Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-03-09 / 11. szám
II. évfolyam. Budapest, 1902. vasárnap, márezius 9. 11. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET ÉS A RÁKOSSZENT MIHÁLYI SPORTTELEP HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákos-Szent-Mihály, Almásy Pál-telep, Lajos-utca 449. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények a szerkesztőségbe, az előfizetések pedig a kiadó- hivatal czimére küldendők. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP FELELŐS SZERKESZTŐ: ! FŐMUNKATÁRS: PÁRTÉNY! JÓZSEF BOGNÁR GYULA Előfizetési ár: Egész évre .............. 8'— korona F él évre ............... 4'— » Negye d évre............ 2'— » Egye s szám ára 16 fillér. Hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. A rákosszentmihályi közbirtokosok közgyűlése. A „Csömör-pusztaszentmihályi birtokos-egylet“ március hó 23-ikán tartja közgyűlését, — talán (adja Isten) az utolsót. Ez alkalomból szolgálatot vélünk teljesíteni a közbirtokosságnak, a mikor a választmánynak évi jelentését egész terjedelmében közöljük. A jelentés így hangzik: Tisztelt Közgyűlés! Egyesületünknek 1901. évi életéről a benyújtott zárszámadások nyeremény-veszteségszámlában és vagyonmérlegben nyújtunk hű és világos képet. Ezen előterjesztéseink nyilvánvalóan azt tanúsítják, hogy egyesületünk a múlt évben is, mint már régóta, pénzügyi nehézségekkel küzdött; mely kedvezőtlen állapoton annyival kevésbbé állott módunkban segíteni, mert míg egyrészt régi alapszabályaink hiányos intézkedései lehetetlenné tették tagsági járulékaink erélyes behajthatását, másrészről a tagok önkéntes fizetési készsége is rendkívüli módon megcsappant, elannyira, hogy tagsági díj bevételeink egyleti céljainkhoz képest egészen jelentéktelen ösz- szegre apadtak. Nagyon természetes, hogy ily körülmények között egyleti céljaink megvalósítása tekintetében kizárólag csak a legszükségesebbre, úgyszólván elodáz- hatlan teendők foganatba vételére szorítkozhattunk. Egyleti tevékenységünket felettébb megbénította még az is: hogy fajzásból és fűkaszáltatásból eredő törvényes jövedelmeinket, merőben jogtalanul és erőhatalommal Csömör községe vonta el tőlünk, s ez irányban tett felebbezésünk ma is a közigazgatás restantiája között nyugszik valahol elintézetlenül; 1897. december 14-iki közgyűlésünkön elfogadott módosított alapszabályaink pedig évekig tartó huzavona után csak az elmúlt 1901. évi május 5-iki közgyűlés újabbi felterjesztése folytán és csak 1901. évi november hó 29-én nyertek kormány hatósági jóváhagyást. A választmány működése ehez képest csakis az előbbi időkből felmerült különböző súlyos kötelezettségek lehető teljesítésében és fedezésében, s a menynyire lehetséges volt, az egylet pénzügyi helyzetének javítására szorítkozhatott. 1901. évi tagdíjbevételeink 1557 korona 22 fillért, temetődíjbevételeink 406 koronát, kavicsbányabevételeink 154 koronát tettek ki; a temetőbevételeknek a halálesetek szaporodásával egybekötött emelkedése intőjelt képez arra, hogy akár a megalakulandó község, akár Csömör községe a temető kiterjesztését elsőrendű és sürgős gondoskodás tárgyának ismerje. Az egyletet terhelő régi súlyos kötelezettségek közül törlesztettük: a) a fanyesőknek munkadíja iránt folyt perben ítélettel megítélt munkadíjösszegek egy részét; b) törlesztettük az özv. Almásy Pálné ellen indított fűkaszálási per költségeit; c) végre a Tarnay Lipót által 1000 korona kisajátítási összeg és jár. iránt folyamatba tett perbeli tőke, kamat- és költségösszegeket. Ez utóbbi perben a követelés ellenében beszámításul érvényesítettük az iskola telkénél fenforgó 172 D-ölnyi hiányt, melyet a budapesti VI. kér. kir. járásbíróság mint perbíróság által elrendelt szakértői szemle és annak alapján adott szakértői vélemény egyhangúlag megállapít, kimondván: hogy a kérdéses 713 D-öl hozzávétellel bővített iskolatelek a kisajátítási egyesség és tervben 1529 D-öl területűnek van feltüntetve, azonban ma a természetben csak 1357 D-öl területűnek találtatott, tehát 172 □-öllel kisebb, mint a minőnek lennie kellene. Mindazonáltal az eljáró bíróság a tőke és járulékaiban marasztalt bennünket, azon indokon: mert a telket annak idején az egylet elnöke, Balogh Albin úr 1529 D-öl terjedelemben vette át az egylet nevében ; a bíróság a bizonyítást arra a vitatott körülményre, hogy az átvétel körül eljáró elnök mint Tarnay Lipót üzlettársa érdekelt volt és mulasztást követett el, el nem rendelte, mert, mint ítéletében mondja, ez csak arra adhatna az egyletnek jogot, hogy volt elnökét felelősségre vonja, de a fizetés megtagadására vagy beszámításra Tarnay Lipóttal szemben fel nem jogosíthatta.
