep megnyitása. A rákosszentmihályi sporttelep e hó 31-én nyitja meg tenniszpályáit és ugyan­aznap este a Bürgermeister-féle vendéglőben családias jel- jegű táncestét rendez. Magyar táncok. Rákosfalván a párok szorgalmasan tanulják Szaphir M. Imre táncmester vezetése alatt a ma­gyar táncokat, a melyeket, a júniusi rózsaünnepen fognak lejteni. Hetven éves útonálló. Nagy feltűnést keltett ma reggel a Kerepesi-úton egy hosszú őszszakállú és hajú öreg férfi, a kit két csendőr kisért feltűzött szuronynyal. Az illető Kovács Márton gödöllői születésű hetven éves földmíves, a kit Cinkotán fogtak el útonállás miatt. Kovács rovott múltú ember és lopásért, rablásért, meg verekedésért összesen 14 évig ült. Két hónappal ezelőtt szabadult meg a börtönből. A csendőrök a pestvidéki törvényszék börtö­nébe kisérték. Új lap Gödöllőn. Gödöllőn, járásunk székhelyén e hó 8-án új társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági heti­lap indult meg Rosenfeld Sándor dr. ügyvéd szerkesztésé­ben és kiadásában. lSü Olaszországi utazásom. Irta : Fischer Győző. (Folytatás.) A nápolyi nők még a szerényebb módúak és szegé­nyek közt is igen szépek, olaj-barnás arcbőrükkel, mosolygó, fekete, villogó szemükkel, arcgödröcskéikkel, szép sötét hajukkal, melyet mindig sok gonddal fésülnek és ápolnak, csinos testformáikkal s rugós járásukkal igen kellemesen lepik meg az idegent. És bátran mondhatom, a mennyire Olaszországot eddig ismerem, itt igen sok, sőt a legtöbb szép olasz nőt láttam egy csomóban. Viselkedésük egyenes, de semmikép sem kihívó. S a mi nékem különösen feltűnt, sokkal hallgatagabbak, mint a folyton kiabáló férfiak. Meglehet, hogy bizonyos alka­lommal azután eruptiv erővel tör ki belőlük a rezervált szóáradat, de azt hiszem, csak egyszer hallottam hangosabb tónusban beszélni nápolyi asszonyt. Igen szeretnek hajadon fővel járni, mert igen szép fejecskékkel rendelkeznek, melyre, mint már fent is mond­tam, nagyon, de nagyon sok gondot is fordítanak. Öltözé­kükben szeretik a világos, festői színeket. A férfiak közt sokszor igen szépekre találunk. Leg­többje közép magas, barna hajú és arcú sötét szemű ember. Azt találtam, a férfiak egy kissé hiúbbak, mint kellene s tudatával vannak szépségüknek, melyet gondos fodrászko­dással még jobban kiemelni igyekszenek. Öltözékükben szintén keresik a világosabb szint (a galambszürke nadrág igen kedvelt). Az obiigát parfiimözés nem hiányozhatik; magaviseletükkel pedig szeretnek feltűnni. A köztisztaság sok kívánnivalót hagy hátra, éppen úgy értem ezt a személyekre, mint a házakra és utcákra. Egyszerűen borzasztó, a mit ebben produkálnak, habár köz­tudomású, hogy az utolsó kolera óta tetemesen javult leg­alább a főb utcák tisztasága. De itt az embereket át kellene gyúrni; ennyi piszkot életemben nem láttam együtt kon­centrálva. Az undorodásig szennyes minden, habár azzal vigasztalnak, a kik délfelé elég járatosak, hogy Görög- és Törökországban, p. o. Konstantinápolyban e tekintetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom