Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-12 / 15. szám
2 RÁKOS VIDÉKE IS. szám. melhetjtik meg, kívánhatjuk a magunk számára joggal a megbecsülést embertársaink részéről, a boldogulásunkat és így vívhatjuk ki egyéni szabadságunkat is. Farkas Elek. Közgyűlés Mátyásföldén. A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete folyó hó 5-én, vasárnap délután tartotta rendes évi közgyűlését, a melyen a tagok szép számmal jelentek meg. Sokan ebből következtetve a közgyűlés zajos lefolyásától tartottak, a mi azonban — igen helyesen — nem történt meg. Egyetlen tárgy volt, a mely erősebb mozgásba hozta a kedélyeket, ez a kiadandó űjabb füszerüzlet-enge- dély ügye volt, de ennek a tárgyalása is simán és csöndesen folyt le. Meixner Emil dr. elnök 5 óra tájt nyitotta meg a közgyűlést és konstatálta annak határozatképességét, kimutatván, hogy 50 tagja az egyesületnek személyesen jelent meg, 40-en pedig képviseltették magukat és így a közgyűlés 90 taggal, a mi több, az alapszabályban kívánt 7s részénél az összes tagoknak, szavazatképes. Néhányan két képviselőnek is adtak megbízást a közgyűlésre ; ezeknek megbízását sem fogadták el. A választmány jelentéséhez pótlólag bejelentette az elnök, hogy annak kinyomatása óta az acetilén-világítás kérdését megoldották és a fürdő-telek dolgában kötendő szerződés jogi formáját is megállapították A vízszolgáltatásra vonatkozólag pedig bejelentette, hogy sikerült a választmánynak módot találnia arra, hogy a körönd virágait elegendő vízzel lássák el, még pedig a költségelőirányzat kereteinek túllépése nélkül. Felhívja a tagok figyelmét az ebtartási szabályrendeletek szigorú betartására, mert csak TÁRCA. A zeneköltök és a — szerelem. A zeneköltő, mint minden művész általában rendkívül fogékony minden szép és nemes iránt, lelkét és egész lényét úgy a természet, mint az élet eszményibb, költőibb oldala ragadja meg. Van-e eszményibb, magasztosabb pillanata az emberi életnek, mint az, midőn lelkünket, szivünket és egész lényünket azon érzés uralja, melyet szerelemnek hívunk. Hogy mily boldog érzés a szerelem, csak az tudhatja, a ki már életében igazán szeretett. Kellemes nyugtalanság, gyötrő, de reménynyel telt bizonytalanság, kéjes tűnődés, majd képzelt hiúság, égő szenvedély, csapongó szeszély a gyorsszárnyú fantázia szárnyaira kapva kiragadnak a föld porából és visznek a meszsze eszményi világba, a melytől megválni soha nem akarunk. A gondolkozási mód, az érzések számtalan metamorfózisa a szerelmi állapot, mely a zeneköltőre oly fölényt képes gyakorolni, hogy a különben hatalmas, megrázó műveket alkotott költő hirtelen szenvelegni kezd, kompozíciója így lesznek a múlt héten előfordulthoz hasonló veszettkutya garázdálkodások elkerülhetők. Ezek után áttértek a napirendre. A közgyűlés a választmány jelentését — melyet bő kivonatban múlt számunkban közöltünk — felolvasottnak tekintette és hozzászólás nélkül tudomásul vette. Elfogadta továbbá a záró- számadásokat, a számvizsgálók jelentését — a melyet Pozsgay Tivadar olvasott fel — és megadta a fölmentvényt. Palágyi Lajos, a ki maga is ismeri a választmány működését, különös elismeréssel szólt Hudecz János választmányi tagnak a hitelszerzés terén kifejtett munkásságáról. Felszólalását a közgyűlés tagjai helyesléssel fogadták. Most a napirend ütközőpontjára tértek át, Palágyi Lajos felebbezésére a Stift testvéreknek adandó füszerüz- let nyitási engedelem ügyében. Az ügyet Szendy egyesületi titkár ismertette. Stift testvérek a jelentés szerint a választmány ez évi január 16.-i ülésén kérvényt adtak be a telep területén nyitandó második füszerüzlet tárgyában, a melyben utaltak arra, hogy az általuk fentartott pék- és cukrászüzlet a befektetéshez mérten igen keveset jövedelmez, ennek fentartására azonban a telep lakosainak érdekében szükség van, már pedig ez csak abban az esetben lehetséges, ha füszerüzlet nyithatás révén a jövedelmüket fokozni lesznek képesek. Ezt a kérését Stift testvéreknek a választmány elutasította s ez ellen a határozat ellen Palágyi a közgyűléshez felebbezett. A felebbező szép és lelkes beszéddel kisérte felebbezését és beszédében utalt arra a szolgálatra, a melyet különösen az egész éven át kiinnlakóknak — a kik a süteményeket addig csak Rákos- falváról és Cinkotáról szerezhették be — a péküzlet és cukrászda nyitásával Stift testvérek tettek. Kifejtette, hogy ez az üzlet a befektetett tőke tisztességes kamatát meg nem hozhatja és megélhetést nem nyújthat. Azonkívül a tisztességes versenyre is szükség van, a mely a füszerüzlet árait szabályozná. Erre egy néhány példát hoz fel és ajánlja fellebbezésének elfogadását. Lauffer Lajos dr. szerint a határozatot Stift testvérek megföllebbezhették volna, de édeskés lesz, stílusát megtagadja és szenvelgő érzelmeinek lesz rabja. Kiváltképen az olasz és francia zeneszerzők művein tűnik fel a szerelem szentimentálizmusa s bár a francia tüzes véralkatú, zenéjük telve van édeskés motívumokkal. Opera-irodalmunkban megtaláljuk a szerelmes nőt és férfit, kezdve a régi operáktól a mai modern korig. Mozart „Varázsfuvolájában“, Tannio és Pamina, Beethoven „Fi- deliójában“ Fidelio és Florestán, Weber „Bűvös vadászában“ Agatha és Max, Nicolai „ Windsor! vig nők“-jében Anna és Feuton, Wagner „Lohengrinjében“ Elza és Lohengrin stb. Különös, hogy némely zeneszerzőnél a szerelmi állapot megszűntével múzsájuk is elhallgatott gyakran örökre. Nem minden esetben áll az, hogy mihelyt eszményünk a miénk, a szerelem tüze elhamvad és helyébe a tisztelet parázsa lép ? Mozart eszményét elnyerte, de szerelme iránta fenmaradt és komponálni sem tudott neje nélkül. Hires „Don Juan“ nyitányát — mig neje az Ezeregy éjszakából meséket olvasott, addig ő lázas sietséggel és mohósággal egy éjszaka komponálta és írta le. Schubert dalai a szerelem szárnyán nőttek nagygyá. Beethoven műveiben a szerelem a maga fenségében, mint korlátot nem ismerő benső érzelem tör ki, új irányt
