Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-12-01 / 30. szám
4 RÁKOS VIDÉKE 1901. — 80. sz. kedjék az igazgatóság, hogy az a teljesen indokolatlan rendelkezés, mely szerint az állomáshelyeken jegy nélkül felszálló utasok a menetjegy árán kívül még 20 fillér bírságot is köte- leztetnek megfizetni, szintén szüntettessék meg. A menetjegyek kiadására nézve pedig oly irányú intézkedések léptethessenek életbe; hogy azok, még pedig úgy az egyes menetekre, valamint az oda-vissza érvényes jegyek is, rendes áron, minden ráfizetés nélkül a kocsikon, a kalauzoknál legyenek válthatók. Az úgynevezett bárcás bérletjegyeknek ugyancsak a kocsikon való eladásával pedig az ellenőrök bízassanak meg. 14. Rendelje el az igazgatóság, hogy a muzeum-kőruti kitérőből induló villamos kocsik végállomásán a budapest- cinkota-kerepesi h. é. vasút menetrendje függesztessék ki s azok a kocsik, a melyeknek a legközelebb induló vicinális vonathoz csatlakozásuk van, megfelelő felirattal láttassanak el. Nagyságos Vezérigazgató Ur! Teljes nyíltsággal és őszinteséggel soroltuk f'ölafenneb- biekben a budapesti h. é. vasutak külső-kerepesi úti vonalának hiányát, bajait és kellemetlenségeit nem ugyan mind, hanem csak azokat, a melyekről azt hisszük, hogy kellő méltányossággal könnyen pótolhatók, orvosolhatók és megszüntethetek s a melyeknek pótlásával, orvoslásával és megszüntetésével az igazgatóság nem csak a vonalmenti városrészek, telepek és községek érdekeltségének régi, jogos és méltányos igényeit elégítené legalább részben ki, hanem az ezen telepek fejlődésének és forgalmának fokozatos föllendülésével sokszorosan megtérülő hasznos befektetéseket is eszközölne. Hiszszíik és reméljük, hogy Nagyságod ezen — a bölcs vezetése alatt álló részvénytársaság és a székesfőváros érdekeit is szolgálni akaró —beadványunkat jóakaratu figyelembe lesz kegyes részesíteni s hasonló nyíltsággal és őszinteséggel méltóztatik az abban előterjesztett kérelmeinkre vonatkozó elhatározásáról bennünket mielőbb értesíteni. A budapest-cinkota-kerepesi h. é. vasút és illetőleg a külső kerepesi-ut mentén fekvő városrészek, telepek és községek érdekeltségének az 1901. évi november hó 10-én Budapest-Rákosfalván tartott értekezlete megbízásából kiváló tisztelettel lévén Budapesten, 1901 november 19. A polgárság ünnepe, Rákosszentmihály polgársága szép ünnepet rendezett múlt szombaton Farkas Ignác tiszteletére. A szeretet, a ragaszkodás kifejezése volt ez ünnep az iránt a férfiú iránt, a ki Rákosszentmihályon való letelepedése óta önzetlenül szolgálja polgártársainak érdekeit. Egyenes, nyílt föllépését, bátor szókimondását talán nem minden oldalról fogadják tetszéssel, de annál nagyobb elismerést, ragaszkodást vivott ki a polgárság körében, melynek eddig nem sok beleszólása volt Rákosszentmihály ügyeinek intézésébe. Nagyon természetes tehát, ha a független gondolkozást! polgárság ünnepeli azt a férfiút, a ki a közügyek terén való szereplésének egyik jelszavául a polgárok önrendelkezési jogának tiszteletben tartását vallja és megalkuvást nem ismerő őszinteséggel mondja ki véleményét mindig és mindenütt, ha olyan dolgokat tapasztal, melyek meggyőződése szerint ellentétben vannak polgártársainak érdekeivel. Szerény keretekben mozgott a szombati ünnepeltetés, méltóan ahhoz a szerénységhez, mely az ünnepelt férfiút minden cselekvésében jellemzi, annál nagyobb, őszintébb volt azonban a szeretetnek osztatlan megnyilatkozása iránta. Este nyolc órakor ült az ünneplő közönség a Biróné vendéglőjének nagy termében ízlésesen terített asztalhoz. Az asztal főn a fő helyet Farkas Ignác foglalta el. Jobbra tőle Kraicsovits