Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-02-16 / 8. szám
RÁKOS VIDÉKE 8. szám. 2 ugyan Kratochvill József, Szállás Ferenc, Tókés Gyula képviselők és Kropacsek Ferenc elöljáró, mind hiába, a törpe majoritás leszavazta a kisebbséget. Hanem ezt a túlságos jóakaratot még a volt piacbiztos is sokalta, és állítólag kijelentette, hogy nem pályázik a bérletre. Ez volt-e az oka, vagy hogy az indítványtevő és társai később maguk is belátták, hogy tulajdoji- képen mit akartak tenni, a dolog vége mégis az lett, hogy hosszas alkudozások után Tóbiás Adámnak adták oda a hely pénzszedés jogát. Igazán megható! Ilyenek után már csak a szánalom következ- hetik, de a könyörtilet aligha — a választásokkor. A vármegye új vasútja. A vármegyében, a főváros környékén legközelebb egy nagy fontosságú vasút fog kiépülni: a budapest—palota- ujpest—duka—váci helyi érdekű vasút. Ez az új vonal egész csomó községnek könnyebb megélhetését biztosítaná azzal, hogy közvetlen vasúti összeköttetés mellett terményeiket a fővárosi piacon jobban értékesíthetik, a mi eddig, minthogy a vasúti forgalomtól távol estek, a tengelyen való szállítást tekintve, sok bajjal és küzdéssel járt. Lehetővé teszi továbbá a nyaraló telepek kiépítését, a melyre e kies vidék rendkívül alkalmas. Különösen kiemelendő a szép fekvésű Szada község, a hol már évek óta több fővárosi notabilitás nyaral és a kisszentmiklósi határban levő közel 600 kát. hold területű állami nyiresi szőlőtelep, a melynek túlnyomó részét szintén fővárosi lakók bírják és szép fekvésénél fogva nyaraló villák építésére ugyancsak alkalmas. Legutóbb — mint annak idején megírtuk — gróf Csáky Károly váci püspök a szóban forgó vasút által átszelt veresegyházi és szadai határban elterülő 2098 kát. holdnyi birtokát szadai, veresegyházi, mogyoródi és kisszentmiklósi gazdáknak a legkedvezőbb fizetési föltételek mellett eladta, a kik ezen nagy területet túlnyomóan szintén kerti veteményekkel fogják beültetni és ennek következtében a tervezett, vasútvonalnak, a mely különben is nagyon jó forgalmú és jövedelmező vasútnak Ígérkezik — teherforgalma jóval nagyobbodni fog. Ezen új vasútvonal közigazgatási bejárása már múlt év szeptember havában megvolt és az engedélyezési tárgyalás legközelebb fog megtartatni. A vasútvonalnak a hudapest-nyugoti vagy keleti pályaudvarba való behozatala, vagyis a forgalomnak ezen- pályaudvarok egyikéből való megindíthatása iránt most folynak a tárgyalások a m. kir. államvasutak igazgatóságával, de minthogy a szóban forgó vonalon nagy személyforgalomra van kilátás, az engedményesek sűrű vonatok menesztését tervezik, a mely forgalomnak kedvező lebonyolíthatása és az utazó közönség kényelme érdekében Rákos-Palotánál a budapest-ujpestrákospalotai villamos vasúiba való bekapcsolás is tervbe van véve. A tervezett vasút iránya: Budapest, Újpest, Rákospalota, gr. Károlyi Sándor-féle Új major, a magyar lovar- egylet nagy Alagi majorja, Tóth, Mogyoród, Csornád, Szada, Veresegyház, az állami nyiresi szőlőtelep, Kis-Szent-Miklós, Bottyán, Vác, Hártyán, Duka, Luczenbacher Jenő tulajdo- ! nát képező „Mária udvar“ és Vác város. Az alagi nagy majortól az alagi lóversenytérig egy szárnyvonal kiépítését is tervezik, a hova versenynapok alkalmával Budapestről közvetlen vonatok indítása van tervbe véve. A forgalom lebonyolítását akkumulátoros kocsikkal tervezik. A vármegyének az új vasúthoz 448,000 koronával kellene hozzájárulni, illetve ily összeg erejéig kellene törzs- részvényeket vásárolni, mely összegnek 6°/o_os kamatozása volna biztosítva. A rákosi közművelődési egyesület eladó képeinek jegyzéke. Egerváry P. A.: Rákospalotai részlet. 30 K. Pállya Carolus: Alkony. 20 K. U. az: Dömösi részlet I. 20 K. U. az: Dömösi részlet II 40 K. Egerváry P. A.: Vasárnap délután. 40 K. Bruck H.: Hajdinakászálás. 40 K. U. az: Abbáziái részlet. 40 K. U.az: Idill 50 K. U. az: Semmer- ringi részlet. 50 K. U. az: A mezőn. 50 K. Egerváry P. A.: Nyári est. 40 K. Bruck H.: A bánat I. 25 K. U. az: A bánat II. 25 K. U. az: Virágok. 50 K. U. az: Tájkép. 40 K. U. az: Domboldal. 40 K. U. az: Budavár távlatban. TÁRCA A színész jubileuma. — Igaz történet. — írta : V e d r e s s Gyula. Szegényes szobácskábán, rozzant asztalka mellett ül az öreg színész Arczára halovány világot vet a pislogó mécs. Szoborszert! merevséggel néz az előtte levő színlapra, a mely holnapra a „Babérfa és koldusbot“ czimű művet hirdeti. Ötven éves jubileumom! így sóhajt és szeméből két könycsepp hull a színlapra: egyik az örömé, — másik talán a fajdalomé! Körülnéz, mintha keresne valakit, kivel örömét megoszsza, óh, de nincs senkije. Kik őt szerették, azok már rég a sírban nyugosznak, kiket meg ő szeretett, azok hálátlanul elhagyták s ő egyedül maradt a vélt öröm és hiú remények jelképe gyanánt. (így érzi, hogy nem bírja el az örömöt, mert hisz a holnapi nap lesz a legszebb egész életében, holnap üli meg f>( I eves jubileumát a színpadon, a mely még most is oly kedves neki. Ötven év! . . . Mivel töltheté el a félszázadot? „fiz évet abból sanyarú nélkülözésben, tíz évet csalárd reményekben, tizet terhes küzdelemben, tizet otthontalan vándorlásban, kilencet a színpad deszkáin; számíts még egy évet a dicsőségre, egy napot az örömre 'és boldogságra s megvan az 50 év“. Az 50 évet felejti ezért az egy napért, és a.kik eddig szánták, most irigyelhetnék tőle ez egy nap örömét. Nem jut most eszébe, hogy a mit egykor a dicsőség aggatott rá, azt már letépte a kor; nem sóhajtja vissza ifjú korát, nem érzi az agg gyöngeségét, nem a testi fájdalmakat sem, mert a holnapi remény és öröm tölti be egész valóját. Elhiteti magával, hogy azért kell lenyugodnia, mert mécsében az olaj fogytán van, s nem azért, mert a sanyargatott, roskatag test húzza szalmaágyára. •1= * * * Az ifjúság mulat. Víg zene, hevítő bor, kitörő kedv élénkítik a társaságot; rázzák a farsang csörgő-sipkáját. A vendéglő zúg a lelkesedéstől. „Rövid az élet, örök a sír!“ „Húzd, ki tudja meddig húzhatod!“ ... ezeket a mottókat adják szájról-szájra. — Holnap kegyeletes napunk lesz, — szólalt ípeg a társaság egyetlen ősz tagja. — Miféle kegyeletes nap lesz az bátyám? — B. veterán színészünk 50 éves jubileuma s indítványozom is, hogy emlékezzünk meg róla.