Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-26 / 17. szám
17. szám. 2 RÁKOS nem egyedüli csapása. Ért bennünket előbb is már elegendő. Nyomorúság, a mit magunk körül látunk minden, legföljebb ha talán cifra nyomorúság. Sír itt ebben az országban majdnem minden ember és húzódik innen ki közelebb, ki távolabb, idegen országokba, bizonytalan bajba .... Az országon ekkor keresztül fúj a szél. Der- . illesztő, hideg, északi. A pártok egymásra mutatnak és versenyt kiáltoznak: „Feszítsd meg őt!“ És vádolják egymást azzal, hogy ha baj lesz, ha elvesz ez a javunk, ha elpusztul az a jogos tulajdonunk, azt az az átkozott másik okozza. De hogy tenne valaki valamit, a mivel a bajt megelőzhetné, annak gátat vethetne, ki hallott olyat Magyarországban ? Es az a jó magyar nép, az a munkás, dolgos, végig néz a hóval borított vetésen, jéggel bevont fákon felemeli két kezét az ég felé és ... . mit tegyen? Sírva fakad. Oh Isten, Magyarok Istene, de sok bűne is lehet ennek a népnek, hogy ennyire vered ! ? Jelölő gyűlések Rákosszentmihályon. A községgé alakulással együttjáró korteskedések Rá- kosszentmihályon immár teljes erővel megindultak. A választások ideje napról-napra közeledik és az idő rövidülésével aránylagosan nő a polgárok érdeklődése a lefolyandó események iránt. Egy néhány napon belül két gyűlést is tartottak Rákosszentmihályon. Az első jelölés, vasárnap délután volt a józsef- telepi Paróczay-féle vendéglőben. Délután háromra ugyanis népgyűlést hívtak össze első sorban a Herczegh-párt hívei, TÁRCA. Tévedés. Szerettem s engem is szerettek Mást csaltam én s megcsaltak engem S én azt hittem így van ez rendben, Míg meg nem csalt, kit én szerettem, A ki engem csak hitegetett. Most látom csak, mily csúnya játék Mit eddig játszék, mint a gyermek Kinek szép, drága hábút vesznek S ki örül a szép játékszernek S a bábut holnap meg se lelnéd. De hát eltörtem a játékot S mit el nem törtem, elveszett S most hullatok csak értök könnyet Most érzem csak a veszteséget Mit egy-egy nékem okozott. VIDÉKE a gyűlésen azonban (népgyűlés lévén és nem pártgyülés) Hauser Gyula birójelölt hívei is megjelentek. A hatóság képviseletében Bitskey Gyula h. jegyző volt jelen, elnökké egyhangúlag Bentsik József drt választották, a ki a gyűlésnek igazán mintaszerű vezetésével rá is szolgált az egyhangú bizalomra. ' A gyűlésen Kneif Endre Hauser Gyula h. bírót ajánlotta birójelöltül, a mit az egyik rész éljenzéssel, a másik ellenkezéssel fogadott. Az ellenzők Herczegh Józsefet jelölték nagy lelkesedéssel. Vihart támasztott Auguszt Béla felszólalása, a ki Her- czeghet személyében támadta meg, de a vihart az elnöknek tapintatos és pártatlan viselkedése lecsöndesítette. A gyűlés végül Hauser Gyulát és Herczegh Józsefet jelölte és egy 25 tagú jelölő bizottság megválasztásában állapodott meg, a melynek feladata lesz, hogy a községi választások jelöltjeire nézve javaslatot tegyen. A bizottság tagjai lettek a következők: 1. Herczegh József elnök, 2. Langmár János, 3. Pa-' róczay József, 4. Kropacsek Ferenc, 5. Beliczky János, 6. Köcsky Mihály, 7. Farkas István, 8. Prikril Lőrinc, 9. Karácsony Lajos, 10. Molnár János, 11. Szabó József, 12. Makádi László, 13. Bognár György, 14. Libái Antal, 15. Szabó István, 16. Hornyok Gyula, 17. Urbanek János, 18. Kovács Ferenc, 19. Feyner Ferenc, 20. Röhl Károly, 21. Blazsek Farkas, 22. Kecskeméty Vince, 23. Hundeszhagen Károly, 24. Kiss Gergely, 25. Nyúl Pál. A Hauser Gyula személye körül csoportosulok pártja e hó 23-án, csütörtökön, a Hausvatter-féle vendéglőben tartotta összejövetelét. Ezt az értekezletet Pálfi János hívta össze és ő is vezette, s ez alkalommal Hauser Gyula h. bírót, a ki mint szentmihályi bíró már évek óta működik, hivatalosan jelölte. A jelölés egyhangúlag történt. Ezen a gyűlésen is jelentek meg egynéhányan az ellenpárt tagjai közül, de a nagy többségben lévő Hauser-pártiak nem enMost látom csak: a kit szerettem, A kit imádtam véghetetlen, Az volt a rossz, a hüteten S ki boldoggá tett volna engem, Azt én alighogy észrevettem. Keléz gróf. Füllentések. Minden nyelvnek, tehát a magyar nyelvnek is megvan az a tulajdonsága, hogy egy fogalmat apróbb fogalmakra képes felosztani; az elaprózott fogalmakra külön szavakat alkotni, a főfogalom ridegségét a szó bizonyos árnyalásával, színezésével enyhíteni igyekszik. Én is a hazugság rideg fogalmát társadalmi s morális tekintetekből apróbb fogalmakra osztottam fel, illetve e szó hazugság- összes árnyalásaiból, színezéseiből az enyhébbet a társadalom és morál megtámadása nélkül választottam ki, a füllentéseket. Hány faja és rokona van a füllentésnek, a legnagyobb fáradtság után sem sikerült számokban feltalálnom és kifejeznem. A mathematika összes eszközeit felhasználtam az összeadástól kezdve a permutáció és variációkig, de határozott eredményre nem sikerült jutnom. Legföljebb két
