Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-10-12 / 40. szám
II. évfolyam. Budapest, 1902. vasárnap, október 12. 40. szám. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili., József-utca 72. — Telefon: MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP A lap szellemi részére vonatkozó közlemények a szerkesztőségbe, az előfizetések pedig ,a kiadó- hivatal címére küldendők. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: FARKAS ELEK Előfizetési ár: Egész évre ............... 8 — korona F el évre ............... 4'— » Ne gyed évre ............ 2’— » Egye s szám ára 16 fillér. Hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. 1902. OKTÓBER 5. íme, itt áll köztünk a ragyogó szépségű isten- háza, kicsiségében is méltó ama Örök Nagy Felséghez, a kinek tiszteletére épült. Ma kapja meg fölkent szolgájától azt az áldást, a mely moraliter is alkalmassá teszi arra, hogy falai a Legszentebbet befogadják s áhitatos csöndben őrizzék. Nem él az a lélek, a mely — ha nem is katholikus keresztlevéllel vándorol át az Örök Biró ítélőszéke elé — nem indul meg a rákosszent- mihályiak mai magasztos ünnepén. Békés, szelíd lelkek, a kiknek fáj a fővárosiak egymást űző és tipró érdekharca, a szédítő sebesen fejlődő világváros kápráztató fénye, siketítő zaja elől az Isten szabad ege alá menekülnek és természetáldotta berkekben, lombos fák árnyékában családi fészket építenek s édesen mosolygó boldog megelégedéssel járnak-kelnek azon a rövid kenyérkereső úton, a mely Budapest és Rákos-Szent-Mihály közé esik. Az egymásra szaporodó családi ligetek soraiban vígan kacag és játszik a gyermek-ártatlanság s a boldog szülő elragadtatva hallgatja az egészséges gyermek-tüdő eleven csattogását. Jó szomszédok, jó barátok karjai fűződnek egymásba s a míg vidám kedvteléssel kerülnek-for- dulnak a telepek szépséges útjain, mohó élvezettel lélekzik magukba az Isten hamisítatlan levegőjét s a lábaik alatt sistergő homokban boldog megelégedéssel tipornak a kenyérjárás egynapi gondjain. A megelégedés, a jó kedv e bájos harmóniájába csak egy bús hang sírja bele bánatos danáját: hogy a ki ezt a jó levegőt az elemek szelelőjén átszűri s az édes enyhet nyújtó családi fészkek ligeteit három évszak bűvös-bájos virágaival hímezi ki, hogy a ki örök jóságában a mosolygó napsugár hevében isten-atyai örömmel csókolgatja az egészségtől duzzad/) arcokat: annak nincs saját háza Rákos-Szent- Mihályon, a mindenség, a végtelenség ura vendég- szálláson, egy fülkébe szorítva fogadta rákosszent- mihályi híveinek imádását és hódolatát. íme, ott áll már Rákos-Szent-Mihály szive közepén a fényes istenháza, a mely méltán érdemes arra, hogy az Örök, Nagy és Szent Felséget ékes falai közé fogadja. Megilletődve néz fel reá minden jó arc s öröm- könyes szemmel látja azt a szebb és jobb jövőt, a melynek áldása a rákosszentmikályi fenséges templomból árad ki mindnyájunkra, a kik üdvösségünket a halandó földi reménységen túl a halhatatlan mennyei reménységekben keressük. Buzogva néz fel reá a hazafias lélek is, abban a nemesen büszke tudatban, hogy a magyar kebelből kioltkatatlan az apáinak ősi hitéért lángoló szeretet s a Szent István vallásához való törhetetlen ragaszkodás. Okulva néz fel reá a mai alkusz-világ üzér-fia is, abban az épületes tapasztalatban, hogy sokan vannak még ideális lelkek, a kik vagyonukat nem tartják pusztán a szerencsés spekuláció vagy a kitartó munkálkodás szerzeményének, hanem Isten adományának is s abból visszaajánlanak valamicskét annak dicsőítésére, a ki elvégre is minden áldásnak forrása s a ki mindenható kezével összetépheti a legügyesebbnek tartott spekuláció érdekszálait is. Rákos-Szent-Mihály nemeslelkü közönsége áldozataival s fáradozásaival nagyon rászolgált ama magasztos lelki örömökre, a melyeket temploma meg- áldásának fenséges ünnepén érez, ama bölcs elmélkedés hatása alatt, hogy íme, az Ég segedelmével . aránylag nagyon íwid idő alatt mire nem képes a keresztény jótétlélek, ha lelkesedése és energiája javaerejével Isten dicsőségére munkálkodik! Legyenek áldottak mindazok a nagy lelkek, a kik fáradhatatlan buzgalommal a Mindenhatót c pompás hajlékhoz segítették! Legyenek áldottak mindazok, a kik a mai szűk világban sem sajnálták nagyobb áldozatokkal biztosítani az Isten házának méltó fényességét! S ha majd az Úr nagyérdemű szolgája által megáldott falak között meg fog csendülni a gyermek- ártatlanság istendicsőítő éneke s abból az isteni
