Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-04-13 / 16. szám
8 RÁKOS VIDÉKE 16. szám. kielégítietóshez tartanak jogot, miszerint elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alólirott kiküldöttnek vagy írásban beadni, avagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján kifüggesztését követő naptól számíttatik. Gödöllőn, 1902. évi márczius hó 8-án. (P. H.) Trsztyánszky Kálmán, kir. bír. végrehajtó. KÖZGAZDASÁG Nagy-Kőrös gyümölcskivitele a múlt év négy hónapos évadján 1.300,000 koronára rúgott. Á gyümölcsöt részben Budapestre, részben külföldre s főként Becsbe szállították. Gazdasági iskolák. Az év őszén ismét több gazdasági ismétlő-iskola felállítását tervezik. A kultuszminiszter ugyanis felszólította a közigazgatási bizottságokat azon községek kijelölésére, a melyekben azok a vármegyei gazdasági egyesületek meghallgatásával szaktanítói gazdasági viszonyokból folyólag szükségesnek és egyúttal lehetségesnek is tartják. Ez a felhívás azon indokból intéztetett a községekhez, mert Darányi Ignác föld- mívelési miniszter gondoskodásából ez év őszén ismét 12 okleve- < les néptanító végzi el a földtníves-iskolákban a kétéves gazdasági 1 tanfolyamot, a kik az ismétlő-iskolákhoz szaktanítókul lesznek kinevezendők. A felállításra az ország számos községe tanúsított érdeklődést. E szerint az év szeptemberéig még 13 gazdasági ismétlő-iskola fog szerveztetni hat községben és pedig Bavanistye, Hatvan, Heves, Szolnok, Nagy-Szalonta és Derecskén. Gazdasági ülés a vármegyén. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági egyesülete 1902. évi április hó 14-én (hétfőn, megyegyűlés napján) délután 4 órakor a vármegyeház nagytermében közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Jelentés az egyesület 1901. évi működéséről. 2. Az egyesület 1901. évi (egyesületi és halasi kerti) számadásra vonatkozó számvizsgáló bizottsági jelentés 3. Esetleges indítványok. Méhészeti mintagazdaság Gödöllőn. Földmívelés- ügyíink előhaladására szükséges szakintézményeink száma egy szép alkotással gyarapodott: a gödöllői méhészeti mintagazdasággal. A gazdagság célja a különféle szabású méhészkedésnek normáit bemutatni. Az egyszerű kaptár-méhészettől a legmodernebb pavillonrendszerig be van mutatva minden ága és formája, a keretes rendszer minden változata. Van műhely a méhészeti eszközök előállítására, kisérletni telep a legjobb mézelő növények kipróbálására, internátus a benlakó növendékeknek, labora- toriom, tantermek. A telepen állandó munkásképző kurzusok mellett még tanítók, lelkészek és méhészkedők gyakorlati kiképzésére, a legújabb ismeretek terjesztésére időszakonként kurzusok lesznek. A komárommegyei méhész-egyesület tagjai már is elhatározták, hogy a most berendezett telepre tanulmányi kirándulást rendeznek. Szakértők, a kik a telepen megfordultak, a legnagyobb elragadtatással nyilatkoztak arról, hogy Darányi földművelésügyi miniszter milyen körültekintő gonddal tette lehetővé, hogy a belterjes gazdálkodásnak ez a kiegészítő mellékgazdasági ága minél tökéletesebb berendezéssel és sikerrel álljon a szakbeli ismeretek s ezzel a méhészkedés terjesztésére. Szölőfelújítás. A földmívelósügyi miniszter tekintettel, hogy az egyes szölőoltvány-elárúsítók szölöoltványokat azzal az ajánlattal hirdetnek eladásra és hoznak forgalomba, hogy