Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)

1902-04-13 / 16. szám

16. szám. RÁKOS VIDÉKE 7 167. és 168. §-aiba ütköző törvényellenes korteskedés miatt. Ivánka Pál főszolgabíró a fegyelmi vizsgálatot Újpesten lefoly­tatta, a fegyelmi panaszban felsorolt egyes vádpontokra nézve az összes bejelentett tanukat kihallgatta és úgy a tanúk vallo­másait, mint a felek megjegyzéseit a legszigorúbb pártatlan­sággal és tárgyilagossággal jegyzőkönyvbe vétette. Ennek alapján azután 2091/902. szám alatt meghozta véghatározatát, melynek értelmében Lindt János biró és Zsoldos János főjegyző az elle­nük emelt vád és következményei alól felmentettek oly indokolás­sal, hogy panaszos az általa felsorolt vádpontok egyikét sem volt képes beigazolni, sőt azon esetekben, a hol látszólagos bizo­nyítékok merültek fel, azok a vádlottak ellenbizonyítékai által teljes hitelt érdemlőleg megcáfoltattak. Ezen ítélet ellen Med- veczky József felebbezéssel élt, minek folytán az ügy a megyei alispán felülbirálata alá került. A napokban érkezett le az alis­pán másodfokú határozata, mely a föszolgabiró elsőfokú határo­zatát indokainál fogva helyben hagyta s kiemelte, hogy a pana­szos úgy feljelentésében, mint felebbezésében nem objektív ténykörülményekre vonatkozó bizonyítékokat, hanem csak kom­binációkat, subjektiv érveléseket, önkényszerűleg csoportosított gyanúokokat és azokból levont helytelen következtetéseket hoz fel, a melyek alapján senkit megbüntetni vagy az elsőfokú hatá­rozatot megváltoztatni nem lehetett. A 31 kor. 60 fillérben fel­merült eljárási költségekben Medveczky József panaszos lett elmarasztalva. Az alispáni határozat ellen jogorvoslatnak helye nem lévén, az jogerős. Egyezkedő községek. Rákospalota község képviselő­testülete megerősítette és határozattá emelte az elöljáróság által Újpest község elöljáróságával kötött abbeli egyezségét, hogy Rákospalota község Újpest községnek az 1897. évi árvíz alkal­mával Rákospalota területén teljesített védmunkálatok költségei címén 1162 koronát tartozik megtéríteni. Aszfalt Gödöllőn. Régóta húzódik már Gödöllő járda­kövezésének ügye és még mindig nem tud a megvalósulás stádiumába jutni. Ez idő szerint az állami építészeti hivatalban fekszik, a hol a tervek elkészítésével foglalkoznak. Minden­esetre megfontolandó lesz a dologban, ha kivitelre jut, hogy mily anyaggal készíttesse járásunk első városa a járdaburko­latot. Semmiesetre sem abból a kőből, a melyből az átjáró­kat készítették, mert az nem megfelelő és nem is tar­tós. Szépnek, célszerűnek meg egyáltalán nem mondható. Véleményünk szerint egyedül az aszfalt lenne megfelelő anyag Gödöllőre a járda építésére, mert ez az egyedüli modern járda ma. Tartós, szép, kellemes a használatban s mindenekfölött könnyen tisztán tartható. Ha már járdát építtet Gödöllő, olyant csináltasson, a melyet nem kell majd rövid idő alatt újjal felcserélnünk, hanem a mely azután állandó legyen. Több oldalról hallottunk ilyen véle­ményt ; és ha az árak közt nagy differencia nem volna, jó lenne, ha a község elöljárósága megfontolná az ügyet, még mielőtt kivitelre kerülne a dolog. A siketnémák szülőinek a Váci Siketnéma-Intézet figyelmükbe ajánlja, hogy a jövő tanévre vonatkozó fölvételi kérvények a váci intézethez csak május hó 10-ig küldhetők be. A később érkezett kérvények ebben az évben már nem tár­gyaltatnak. Tudatja még az igazgatóság, hogy a váci intézeten kívül a következő helyeken vannak siketnóma-intézetek: Buda­pest (Rökk Szilárd-utca 10.), Budapest, izraelita (Bcthlen-tér 2.), Kolozsvár, Temesvár, Arad, Kaposvár, Kecskemét, Szeged, Eger, Jolsva (Göinör vármegye). Ajánlatos, hogy minden szülő első sorban a hozzá legközelebb eső intézethez folyamodjék. Meglepő melegséggel ajánlja a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter a szülök pártfogásába egyetlen gyakorlati nevelés­ügyi lapunkat. Ez alkalmasint hatni fog, de szükséges is, hogy a szülék érdeklődjenek a nevelés irodalma iránt. A miniszter 4jánló levele így szól: Valamennyi kir. tanfelügyelőnek. 