Magyar Székesfőváros, 1906 (10. évfolyam, 1-18. szám)
1906-01-05 / 1. szám
L90Ö MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 5 iskolát megnyitják. Három hatósági mészárszéket nyitnak A vásárpénztárat a közgyűlés bizottsággal vizsgáltatja. Októberi események. A lóvágóhidat megnyitják. A vizdijszabályzat rendeletet a közgyűlés napirendjéről leveszik. A tanács Batthányi Lajos szobrára 40000 koronát szavaz meg A tüdőbetegek szanatóriuma újabb nagy területet kér. A Szent István templom elkészültét jelentik A közgyűlés kimondja, hogy a józsefvárosi templomban csak magyar misét tarthatnak. Washington szobrának helyet kérnek az amerikai magyarok. Iskolaszéki tagokat választanak. Novemberi események. A Fürdő-utca kiszélesítését elhatározzák. A költségvetés elkészült. A Nemzeti színház nyugdíjintézetétől a segélyt megtagadják. Krizsán Mihályt józsefvárosi plébánossá megválasztják A költségvetésből a deficitet kitörlik. A tisztviselők dragasági pótlékot kérnek A közgyűlésen obstruálnak az adók és újoncok ügyének tárgyalásakor. Majd paktummal a közgyűlést elhalasztják. Napközi otthonokat állítanak fel. Az erzsr betíalvai viltamos vasutat megnyitják. Viharos közgyűlés folyik s ez a kormány ellen hozza meg határozatát. A feltöltött és végig kikövezet Váci=utat megnyiiják a forgalomnak Az általános titkos választói jog mellett dönt a közgyűlés. Elfogadják a költségvetést. A villamos alkalmazottakat törlik a választók névjegyzékeből. A főkapitány ellen előzetes vizsgalatot rendel el a tanács. 14 ezer korona templompénzt perrel követel a tanáes Kanovics esperes örököseitől. Az utcai zavargások ügyével foglalkozik a közgyűlés. Az Andrássy-ut folytatólagos kiépítésére terveket mutatnak b". Az érettségi megszüntetése. E sorok írójának van egy barátja, aki a gimnáziumnak mind a nyolc osztályát elvégezte a nélkül, hogy csak egybe is szekundára felelt volna a leckéjéből: sőt inkább eleinte első eminens, a felsőbb osztályokban, pedig, amikor a sok lecke-adás miatt saját tanulmányára már nem fordíthatott annyi időt, közepes osztályzatú diák volt mindvégig. A fizika tanárja annyira szerette, hogy a nyolcadik osztály ban egész esztendőn ét egyetlen egy ízben sem hívta ki feleletre, s az év harmada, valamint az év végei bizonyítványban vaktában adta meg neki a jó osztályzatot Ez a barátunk tehát szerencsésen elvégezte a nyolc gimnáziumot, aztán — az érettségin megbukott a fizikából. Igaz, hogy év közben nem sokat értett hozzá, csakhogy akkor sohasem kérdezték és „jó“ osztályzata volt Az érettségin azonban megbukott belőle, mert a tanárjai egy matinéén cilinderben látták, s ennélfogva a tanári konferencia kimondta, hogy a fiút meg kell buktatni egy tárgyból. S mert a többi tárgyból nem lehetett „megfogni“, hát megcsípték a fizikából. Pótérettségire utasították. Ezt szeptemberben kellett letenni. A fin egész nyáron át fekvő beteg volt, s bele sem nézett a tankönyvbe. Hanem azért szeptemberben a pótérettségi napján fölkelt az ágyból, elment a gimnáziumba, és — letette a pótvizsgát. Rövid néhány év múlva pedig már neves iró és publicista volt. Hát ilyen az , érettségi“ vizsgálat. Ennyi gyakorlati értéké van. Dr Erődi Béla tankerületi főigazgató néhány év előtt kérdést intézett a középiskolák igazgatóihoz, hogy nyilatkozzanak az iránt, minő gyakorlati értéket tulajdonítanak az érettségi vizsgálatnak. Az iskolaigazgatók nyilatkoztak is, és ezek a nyilatkozatok, úgy tudjuk, nem voltak valami hizelgőek az az érettségi rendszerre nézve. Egyszerűen fölöslegesnek mondták az egész intézményt. A dolog azonban akkor elaludt. Ezen elvégre nincs is mit csodálkozni, mert hiszen Magyarország tudvalevőleg a nagy álmok hazája. Álmodunk, álmodunk, s aztán amikor tettre kerülne a sor, akkor — elalszunk. Es át- alusszuk az egész dolgot Átaluszunk mindent. Átaludtunk — tekintetes karok és rendek — már egy csomó évszázadot, s csak negyvennyolcban ébredtünk föl egy-két történelmi pillanatra. Azóta megint alszunk és hortyogunk pl. most is, nagy koalíciós hortyogásokat Távol álljon tőlünk a politika, de mégis konstatálni kell, hogy példának okáért nemzeti kultúránk tekintetében éppen csak most kezdődik az ébredezés órája. Lukács György kulturmi- niszter már keresztül viszi az általános igyenes kötelező magyar népoktatást, ugyancsak ő az, aki az egységes középiskola reform tervezetében az érettségi vizsgálat fölösleges, terhes, haszontalan és időtlen intézményére is rá készül tenni a kezét Most karácsony táján még egész csomó szegény diák hu izzad a pótérettségi rémétől, amely még ilyenkor, e Krisztusi szeretet napjaiban is kisért a rendes érettségin elbuktatott tanuló ifjúság számára, ám ez a kisértet is alkalmasint nemsokára el fog tűnni az iskola-padok körül. Hajnalodik a modern egységes középiskolának, az elavult érettségi rendszernek pedig lassan, de remélhetőleg most már bizonyosan bealkónyodik. S a jövőben talán már nem lesznek olyan diákok, akiket középiskolai tanulmányaik el- végeztével még mindig vissza lehet buktatni a kvalifikáció nélkül való állapotba olyan tantárgyból, a amelyből esetleg már évek előtt sikerrel kiállotta azt a vizsgát. És ezzel megint egygyel kevesebb lesz az abszurdumok száma Magyarországban. Iparfejlesztés Hiába szidják és záptojásozzák az uj főispánokat, az uj főispánok, hivatásuk magaslatára emelkedve, kenyérrel viszonozzák a rájok dobott követ. Ugocsa megyéből írják most nekünk, hogy az oda kinevezett uj főispán, br. Perényi Béla (a kit különben záptojások helyett, kivételesen az egész váimegye közönsége osztatlan örömmel és lelkesedéssel fogadott) a megye népe számára uj és nevezetes keresetforrást szárdékozik nyitni. A megye dús kaolintartalmu talaja tudniillik kiválóan alkalmas a porcellángyárlásra, s ez a körül
