Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)

1902-02-16 / 8. szám

8. szám. RÁKOS VIDÉKE 3 30 K. U. az : Hűvösvölgy. 25 K. TJ. az: Margitszigeti rész­let. 25 K. TJ. az: A parkban. 25 K. TJ. az: Á kert végé­ben. 30 K. TJ. az: Tanulmány I. 25 K. TJ. az: Tanul­mány II 40 K. TJ. az: Árnyasát. 40 K. TJ. az: Erdő víz alatt. 40 K. TJ. az: Margitszigetről. 40 K. TJ. az: Kert­részlet. 30 K. Egervári) P. A.: Vadász csendélet. 40 K. U. az: Konyha csendélet. 40 K. Beniczkiy K.: Ibolyák. 20 K. Pállya István: Tengeri tájkép. 20 K. U. az: G-enuai világító-torony. 20 K. Pállya Carolus: Esti hangulat. 25 K. Egerváry P. A.: A dalmát partokról 20 K. * Az 1902. február 1-iki estélyen kisorsolt képek és nyerőik: 86. Alkony a Dunaparton, Egervárytól: Weisz Ferenc. 84. Az ér partján, Egervárytól: Erdős J.-iré. 83. Alföldi táj, Egervárytól: Hauser Ferenc. 81. Pilisi táj, Egervárytól: Bacskay Miklós. 72. Megérett, Beniczky K.-tól: dr- Parastin V. 70. Halász csendélet, Beniczky K.-tól: Mr. TJjváry Ignác. 76. Angyalföldi részlet, Beniczky K.-tól: Dús Rózsika. 73. Szigeti átjáró, Beniczky K.-tól: Mr. TJjváry Ignác. 3. Szoba­lány a pipereszobában, Vincától: Bóth Gizella. 40. Csend­élet, Liannatól: Pálfi János. 41. Csendélet, Liannatól: Halászi/ Kálmán. HÍREK A pápa jubileuma. E hó húszadikán lesz huszonöt esz­tendeje annak, hogy XIII. Leót a katholikus egyház fejévé, római pápává választották meg. E nevezetes évforduló alkalmából Vaszary Kolos biboros hercegprímás pásztorlevelet bocsátott ki, a melyben a jubileumnak a katholikus egyházi'a való fontosságát magyarázza és a kővetkezőket rendeli el: E hónap lö-án, a nagyböjtnek első vasárnapján az összes katholikus templomokban kihirdetendő, hogy a pápaválasztás huszonötödik évfordulója február 20-án lesz. Ugyancsak febrnár 16-án, vasárnapon az összes templomokban ünnepies litánia mondassák. Február 20 án, a jubileum évfordulóján minden plébánia és szerzetesrend templomában ünnepi, énekes bálaadó mise tartassák. Rövid ima. mondassák a pápáért és a mise végén a pápai himnuszt énekeljék. Ezen a hálaadó misén az összes katholikus tanulóifjúság tartozik megjelenni. Az egész jubileumi esztendő folyamán a misék után a pápai himnusz énekelendő. Minden katholikus iskolában és intézetben ünnepség tartandó, a melyen a nap jelentősége kifejezendő. Egyúttal annak az óhajá­nak ad kifejezést a hercegprímás, hogy a hívek a pápa iránti ragaszkodásukat adománynyal is fejezzék ki. Hock János nagybőjti prédikációi. Hoch János nagybőjti szent beszédeit ez évben Kőbányán mondja el. Az első szónoklatot február 14-én délután 5 órakor tartotta és minden nagybőjti pénteken ugyancsak öt órakor foly­tatja. A szent beszéd előtt fél órával orgonahangverseny volt a kőbányai új templom orgonáján, a hol a klasszikus és modern orgonaművek legjelesebb egyházi darabjait mu­tatták be a közönségnek. A rákosszentmihályi templom pályaterveit bíráló bizottságot a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet f. hó 10-én Báthory István, Petz Samu és Schoditseh Lajos építészekből állította össze. A bizottság f. hó 14-én kezdte meg műkö­dését és e héten valószínűleg be is fejezi. A tervek az egyesület helyiségeiben csak a bírálati jegyzőkönyv bezá­rása után lesznek közszemlére kiállítva. Üresedésben lévő községi orvosi állások. Török­bálint és Császártöltés (kiskőrösi járás) községekben megürese­dett a községi orvosi állás. A törökbálinti orvos javadalmazása: 1. Készpénzfizetés a