Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-17 / 20. szám
III. évfolyam. Budapest, 1903. vasárnap, május 17. 20 szám. RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET ÉS A RÁKOSSZENT MIHÁLYI SPORTTELEP HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili., József-utca 25. — Telefon: 57—64. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények a szerkesztőségbe, az előfizetések pedig a kiadó- hivatal címére küldendők. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: FARKAS ELEK Előfizetési ár: Egész évre .................... 8'— korona Fe l évre ..................... 4'— » Ne gyed évre ................ 2-— * Eg yes szám ára 16 fillér. Hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. A budapest—szentmihály—váci villamos vasút. Lapunk múlt számában részletesen megadtuk | ennek a fontos, tervezett villamos vasútvonalnak a , leírását és elmondtuk véleményünket a Budapestről leendő kiindulást illetőleg, ajánlva erre a célra a városi villamos vasút népszínház-utcai vonalát. Ebben a mai cikkünkben — úgy Ígértük a tervezett vasútat közgazdasági és a vidék fejlődését előmozdító szempontból fogjuk ismertetni. Már legutóbb rámutattunk futólag arra a nagy fontosságára a vasútnak, a mi rá a székesfőváros közélelmezése ügyében várna, ha csakugyan sikerülne közvetetlen összeköttetést létesítenie a városi villamos országházi vonalával és ekként a környék termékeit köz vetetlenül juttatni a vásárcsarnokba. Tudjuk, hogy a villamos vonalán fekvő Fót, Mogyoród, Veresegyháza, Szada, Orszentmiklós, Vác- bottyán, Váchartyán, Rátót községek jórésze már most is nagyban űzi — Rákospalotát nem is említve — a konyhakertészetet. A villamos vasút kiépítése esetén ennek a nagyon fejleszthető és okos gazdálkodás mellett igen jól jövedelmező kereseti ágnak nagy fejlődése várható. Eddig ugyanis ezeknek a terményeknek a fővárosba szállítása igen nagy idő- és anyagveszteséggel járt. A termékeket kocsiba kell rakni sokszor már 12 órával előbb, a szekér nagy — és nem mindig jó — utat tesz meg. A termékek összerázódnak, bizonyos százalékuk elromlik. Egy ember nem elég, ha a kocsival jön, kell hogy jöjjenek, a kik a lovakra vigyáznak. Emberek, lovak esetleg egész napot töltenek itt el egy szekér termény eladhatása érdekében. Ezt természetesen az árak emelésével kell pótolni, mert hiszen ezt a rengeteg időt haszontalanul eltölteni nem lehet. A vasút kiépítése esetén, ha egy ember — a ki árúsít — eljön, elegendő, a másik egy-kettő, a lovakkal együtt a földön, kinn új termékek elvetésével, nevelésével, ápolásával lehet elfoglalva. Az árúkat szépen csomagolva, sértetlen állapotban juttathatják a termelők a fővárosba, a mi újra 5 az ő hasznuk, mert nem kénytelenek a termékek törődött részét potom áron elvesztegetni. Vác, Szada, Rákospalota, Váchartyán, Rátót nagymennyiségű, jó tejjel láthatná el a fővárost; Budapest és Alag között a telivéreket és a teiivérek- ért lelkesülő lóverseny-közönséget szállíthatná az új vasút könnyen, gyorsan, olcsón és kényelmesen. Mogyoród, Veresegyháza, Szada, Orszentmiklós és a többi bortermelő helység bora számára találna Budapesten nagy fogyasztó közönséget, nem is szólva ezeknek és a többi környező helynek kitünően elhelyezhető gyümölcs- és szőlőterméséről. Ezek azok a szempontok, a mik a vasút kiépítését Budapest élelmezésének javítása és a környező helységek termelő- és keresőképességének fo- kozhatása érdekében kívánatossá teszik. Nem csekély fontosságú azonban a vonal a vidék forgalmassá tétele nézőpontjából megítélve sem. Rákospalota, Alag, Rákosszentmihály telepei fejlődés dolgában hihetetlen fejlődésnek néznek eléje, ha a tervezett vasútvonal kiépítése valóra válnék. A gyors, közvetetlen és sűrű összeköttetés, a melyet ezzel nyernének, a nyaralók és az állandó lakosok tömegét késztetné arra, hogy erre a vidékre iparkodjanak, a mely szép, egészséges levegőjű és mégis csak olcsóbb, mint a budai oldal. Különösen Gödöllő, Szada és Rákosszentmihály várhatnak ebben az irányban sokat az új vasúttól. Rákosszentmihálynak az a része, a merre a vasút vonala vonulna, telkekre felosztott bár, de jórészt lakatlan éppen azért, mert a közlekedéstől távol esik. Merjük állítani, hogy a vasút építésének már a megkezdésekor hirtelen benépesednék, Szadát szép fekvése rendkívül alkalmassá teszi nyaralócélokra és csak rossz közlekedése tartja visz- sza fejlődésében. Gödöllő is sokat nyerne a villamos közlekedéssel, míg a Magyar Államvasútak, a melynek úgyis alkalmatlan a nagy helyi közlekedés, alig veszítene.
