Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-03-12 / 10. szám
6 MYAGAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. márczius 12. köveket az utcza egész hosszúságában, tekintet nélkül az esetleg kisebb-nagyobb mértékben rendetlenül álló házakra, lehetőleg egyenes vonalakban helyezve el, a kocsiutakon pedig 20 cm. zuzottkő- vagy 15 cm. betonalapra teritett 8—10 cm. duna- kavicságyba fektetett gránitkoczkákkal, mely kocz- kák hézagai czementhabarcscsal töltvék, 1871-ben honositották meg, még pedig a Váczi-köruton a fővárosi közmunkák tanácsa és a Kerepesi-ut belső szakaszában 1873-ban maga a székesfőváros. Fakoczkaburkolatot 1873. év óta találunk Budapest utczáin ; első volt az Andrássy-ut (akkor Sugárul), mely azonban csak 1876-ban nyilt meg egész hosszúságában ; ezt a Sugár-ut-épitő vállalat készítette deszkaalapon; Budapest közönsége ugyanily faburkolatot ugyanakkor a Fürdő- és Marokkói- utczában létesittetett. A deszkaalap helyett később (1890.) 15 cm. vastag betonalap fogadtatott el; de a faburkolat általános elterjedésnek nem örvendhet, és csak, majdnem kizárólag az iskolák és oly épületek előtt találjuk, amelyekben különben a kövezetek zaja nagy kellemetlenségeket okozna. Nagy területeken látjuk Budapest utain és utczáin a keramittéglákat, mely sajátlagos hazai gyártmányt az 1879-ben a Kőbányai-utczában (ma Baross-utcza) létesitett próba után 1881-ben a Kecskeméti-, az Egyetem- és a Városház-utczában alkalmazták első Ízben nagyobb területen. Megemlítendő, hogy a bérkocsiállomások számára a burkolatokat 1884 óta mindenütt 15 cm. betonalapra helyezett 5 cm. öntött aszfalttal cserélték föl, illetőleg ily burkolatot létesítenek a tereken medenczeszerüleg, hogy a viz róla a szomszédos kövezetekre ne folyhasson, az utczákban pedig a járdák mellett 2-0 m. széles szalagokban. Az első ily burkolat a volt Rózsa-téren készült 1884-ben. Ezek után még csak egy érezhető hiány volt: az, hogy minden burkolatot azonos szabályok szerint keceljenek és a burkolatokra vonatkozó adatokat rendszeresen összegyüjtsék. Erre szolgálnak a burkolatok törzskönyvei. Azért ezt a futólagos történeti visszapillantást a burkolatok törzskönyvével fejezhetjük be, mely 1902. évben készült el és amely magában foglalja Budapest összes utczáiban, terein és utain levő minden útburkolat adatait; minden egyes utczának helyszinrajzában be vannak rajzolva, méretekkel együtt az egyes burkolatnemek, a járdák, kocsiutak, a közúti vasúti vágányok, továbbá az összes földalatti létesítmények: csatornák, gáz- és vízvezeték, világitó és munkaátviteli kábelek, telefontömb-csa- tornák; a helyszinrajzot kiegészítő törzsalapra pedig föl van jegyezve minden burkolatnemnek kiterjedése és részletezett költsége, valamint a burkolatok létesítésének időpontja. A törzslapba a burkolatokon végrehajtandó minden további változást évről-évre bejegyeznek, illetőleg a burkolatok összes adatait nyilvántartják. A tözsdebiróság heti krónikája. A megromlott czukor. Már ez. 3. A múlt év őszén hatvani Deutsch Ignácz és fia ezukorgyáros ezég 130,000 métermázsa nyers ezukrot raktározott be a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank közraktáraiba és hónapokig hagyta ott. A czukor azonban a talaj s a légkör nedvességénél fogva megromlott s egy része teljesen hasznavehetetlenné lett. Deutschék erre kártérítést követeltek a banktól, amit az, a szerződésre való hivatkozással, megtagadott. A szerződés egyik pontjában t. i. az áll, hogy a raktárvállalat felelős, hogy a beraktározott ezukrot eső vagy hó ne érje, ellenben oly kárért, mely a czukor természetéből kifolyólag eredhet, szavatosságot nem vállal. Ebből természetesen pör támadt, melyet már tárgyalt a tözsdebiróság Ullmann Emil elnöklete alatt. Alperes bank jogi képviselője, dr. Pékár Imre akkor avval védekezett, hogy a felek között nem közraktári, hanem közönséges bérleti szerződés jött létre. Deutschék gyárának igazgatója, mielőtt a beraktározás megtörtént, megnézte a raktárhelyiséget s azt teljesen megfelelőnek találta. A Deutsch ezéget képviselő dr. Pap Dávid azzal érvelt, hogy a gyárigazgató a raktár- helyiség megszemlélésénél nem vehette észre a padozat alatti s a légkör nedvességét. A mai folytatólagos tárgyaláson a felek ismét a maguk igazát védelmezték. Deutsch Ignácz jogi képviselője részletes kimutatást terjesztett a bíróság elé, melyben kimutatja, liogj? mennyi czukor volt a leszámítoló bank közraktáraiban és hogy e mennyiségből mennyi romlott meg. Dr. Pékár, a leszámítoló bank ügyvédje, tanukat kér kihallgatni arra a körülményre nézve, hogy a felhalmozott ezukorhasábok közül a felső rétegek romlottak meg, tehát a talajnedvesség fenn nem állhat. Végre a hosszas replikák után a szakértők meghallgatásában állapodtak meg a felek és a bíróság ily értelemben határozott is, mire a tárgyalást elhalasztották. Félmilliós tőzsdédifferencziák. Márcz. 4. Palotai Rezső, a Szt.-Lukácsfürdő r. t. igazgatója évek hosszú sora óta szenvedélyesen játszott a tőzsdén. Ügyleteit Kobrák Mór tőzsdeügynöke utján kötötte és bonyolította le. Palotait a tőzsdén a leg- hazárdabb játékosnak ismerték, aki nem egyszer százezreket tett koczkára. Eleinte kedvezett is neki a szerencse, mert rövid nehány hét alatt 120,000 koronát nyert. Később azonban visszaélt Fortuna istenasszony kegyelmével és a legőrültebb koczká- zatokba bocsátkozott, úgy hogy 387,000 korona veszteséget szenvedett. Kobrák Mór követelte Palotaitól a különbözetek kiegyenlítését, amit az megtagadott, mire pert indított ellene a tözsdebiróságnál. Ma tár