községi pénztárból 1200 kor. 2. Lakbér- illetmény a községi közpénztárból 300 kor. 3. Látogatási díj nappal 60 fillér, éjjel 1 kor. 20 fii. A megválasztandó orvos a budapesti betegsegélyzö pénztárnak szintén külorvosa és ezért külön tiszteletdijban részesül. A pályázni óhajtók felhivatnak, hogy képesítésüket s eddigi működésüket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényeiket Gereby Ferenc biai főszolgabíróhoz f. év február 16-áig adják be. A császártöltési községi orvosi állás javadalmazása követ­kező : 1. 1000 K. készpénzfizetés havi részletekben. 2. 3 szoba, konyha, kamra, istállóból álló lakás. 3. 7 hold 66 négyszögöl szántóföld, melyben a házikert is bennfoglaltatik, adómentes haszonélvezete. 4. Nappali látogatási díj és minden egyes halott- kémlési esetben 1 K., éjjel a látogatási dij 1 K. 40 fii. Köz­tudomású szegények azonban ingyen gyógykezelendők. A kik ezen állást elnyerni óhajtják, az 1876. évi XIV. t.-c. 143. §-ba előírt képesítésüket igazoló okmányaikkal felszerelt kérvényeiket, — Ugyan hagyjon békét azzal a vénséggel. — Vénség? . . . Biz ő már régi napszámosa a nem­zetnek s annál méltóbb a megemlékezésre. — Bátyám olyan, mint a jó egyptomiak voltak: mi­kor mulattak, előhozatták őseik múmiáit, hogy azok látása mérsékelje jó kedvüket. — Ne legyünk igaztalanok öcsém, „mert a milyen mértékkel te mérsz, olyannal mérnek egykor neked is“. — Hát nem elég, hogy naponta végig hallgatjuk annak a vénségnek a hazudozásait ? Nem elég, hogy még azt is el akarja már velünk hitetni, hogy a mokka-kávé Makón és a makói bunda Mokkán terem. Nem adunk oly­kor neki egy-egy pipa dohányt? Hát nem elég leeresz­kedés ez tőlünk? Ez már keményebben volt mondva, semhogy az öreg megemészthette volna. — De öcsém, többet hazudol te ritka imádságodban, mint az a szegény öreg beszéd közben. Jó éjszakát! Hogy is hihetné, vagy tudhatná azt az ifjabb nemze­dék, hogy a tisztes agg, a ki szalmaágyán virraszt, egy­kor úttörője volt a nemzeti művelődésnek? a ki szerényen bár, de kitartó szorgalommal egyengeté azt az utát, a melyen az új nemzedék most kényelmesen feszeng? A költő, a szobrász, a festő neve évszázadokig elél teremtett müvében, de a színész egy-egy könnyű visszaemlékezés után rövid időn az örök feledésbe száll. Lehet ünnepelt, í magasztalt, teremthet bámulatos alakokat, miket a világ megtapsol, egyszer csak beköszönt az öreg kor, azzal vége az istenített alaknak s ugyanakkor már kihal az emlékezet is. Született, hogy éljen, él, hogy szenvedjen és szenved, hogy meghaljon; ez a színész sorsa; még a sors is úgy ! bánik el vele untalan, mint a sas szokott a tekenősbeká- val: magasra viszi, hogy annál mélyebbre ejthesse. Nyugodjál szegény öreg, elégedjél meg, ha öntuda­tod azt súgja: hivatásodat jól töltéd be; ne várj elismerést, ne örülj még a holnapnak se, mert örömöd olyan növény lehet, a mely csak a romok felett tenyész. * * * * A társulat már együtt van; várják a nap hősét, a ki ma jubilál. A próba kezdődnék, de az öreg nem jelent meg. Áz ügyelő csengetyűje elhangzott, a próba elkezdő­dött. Hallatlan! még a jegyeket is szépen viszik; de az öreg még mindig késik. Jelenése következik, — a próba megáll. Ismét várnak. — Bizonyosan elpityizálta az éjszakát az öreg s most aluszsza az igazak álmát, szól türelmét veszítve a rendező. Még pályatársai is így vélekednek, pedig tapasztalhatták, hogy a pontosságban mindig az „öreg“, a régi gárda híve volt az első.

Next

/
Oldalképek
Tartalom