Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-12 / 15. szám
15. szám RÁKOS VIDÉKE 3 Palágyi nem, azért a felebbezésnek a napirendről levételét indítványozta. Erős Sándor dr. és Palágyi ismételt felszólalásai után Lauffér dr. visszavonta indítványát, a közgyűlés pedig titkos szavazással a felebbezés elvetését határozta el 71 szavazattal 69 ellen. így tehát Stift testvéreinek a közgyűlés füszerüzlet nyitására engedelmet nem adott. ' Zettner egyesületi tagnak hat rendbeli indítványát tárgyalta ezután a közgyűlés és azokat — némi módosításokkal — jórészt elfogadta. Kimondta nevezetesen, hogy 1. tartalékalapot létesít a telekjutalékokból, a mely alapnak a vagyona csak a fölvett kölcsön rendkívüli törlesztésére fordítható, más célra csak közgyűlési felhatalmazással adható ki részben vagy egészben; 2. a telekőrséget — nem lévén rá pénzalap — nem szaporítja, de a lámpák kezelését egy, erre a célra fölvett emberrel végezteti és így az őröket ez alul a munka alul fölmenti; 3. a tagsági díjakkal hátralékosok névsorát a közgyűlés nem kívánja — méltányosságból — közzététetni, de a hátralékosok névjegyzéke közgyűléskor az elnök előtt fekszik, hogy közülök senki tagsági jogát ne gyakorolhassa; 4. utasítja a választmányt, hogy a jövő közgyűlés elé terjeszszen javaslatot az alapszabályok módosításáról, a melyben a választmányi tagok összeférhetetlenségéről is intézkedik olyan esetekben, ha az egyesülettel szerződési viszonyba lépnének ; 5. a kerékpározást a gyalog- és erdei utakon, továbbá az utcán futballozást eltiltja és minden rendelkezésre álló eszközzel igyekszik tilalmának érvényt szerezni. Elhatározták továbbá, hogy Kiinger Rikárd ajánlatát a nyilvános acetilén-világítás berendezése tárgyában a választmányhoz utasítják tanulmányozás végett, azzal a meghagyással, hogy, ha elfogadhatónak bizonyulna, hívjon össze rendkívüli közgyűlést és terjeszsze ez irányú javaslatát eléje. A költségelőirányzat elfogadása kapcsán kimondta a közgyűlés, hogy a tagsági díjakat, ha másként meg nem kaphatja az egyesület, bírói úton is be fogják hajtani. Végül a megüresedett állásokat, a számvizsgálói tagságokat töltötte be a közgyűlés és kiegészítette a választmányt és ezzel a közgyűlés tárgysorozata kimerült. SZÍNHÁZ. Nemzeti színház. Pethes Imre szerződtetése bevonultatta a jelen idők egyik legnépszerűbb színpadi költőjét, Rostandot a Nemzetibe. Felcsendültek szép versei, tetszettek diskrét tréfái és tetszett az előadás, a melynek Ligeti Juliska, ez a folyton fejlődő, szép tehetségű művésznője első színpadunknak volt a fő erőssége. Pethes ezúttal is jól beszélő, finoman színező, intelligens színésznek bizonyult, a kire a Nemzetinek igazán szüksége volt, különösen a finom vígjátékok számára. Operaház. Stoll Gizella, a dalműszinház e heti vendége hatalmas hangjával és sokoldalúságával hatott, eljátszván egymásután három olyan szépét, mint a Cavalleria Rusticana Santuzziája, a Bajazzók Neddája és Elza Lo- hengrinben. Kár, hogy ezeket a szerepeket rendesen Németországban énekli, mert nálunk meg nem maradhatott. Vígszínház egész héten át ugyanazt a darabot adta, a Mici hercegnőt. Népszínház. A Bob herceg századik előadására háromszoros helyárak mellett zsúfolásig megtelt a Népszínház nézőtere, a mely folytonosan zajosan ünnepelte Magyarországnak most tagadhatatlanul legnépszerűbb primadonnáját, Fedák Sárit. De az előadás szenzációja mégis Porzsolt igazgatónak a színfalak mögött elmondott beszéde volt, a mely nagyon is észrevehetőleg Sárinak szól, de azért, hogy Klári is értsen belőle. hozott létre megrázkódtatva bennünket túlfeszült érzelmeit tolmácsoló akkordjaival, melyekben sokszor fájó és szívtépő fájdalom meglepő élethűen nyilvánulnak. Chopin az eszményi szerelem költője. Ifjú korának első hajnalában keletkezett ama mélyebb vonzalma, melynek tárgya egy fiatal leány volt, ki maga részéről sohasem szűnt meg kegyeletteljes ragaszkodással viseltetni iránta. A politikai szélvihar, mely Chopint szülőföldjéről kiragadta, szakítá szét első szerelmét, egyszerre fosztván meg egy önfeláldozó hű nőtől és hazájától, s bár megtalálta a dicsőséget, melyre akkor talán nem is gondolt, de a boldogságot, miről együtt álmodoztak, soha nem találta fel többé. Nyugodt, de bús maradt ő mindig, s tiszta lelke fájdalmát tetézte ama tudat, hogy nem deríti az övéhez hasonló önfeláldozó szeretet annak életét, kit ő oly őszinte odaadással tudott volna imádni az érzelmek ama mesterkéletlen magasztosságával, a mely a nőt angyallá teszi. Preludei, Etűdéi Scherzói, Concertói és Nocturnei mindenek- felett ez érzelmektől vannak áthatva. Oly bensőleg s kizárólag hatották át azon érzések, melyeknek legszebb mintaképeit ifjú korában ismerni vélte, melyeket egyedül tartott művészetéhez méltónak, hogy művészi előszeretetére okvetlen nagy befolyással kellett ezeknek lenni. Hogy ha ő művészetben hagyományilag klasszikainak nevezett irány által nem engedte magát megköttetni, ez azért volt, mert vágyai a fellegekbe vonták, mert mint a pacsirta az ég felé emelkedve szeretett dalolni és onnan leszállni sohasem akart. A mi a zenében köznapias volt, bár erőteljes és hatályos vonások jellemezték is, Chopinnek nem tetszett, így mondta egyszer ő Schubert azon dalaira, melyeknek körrajzai igen élesek voltak és melyekben az érzés leplezetlenül mutatkozott: „A magasztos becstelenné válik, ha közönséges vagy aljas gondolatok követik“. Költői eszményképe Mozart volt, a ki legritkábban szállott alá magaslatából. Beethoven művei iránt bármily bámulattal volt, helyenként durva metszetűeknek, szerkezetüket athletainak, hangkitöréseket vadnak, a szenvedélyt túláradónak tartotta bennük. 0 azt dalolta, mit ihlete sugalt, s így jött létre dalaiban önként és szabadon az érzések eszményített alakja, azon érzelmek világa, mit szerelemnek nevezünk. A szerelem éltünk tavasza és te kedves olvasó siess elérni a tavaszt, hol a magasztos a nemes érzelmek tarka virágtengere megtölti lelkedet a boldogság illatárjával. G. P.
