Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-26 / 17. szám
17. szám. RÁKOS VIDÉKE 3 gedték, hogy a gyűlésre befolyást gyakoroljanak. A többi tagokra nézve Zsolnai/ Károly elnöklete alatt egy kijelölő bizottság küldetett ki, mely következőket jelölte: Községi biró: Hauser Gyula, helyettes biró: Neszt János, pénztáros: Euzsinszky Lajos. Esküdt elüljárók: Berger Mátyás, Berghoífer Ferenc, Farkas István, Beliczky János, Schusz^er Károly, Langmáhr János, Jankovics Gusztáv, Weinwurm János. Pálfi János azután az értekezleten számosán megjelenteket lelkes szavakban buzdította és felkérte őket, hogy a párt érdekében minden személyeskedés kizárásával törekedjenek a zászlót diadalra juttatni, ezzel az értekezlet megszűnt. SZÍNHÁZ. Nemzeti színház. A hétfői Lear király előadása ünnepe volt annak a közönségnek, a mely a klasszikus estéket látogatja és ünnepe Szacsvay Imrének, ennek a nagy színésznek. a kit egyesek még most is szeretnének észre nem venni, mert ember a javából és művész, a milyen a mieink között alig találkozik második. Az igazi nagyság pedig nekik kellemetlen. A Prém József 100 aranynyal jutalmazott darabja, a Léha világ világ csúfosan megbukott és már ezen a héten kénytelen helyet adni Szemere Györgynek, ennek a testestül, telkestül magyar írónak, a kinek az Egyéniség az első, érdeklődéssel várt színdarabja. Operaház. A mértéktelen reklám, a helyárak nagy emelése megboszulta magát az Operaház Bonci-estéi alkalmával is. A közönség olyan tenoristát várt, a kihez hasonlót még nem hallott, a milyenről még csak nem is álmodott. Bonéi pedig szép tenorhangon ritka művészettel énekel és a közönség legnagyobb része, a melyet a hírharang meg az emelt helyárak csábítottak a színházba, kielégítetlenül távozik. Népszínház. A Kinai mézeshetek első előadását végre — nagy ünneplések közepette — megtartották és újra kiderült, hogy angol operettekbe való két jó színésze van a színháznak, Kápolnay Irén és Kovács Mihály. A többiek, a más irányban nevelődöttek, a kik nem tudnak éppen olyan gráciával táncolni, mint a mily ügyesen mókáznak és énekelnek, angol operettben igazán jól érvényesülni képtelenek. Két arravaló szinészszel nem lehet angol operettet műsoron tartani. Azért volt azoknak eddig is mérsékelt sikerük a Népszínházban. Magyar színház. A Magyar színház új darabja, a Drótostót a siker jelei közt vonult be a színházba. Jó szolgálatot tett az igazgatóság ennek a darabnak a színrehozá- sával, mert újra összeköttetésbe hozta Lehár Ferencet, a Drótostótnak és a Kukuska operának zeneszerzőjét, kitűnő honfitársunkat a magyar színházi közönséggel. Reméljük, hogy ez az összeköttetés az idők folyamán csak erősödni fog. Érdekes ítélet községek vagyon- elosztásáról. Ez év elején részletesen megírtuk „Hogy lesz község Szentmihályból ?“ cím alatt, milyen módon fog történni előreláthatólag Rákosszentmihálynak önálló községgé alakulása. Megemlékeztünk ugyanakkor Csömör község vezetőinek arról az álláspontjáról, a mely szerint az új község Csömör község meglévő vagyonából aligha számíthat bármely csekély részre is, mert a Szentmihálylyal közösségben töltött idő alatt tett befektetések részénél jóval többet tesz ki az a költség, a mibe Szentmihálynak közigazgatása került. nagy csoportra oszthatjuk a füllentéseket. Az egyik csoportbelieknek semmi való alapjuk nincs, de a szóvirágok annyira körül fonják, kúszszák, hogy a fatörzset nem lehet tőlük észrevenni, vagyis a valótlant is valónak tüntetik fel; a másik csoportbelieknek pedig van ugyan némi való alapjuk, de azok amerikaias ízű nagyításban adatnak elő. Különösen nagy tekintélyre vitték a füllentések mindkét nemében a vadászok, a kikről e téren csodával határos legendák kerültek közszájra. Avagy említsem a jogászgyereket, a ki egészen komolyan mondja, hogy ő az előadásokra pontosan jár, a római jogot rendkívül szereti s a házbért — pontosan fizeti ? Nem vagyok rosszakarója senkinek, annál kevésbbé magamnak, mégis ki merem mondani, hogy örök életemben vicinálison járjak, ha egy katona nem igyekszik a legelső alkalmat megragadni egy társaságban, hogy a legnagyobb őszinteséggel, de egyúttal a legnagyobb titoktartást is kikötve el ne mondja föltétien hódításait a szépnem körül, jóllehet, az illető az ördög édes testvére. Az már nem is füllentene, de egyenesen hazugsággal illetnék, a ki azt merné elmesélni, hogy ő ugyan kántor, de még életében soha nem ivott bort Mutasson valaki nekem olyan szerelmest, a ki imádott- jának nem igér örök hűséget, nem állítja, hogy lehozza neki a csillagokat az égről, életét adja értp/stb., ha pedig kenyértörésre kerülne a sor, hány tartana meg ezekből az Ígéreteiből csak egyet is? Nem is szólok az egyesületek olyan titkári jelentéseiről melyek három óra hosszat tartanak s a szóvirágok hímes szőnyegével takaróznak, de különben így kezdődnek: „Önök szives türelmét rövidke időre kikérve . . / „ez alkalommal nem keresem a lendületet előadásom során . . .“ „ha ezúttal száraz leszek . . .“ (Mint családos ember tiltakozom, hogy az idézetekből a Sporttelep ez évi titkári jelentését meggyanúsítsák.) De ezek során nem tudom figyelmen kívül hagyni a „Rákos Vidéke“ tudósítójának azon horribilis füllentését (előre bocsánatot kértem e kifejezésért), a melyben szíves volt a közönségnek Gaál Pál hőstenorjáról írni. Kérem én ismerem Gaált és egész határozottan tudom, hogy nem tenor, hanem rendes orra van. Hős pedig sohasem volt, legfeljebb otthon — ha nincs otthon az asszony. — Ezt azért mertem megírni, mert tudom, hogy Gaál a párbajellenes ligának is tagja. De letérek a személyeskedés ösvényéről és ezúttal én is „fontosabbnak fogom tartani a hideg ész munkáját, mint a szívrezgések gyönyörködtető zenéjét hallatni és meg- érzékíteni.“ (Higyje meg szerkesztő úr ezt sem a Sporttelep száraz titkári jelentéséből vettem.)
