Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)

1902-03-09 / 11. szám

2

RÁKOS VIDÉKE

11. szám.

Eme bírósági kijelentés dacára a választmány tekintettel a perlekedés költséges voltára s arra, hogy az egyesület a községesítési mozgalom eredményes volta esetére különben is feloszlik s a feloszlást évekig tartó perekkel tenni lehetetlenné, nem képez közérdeket, azt ajánlja a Tisztelt Közgyűlésnek, hogy az 1900. évi vagyonmérlegből eme Tarnay Lipót és társa által visszatartott 172 LJ-öl telek értékét mint vagyont törölni, s a kisajátítás körül gondtalanul eljárt elnök és választmány ellenében a megtorló eljárást abban hagyni sziveskedjék.

Az 1901. évre megállapított költségvetést tőlünk telhetőleg szigorúan betartani igyekeztünk, de az irodaköltség rovatnál 96 korona 40 fillér túlkiadást kellett teljesítenünk mint elodázhatlant, mire nézve a Tisztelt Közgyűlés utólagos jóváhagyását kérjük.

Összehalmozódott fizetéseink teljesíthetése céljából kényszerültünk 1600 korona váltóhitelt igénybe venni, s ennek beszámításával pénztári állományunk ellenében az év végével 213 korona 52 fillér hiány jelentkezik a jövő 1902. év terhére.

Új alapszabályaink jóváhagyásával a haladás és fejlődésnek biztos útja nyílott meg előttünk; eme alapszabályaink értelmében ugyanis pusztaszentmihályi birtokostársaink egyeteme képezvén az egyesületet, módunkban lesz jól beosztott, szigorú gazdálkodással, erős kötelességérzettel és az egylet kitűzött céljához való lelkes ragaszkodással vagyoni alapot teremteni arra, hogy egyleti működésünk végcéljához, az önálló községi életbe való beolvadáshoz, mielőbb eljussunk.

Eme új alapszabályaink alapján most munkába veendő újjáalakulás azt a reményt kelti bennünk, hogy „mindannyiunk egyetértő közreműködésével az újjáalakult „ Csömör-jpusztaszentmihályi birtokosegylet“ már a legközelebbi jövőben községi önállásunk ügyének leg áldozatkészebb és leghatalmasabb tényezőjévé válhatik“. Adja Isten, hogy úgy legyen!

Benyújtott előterjesztéseink alapján, kérjük részünkre a felmentvény megadását.

A választmány és számvizsgáló bizottság nevében: Puszta-Szent-Mihályon, 1902. március 1-én

Bugyi Ferenc József’ Dr. Benesik József‘

titkár. elnök.

^ ^ ^ ^ ^ «sg*- ^ «jt* 4$**

A Magyar Gazdaszövetség és a kisgazdák.

A Magyar Gazdaszövetség munkásságának javarészét a kisgazdák helyzetének javítására akarván fordítani, egy községi gazdaköri alapszabálytervezetet dolgozott ki, melyben a gazdakör céljai az alábbiakban vannak felsorolva:

a\ a község összes gazdasági érdekeinek, valamint szellemi és erkölcsi életének éber figyelemmel való kisérése s az ezek javítására vonatkozó intézkedések kezdeményezése ;

h) a mezőgazdasági ismeretek terjesztése, az okszerű gazdálkodás előmozdítása;

o) a község oktatás, nevelés, iskola, közegészségi, adó, háztartási, közlekedési, köz- és tűzrendészed ügyeinek megbeszélése és irányítása;

cl) a közjótékonyság fejlesztése s a nyomorékok és szegények istápolása a nők közreműködésének bevonásával ;

e) hatósági intézkedések és rendeletek ismertetése, s azok céljának és hatásának megbeszélése;

f) a községi képviselő-testület elé kerülő összes ügyek fölötti előzetes tanácskozás;

g) a községben lakó kisiparosok érdekeinek és boldogulásának előmozdítása;

h) hasznothajtó házi ipar meghonosítása abból a célból, hogy a mezei munkával foglalkozóknak télen át is legyen keresetük;

i) a mezőgazdasági munkások érdekeinek fölkarolása s gondoskodás arról, hogy betegség esetén jó ápolásban részesüljenek, s hogy munkaképtelenség esetén is legyen megélhetésük biztosítva;

j) a gazdasági és háztartási szükségleti cikkeknek a tagok részére jó minőségben és a lehető legjutányosabb áron való beszerzése;

k) gazdasági terményeknek, valamint a házi iparcikkeknek, s a községbeli iparosok készítményeinek jobb árak elérése céljából véíó közös értékesítése;

l) hitel, fogyasztási és értékesítő szövetkezetek létesítése ;

m) a községbeli mezőgazdasági termények és ipari készítmények jó hírnevének és keresletének fejlesztése;

n) jó tenyészállatok és vetőmagvak beszerzése a község és a tagok részére;

o) intézkedés az iránt, hogy a tagok mindenféle ügyes-bajos dolgaikban megbízható szakemberektől csekély díjért útbaigazítást kapjanak.

E célok elérése érdekében:

a) állandó helyiséget létesít, abba a tagok részére napilapokat, gazdasági szaklapokat s más tanulságos folyóiratokat járat; létesít továbbá könyvtárt is, mely megfelelő rendszabályok mellett szintén a tagok rendelkezésére áll;

b) állandó összeköttetést tart fenn a Magyar Gazda- szövetséggel, s abba rendes tagul belép;

c) összeköttetést tart fenn a vármegyei gazdasági egyesülettel, s belép ennek kötelékébe is;

cl) a község gazdasági viszonyainak javítása érdekében előterjesztéseket intéz a vármegyei gazdasági egyesülethez ;

é) a községet érintő gazdasági, nevelési, iskolai, közegészségi, közlekedési, adózási, köz- és tűzrendészed ügyekben, továbbá a helybeli nyomorékok, elaggott szegények és szegény árvagyermekek segélyezése érdekében a községi képviselő-testületnek javaslatokat tesz s ápoltatásuk, segélyezésük, illetve neveltetésük érdekében társadalmi úton is mozgalmat indít, fölkérvén különösen a nőket, hogy a szegények és árvák nyomorúságát enyhítsék;

f) alkalmas időben előadásokat és felolvasásokat rendez olyan köz-, mezőgazdasági és társadalmi« kérdésekről, melyek iránt a tagok érdeklődnek, s melyek ismerete a tagokra nézve fontossággal bír;

g) ismerteti a tagokkal előadások és felolvasások útján a hitel, fogyasztási és értékesítő szövetkezetek célját és hasznát, valamint azok létesítési módozatait:

h) gondoskodik a Magyar Gazdaszövetség támogatása mellett olyan szakemberekről, kik a gazdakör tajainak adó, illeték, katona, örökösödési és peres ügyekben, a hétnek egy meghatározott napján csekély díj fizetése mellett tanácsot, útbaigazítást és fevilágosítást adnak ;

i) gondoskodik a Magyar Gazdaszövetség támogatása mellett a felolvasások és előadások megtartásához alkalmas szakemberekről.

Az alapszabály-tervezet kapható március hó közepétől kezdve Meskó Pálnál, a Magyar Gazdaszövetség titkáránál (lakik március hó végéig Nyitván, azontúl Budapesten).