Ignác, balra pedig Újvári Ignác dr. ült. Ki- vülök még a következőknek neveit sikerült följegyeznünk: Pete Dani,' Orsay Kálmán, Asmus József, Greszler Jenő, Halász Ferenc, Stelly Géza, Erdős József, dr. Besze Antal, Triszka János, Triszka Ernő, Zsolnay Károly, Paróczay József, Kellner György, Maatz János, Herczegh József, Röhl Károly, Bugyi Ferenc József, Kökény Gábor, Hornyok Gyula, Heindörfer Sámuel, Kneif Endre, Szandovics Jakab, Pálfi János, Way and Károly, Zelky Endre, Kesztler Árpád, Kraicsovits Rezső, Otte Albert, Egerzeuger József, Schwärzt József, Spiegl József, Kropacsek Ferenc, Blazsik Farkas, Szutorisz Róbert, Scheer Ferenc, Schmiedlechner Nándor, Hausvatter Sebestyén, Engelbrecht József, Pártényi József stb. Az első felköszöntőt Halász Ferenc mondotta azjinne- p eltre : A kiváló temperamentummal előadott, szűnni nem akaró zajos tetszésnyilatkozatoktól megszakított fölköszöntőt bő kivonatban az alábbiakban ismertetjük. Mélyen tisztelt társaság! Benső izgatottság és önmagam iránti bizalmatlanság fog el, mikor a tiszteletnek és ragaszkodásnak az őszinte barátság által megszentelt emez ünnepen szót emelek. Érzem erőm fogyatékosságát a megtisztelő föladat megoldásánál, mikor egy olyan kiváló férfiúnak érdemeit kell méltatnom, a ki önzést, egyéni érdeket nem ismerve, a legnagyobb fáradságot játszva leküzdő kitartással, tiszteletreméltó lényének magasabb ambíciójával, a társadalom és a közjó hasznos munkásai közé állott be, a ki semmitől vissza nem rettenő, törhetlen erélylyel iparkodott mindenkor a társadalomra üdvös eszméit megvalósítani, és a csüggedés, a tespedés közepette bátorító, buzdító szavakkal bontotta ki és lobogtatta fennen a zászlót, melyre a «munka és tett» jelszava van Írva. Ez a férfiú, tisztelt uraim, Farkas Ignác, a ki mellé, mint humánus gondolkozásu vezér mellé hűséggel és kitartással odaszegődött Rákos-Szent-Mihály polgársága úgyszólván a maga egészében. Becsületessége és nyilt szive legerősebb fegyvere, mely- lyel ellenfeleit is elnémitá s férfias, komoly meggyőződésének imponáló hatása kell, hogy lassankint meghódítsa azokat is, a kik — maradiságból-e, avagy önző hiúságból, nem kutatom, — nem óhajtják a régi, megkövesedett állapotok fölrobbantását, nem kívánják az elavult pusztai intézményeknek modern alapra fektetését. Kitűzött föladatának megoldásához szívósan és tánto- rithatlanul ragaszkodva, körösztül gázolt a rozsdás fegyverekkel küzdő ellenvéleményen, nem reflektálva a személyiségéhez föl nem érő támadásokra, nem törődve ellenfeleinek sivár gunykacajával, mert jól tudta, hogy a gyöngék erőtlenségük palástolására kinevetik azt, a mitalapjában csodálnak és a mesebeli róka módjára gáncsolják azt, a mitvolta- képen irigyelnek. Tisztes, munkában eltöltött életének minden utján, megannyi tetteiben állhatatosság és kitartás vezérelte. Szilárd és törhetlen jelleme csüggedést nem ösmer, jó és balsorsban egyaránt híi marad elveihez és munkálkodásának minden fázisában első sorban önmagától követelte meg merev rigo- rozitással a következetességet. Csoda-e, ha ilyen férfiú körül bizalommal csoportosul Rákos-Szent-Mihály polgársága, bizalommal melyért Barkas Ignác soha senkinek nem tömjénezett, melyet senkitől ki nem csikart, de a mely annál fényesebben nyilatkozott meg iránta polgártársai körében. Nem akarom fölsorolni egyenként alkotásait, nem kívánok érdemeinek tömjénezni, mert az messze tulcsapna szerény felköszöntőm keretén, és mert amúgy is ösmeri azokat mindenki. S talán, ha nem volna egyéb érdeme annál, hogy Rákos-Szent-Mihály községesitésének fenkölt szószólója, leglelkesebb harcosa, még akkor is ércnél maradan