1898. évi 49,841. szám a. kelt körrendeletem kapcsán fölhívom a, tan- felügyelőséget, hogy a dr. Havas Gyula szerkesztésében. Buda­pesten megjelenő „Magyar Pestalozzi“ című pedagógiai hetilapot, mely a gyakorlati nevelésnek, a jellemképzésnek és családi neve­lésnek már eddig is kiváló szolgálatokat tett s ekkép jeles segéd­eszköznek bizonyult a nevelésre hivatott tanítók és szülök kezében egyaránt; a fenhatósága alatt álló minden fokozatú állami, álla­milag segélyezett községi és községi népoktatási tanintézetek tanítóinak, iskolai hatóságainak megrendelésére melegen ajánlja, azon állami népiskolák részére pedig, a melyeknél a behatási díjakból e célra fedezet áll rendelkezésre, a tanítói könyvtár részére rendeltesse meg. Buzdítsa egyúttal a tanítókat, hogy ezen lap megrendelésére alkalmas módon a szüléket hívják föl. Budapest, 1902. február hó 5-én. Zsilinszky Mihály s. k. államtitkár. Megrágalmazott tisztviselők. Több napilap úgy­látszik ugyanegy rágalmazó forrás után azt írta, hogy Új­pest községének több hivatalnoka, köztük Zsoldos János főjegyző ellen rendetlen pénzkezelés miatt a pestvidéki pénzügyigazgatóság vizsgálatot indított s ennek folytán az említett tisztviselőket állásuktól felfüggesztették. A Búd. Tud. teljesen megbízható forrásból arról értesül, hogy ez a híresztelés — mely sajátságos módon egy időre esett a Wolfner Tivadar ellen beadott petíció tárgyalásával s s így célzata felül semmi kétséget sem hagy főn kohol­mány. Zsoldos főjegyző megtette a lépéseket, hogy a rágal­mazásért törvényes úton szerezzen elégtételt. Záróra. Vármegyei szabályrendelet értelmében a ven­déglők, korcsmák és kávéházak rendes zárórája e hó 1-töl kezdve az eddigi 10 óra helyett esti 11 órakor. Ezáltal kivételes zárórameghosszabbítások változást nem szenved­nek és továbbra is hatályban maradnak. Kivándorlás ErzsébeífalváróS. Az „Ébredés“ c. hetilapban olvassuk a következő hírt: A főváros szomszéd­ságában levő Erzsébetfalva községben a szociálisták Ame­rikába való kivándorlásra biztatják a munka nélkül levő munkásokat. Érdekes, hogy szinte rendszeresen akarják szervezni a mozgalmat s a munkásokat előbb meg akarják tanítani angolul, mielőtt útnak indítanák. Hoztak angol nyelvtanítót, a ki most egy munkásegyesületben tart elő­adást s már számos tanítványra sikerült neki szert tenni. A hivatalos lapból. Pest vármegyénk főispánja Német Károly szakdíjnokot, árvapénztári tisztté helyesitette, — Katona Lajos vég­zett joghallgatót pedig díjtalan közigazgatási gyakornokká kinevezte. 1900. V. 635/16. 177—1902. számhoz. végreli. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel köz­hírré teszi, hogy a gödöllői kir. járásbíróságnál 1900. évi V. 635. számú végzésével dr. Fekete Rudolf budapesti ügyvéd által képviselt Bauer Dávid végrehajtató részére Szvoboda Karolin végrehajtást szenvedett ellen 290 korona és járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedettnél lefoglalt 794 koronára becsült ingóságokra a gödöllői kir. járásbíróság fenti számú vég­zésével az árverés elrendeltetvén, annak az Eder Antal Gyula 220 korona, Groszmann Mór 186 korona, Gödöllői Takarékpénztár 600 korona és a többi felülfoglaltatók tőke- követelése erejéig is, a mennyiben azok törvényes zálog­jogot nyertek volna, végrehajtást szenvedett lakásán Rákos- Szent-Mihály on leendő megtartására határidőül 190-1. évi április hó 15-ik napjának délutáni 3 órájára tűzetik ki, mikor a lefoglalt szobabútorok, tehenek, lovak s egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Fel hivatnak mindazok, a kik az elárverezendő ingó­ságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző

Next

/
Oldalképek
Tartalom