azok a beoltás után azonnal vagy esetleg mohában történt elöhajtás í után, de kiiskolázás nélkül állandó helyekre ültethetek, fölhívja ! az illetékes körök figyelmét, hogy az iskolázás nélkül, tehát a teljes és megszilárdult összeforradás előtt szállított oltványok közül az elültetés után majdnem kivétel nélkül csak igen csekély százalék forradhat össze s így a szőlősgazdáknak az ilyen oltványok ültetésével tetemes vesztesége és kára van, az eljárás hátrányainak s káros következményeinek földerítésére hassanak a gazdaközönségnél közre. Megjegyzi egyszersmind a miniszter, hogy az ily oltványokkal való telepítés az 1896. évi V. törvénycikk alapján adandó szölöfelújítási kölcsönök igénybevételénél semmi esetre sem engedtetik meg, sőt a már rendes módon betelepített területeken mutatkozó hiányok pótlása sem történhetik meg ilyenfajta oltványokkal. Sertésvásári jelentés. Budapest-Kőbánya, 1902. április 10-én. Az üzlet lassú volt. Heti átlagárak : magyar válogatott árú 320—380 kg. nehéz 106—107 fii., 251—320 kg. nehéz 102—104 fii. Öreg 300 kg. túli 100—102 fii., vidéki sertés--------fii. Szerb 96—100 fii. tiszta kg., páronkint 4 5 kg. életsúlylevonás és 4% engedmény szokásos. Eleségárak : Tengeri új 10.40 K. Árpa 13.— K. Kőbányán átvéve. Helyi állomány: március hó 4-én maradt 38,160 drb. Felhajtás: Belföld......................................... 1828 drb S zerbiából.................................... 2343 » E gyéb államokból.................... 4171 drb. 42,331 drb. Elhajtás: Budapesti fogyasztásra (I.—X.ker.) 4141 drb Belföldre.......................................... 887 „ B écsbe.............................................. 1269 „ Os ztrák tartományokba .... 438 „ Német birodalomba....................-— „ Egyéb országokba (Helvétia) . . — „ A szappangyárban feldolgoztatott — „ a szállásokban elhullott: waggonokból kirakott hulla . . 7 „ borsókásnak találtatott .... 14 „ 6756 drb. Maradt állomány 35,575 drb. A részvény-szállásokban 11,576 drb van elhelyezve. Az egészségi és transitó-szállásokban maradt IV. 4. 4671 drb. Felhajtás Szerbiából 2313 „ 6984Álrh Elhajtás........................ 3204 „ M aradt állomány . . 3780 drb é. p. 3780 drb szerb és------ drb román. Az egészségi szemlénél I./1.-tól máig 112 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai célokra feldolgoztatott. Bécsi vásár: IV./8. Felhajtás 1,911 drb sertés; köztük 1306 drb süldő. Az üzlet lanyha volt. Nehéz 93—96 fii., középnehéz 82—92 fii., süldő 74 — 90 fii. 100 kg.-ként elevensúlybau. Dresdai vásár: IV./4. A vásáron volt 517 drb vidéki és — drb magyar sertés ; előbbiek 59—64, utóbbiak — márkán keltek; elevensúly. Berlini vásár: IV./5. Felhajtás 7,596 drb sertés. Üzlet lanyha volt. Mecklenburgi 59—61, vidéki sertés 58 - 60, belföldi 55—57, magyar sertés--------márka. E lső magy. sertéshízlaló részvény-társaság. meghívó. A puszta-szent-mihályi róni. katli. templom építésének megkezdése ügyében az építő bizottság folyó évi április hó 13-án vasárnap délután 4 órakor az Almásy Pál-telepen az Engelbrecht-féle vendéglő külön termében ÜLÉST tart, melyre a t. c. bizottsági tagokat, valamint mindazokat, kik a templom építése iránt érdeklődnek, ezennel tisztelettel meghívjuk. Az ülés tárgyai: 1. kolyó ügyek. 2. Jelentéstétel a beérkezett templom-tervek bírálatáról.
