Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-06-09 / 5. szám
2 RÁKOS VIDÉKE 1901. — 5. sz. A «nagyságos asszony» már nem látta, hogy pusztul a birtok, melyen olyan hűségesen sáfárkodott éveken át az ö becsületes, öreg kasznárja. Hanem Feri bácsi lassan, észrevétlenül elindult arra az útra, melyen hirt vihetett asszonyának a másvilágra. Napról-napra jobban fogyott, mig végre ágyba került, de hogy olyan hamar végezzen vele betegsége, azt senki sem hitte volna, legkevésbbé ö maga. Hanem a betegség kifogott rajta, meg orvosain. Hiábavaló volt önfeláldozó nejének, fiának, kezelő orvosainak, mr. Újvári Ignácnak és dr. Világhy Károlynak leggondosabb ápolása, betegsége, a sebfertőzés erősebb volt náluk. A szövetelhalás mind rohamosabban lépett föl. Kezelő orvosai antiszeptikus gyógymódjuk mellett rövid időre még biztak a demarkalodásban, hanem a láz, étvágytalanság, hányási inger, levertség és gyengeség napról-napra nagyobb mértékben léptek föl, mig végre május 31-én éjjel, mélyen lesújtott gyászoló családjától körülvéve, csöndesen jobblétre szenderült. Haláláról a kővetkező gyászjelentést adta ki családja: Özv. Mátrai Ferencné szül. Schwanke Cecilia mint neje, Antal és Sári mint gyermekei, továbbá ifj: Péczely László mint vő és Mátrai Antalné szül. Riegl Vilma mint menye és ezek gyermekei: Anti, Atilla, Piroska és Béla a maguk, valamint az összes rokonság nevében mélyen megszomoro- rodott szívvel jelentik Mátrai Ferenc József, uradalmi kasz- nárnak, volt 1848/49. honvéd, a forrón szeretett férjnek, apának, apósnak és nagyapának folyó évi május hó 31-én életének 69-ik, házasságának 33-ik évében, rövid szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 2-án délután 5 órakor fognak Puszta Szent-Mihályon aróm. kath. hitvallás szertartásai szerint beszenteltetni és az ottani temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 3-án Budapesten a szent-ferencrendiek belvárosi templomában reggeli 9 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Puszta-Szent-Mihály, 1901. junius hó i-én. Áldás és béke hamvaira! A boldogultnak ravatalát a rokonok, jóbarátok, ösmerösök szebbnél-szebb koszorúkkal bontották be. * A koszorúk közül munkatársunknak a következőket sikerült följegyezni : Felejthetlen férjemnek — Cili, Felejthetlen apánknak — Anti és Vilma, Felejthetlen apánknak — Laci és Sári, Csömör község képviselőtestülete — Veterán tagtársának, A jó barátnak — Németh Zs., Szeretett Feri bácsinak és jo barátnak Bicskey Gyula és családja, Felejthetlen Feri bácsinak Róza és Géza, Mátrai Ferenc tagtársának — Az Almásy Pál-telep egylet választmánya, Utolsó üdvözlet — Creszler-család, I iszteletből — Mátrai Feik és Társa munkásai, térinek Ne.szti, A jó barátnak — a Petz-család. Koszorúkat küldöttek még a Lányi, Metz, Pártényi-családok, Farkas Gyula, Kubinyecz Sámuel, Vezerle Gyula stb. A temetés junius hó 2-ikán, vasárnap délután volt óriási gyászközönség részvéte mellett. A szomszédos községek is képviseltették magukat, igy í sömör községet Bicskey Gyula, Kerepest Thurányi István, Aákos-Keresztúri Szegedy Albert főjegyző képviselte. Hült tetemeit a rákos-szent-mihályi temetőben tették örök nyugovóra, annak a pusztának a szomszédságában, a melyen zajtalan munkás életének utolsó éveit morzsolta le. Nyugodjál békében, öreg jó barátunk, emléked örökké élni fog sziveinkben. És ba gvászbaborult szerető hidvesed könyeit nem is képes fölszántani igaz részvétünk, ha nem is némulhat el gyermekeidnek, unokáinak szivet- tépö jaj szava vigasztalásunkra, fájdalmunkat bizonyára enyhíteni fogja a bánat közössége, melyben bennünket velük megsiratott halálod egyesitett. Isten veled, Feri bácsi! Légszeszvilágitás Rákosfalván, Rákos falva közutai kőolaj lámpákkal — és valljuk meg őszintén — elég gyöngén vannak világítva. Különösen gyarló a világítás a Külső-Kerepesi-\iton, a Remény- és a Szigligeti- utcákban, holott épen ezeken az útvonalokon volna a legnagyobb szükség jó világításra A székesfőváros egyik legnagyobb forgalmú útvonala a Kerepesi-ut. Kocsi kocsit ér ezen az útvonalon, úgyszólván állandóan s két helyen, nevezetesen a rákosfalvi vámnál és a ceglédi vasúti vonal kereszteződésénél, azt lehet mondani, állandó a kocsik torlódása. Ezen az útvonalon közlekednek félóránként ki- és befelé a Budapest-Cinkotai h. é. vasutak vonatai is. A félreértésből, vagy versengésből származó civódások, a kihágások és a balesetek úgyszólván napirenden vannak a kocsisok közt s Isten csodája, hogy ekkora forgalom és ily gyönge világítás mellett nap-nap után nagyobb szerencsétlenség nem történik. A Remény- és a Szigligeti-utcák jobb világítását a nagy forgalom mellett, különösen az említett úttesteken végigvonuló, sok helyen rendkívül mély, u. n. nyilt futóárkok teszik mulhatlan szükséggé. Rákosfalva polgársága erre való tekintettel kérvényt intézett a X. kerületi elöljárósághoz és illetőleg a kerületi választmányhoz, hogy az ottani közutakat, de különösen az említett útvonalakat jobban világítsák, illetve, hogy e végből a szükséges lépéseket tegyék meg. A kerületi választmány a múlt héten tárgyalta a rákosiak kérelmét és elhatározta, hogy tekintettel arra, miszerint a rákosfalvi vámig mindössze 5 kim. hosszú Külsö-Kerepesi- utnak felénél nagyobb része már eddig is légszeszlámpákkal van világítva, előterjesztést intéz a székesfőváros tanácsához, hogy szerződésben biztosított jogánál fogva, kötelezze a lég- szesztársulatot a légszeszvilágitásnak a Külső-Kerepesi-uton egészen a rákosfalvi vámig kiterjesztésére. A rákosfalviak biznak abban, hogy kétségtelenül jogos és indokolt kérelmüket a tanács is méltányolni fogja annyival is inkább, mert a légszeszvilágitásnak a Külső-kerepesi-ut mentén való kiterjesztését a közbiztonsági és egyéb fontos közérdekek mellett a rákosfalvi vám és az ottani elemi iskola révén, a székesfőváros magán érdekei is kívánatossá teszik. Erre való tekintettel a budapest-rákosi polgári kör felhívást intézett az érdekeltekhez, hogy jelentsék be, vájjon a légszeszvilágitásnak Rákosfalvára való kivezetése esetén, kik hajlandók a világitó gázt üzleti helyiségeikbe, vagy magánlakásaikba bevezettetni s egyenkint hány lángot kívánnak igénybe venni. Az érdeklődés — mint halljuk — váratlanul nagy. Többen ipari célokra, gépek hajtására is igénybe óhajtják venni a légszeszt és ennélfogva a rákosfalviak kívánságának megvalósítása magának a légszesz- társulatnak is érdekében áll.
