Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-06-29 / 25. szám
II. évfolyam. Budapest, 1902. vasárnap, június 29. 25. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákos-Szent-Mihály, Almásy Pál-telep, Lajos-utca 449. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények a szerkesztőségbe, az előfizetések pedig a kiadó- hivatal címére küldendők. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP FELELŐS SZERKESZTŐ: FARKAS ELEK Előfizetési ár: Egész évre ............... 8'— korona F él évre ............... 4'— » Negye d évre ............ 2'— » Egye s szám ára 16 fillér. Hirdetéseket fölvesz a kiadóhivata Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. BEKÖSZÖNTŐ. Legjobban szerettem volna, ha elkerülhetem ezt a bemutatkozást. Hiszen úgy hozzá vagyunk szokva a hangzatos programmokhoz, a sokat igéréshez, hogy ezekből már előre leütjük a megfelelő százalékot és örülünk, ha ezek után még elég jól sikerül a kiegyezés. De az után a búcsúzó után, a melylyel szeretve tisztelt elődöm, Pártényi József úr, bejelentette e lapok t. olvasóközönségének, hogy megszűnt a Rákos Vidékének felelős szerkesztője lenni, ez a pár sor írás elkerülhetetlenül szükségessé vált. Hiszen az én nevem bejelentésekor olyan tulajdonságokkal ruházott fel engem, a mik többet Ígérnek akármilyen programmnál, úgy, hogy azokból csak lealkudni lehet, rájok licitálni nem. Elmondom azért a terveimet, a mik bennem megszülettek és előadom a célt, a melyre törekszem. Úgy tervezem, hogy a Rákos Vidéke az egész Rákos vidékének lapja legyen. Mindenkié, a ki ennek a tájnak társadalmi, politikai állapota iránt érdeklődik; a kit ehhez a vidékhez anyagi érdek, összeköttetések, vagy — a mi a legfőbb — a szeretet csatolnak. Nem pártoké, nem társaságoké, hanem mindenkié. Legyen a hangja olyan, hogy arra összegyűlnek az érdekeltek mind, mert tudják, hogy a mikor megszólal, szükség van a tömörülésre. Legyen a mód, a melylyel benne az események tárgyaltatnak, komoly, részrehajlatlan, sohasem egyoldalú; súlyosabb esetekben szigorú, de mindig, minden körülmények között jóakaratú. Erezhető legyen minden sorából a szeretet, a melylyel a mi vidékünk dolgai iránt s az annak érdekében munkálkodókkal szemben viseltetünk. Találjon benne minden olvasója érdekes olvasmányt, komoly, jó barátot; szórakoztatót a nyugalom perceiben és erős fegyvertársat, a mikor a köz érdekében harcra van szükség. És legyen a szelleme, minden mondata magyar a szó igaz értelmében, hogy a szivekben jó talajra találhasson, gyökeret verhessen ez a szellem. Mert bizony ezen a téren is van még kívánni valónk elég. Ilyen irányúnak tervezem én az én munkásságomat. És a cél, a melyet vele elérni óhajtok, az, hogy a Rákos vidékének a legtöbb helyen széttagolt, széthúzó társadalmát tömörülésre bírjam, a közös érdekek megösmerésére tanítsam. Megértessem mindenkivel, hogy a kiforrásnak abban az állapotában, a melyben éppen a mi társadalmunk most van, az egész vidékre a legnagyobb^csapás a pártoskodás, a jóakarattal munkálkodni kívánók hátráltatása személyes célok szolgálása érdekében; és áldás volna az együtt munkálkodás közös érdekek támogatására, az egymás megösmerése és a mi ezt nyomon követné: az egymás megbecsülése. Milyen remek perspektívája a fejlődésnek nyílnék meg a szemünk előtt, ha mindenki a munka terére lépne és megosztanék ekként az egyesekre súlyosodó teher; ha nem volna közöttünk más féltékenykedés, mint az, hogy esetleg valamelyik polgártársunk jobban végezi el a reá eső munkát mint arra mi képesek vagyunk és nem volna más iparkodásunk, mint hogy őt föladatunk lelkiösmeretes teljesítésében megközelíthessük ! ? Tudom, hogy ezt a célt elérni nem fogom. Ehhez nagyobb erőre, hatalmas tehetségre volna szükségem. Erre egy egész embernek egész idejét, kimeríthetetlen lelkesedését kellene áldoznia. De küzdeni fogok, hogy ezt az irányt népszerűvé tegyem, hogy közönségünket erre az útra rátérítsem. És hálát fogok adni Istenemnek érte, ha ez valamennyire sikerülni fog.