Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-03-12 / 10. szám
1904. márczius 12. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 gyalta ezt az ügyet a választott bíróság Pékár Imre elnöklete alatt és dr. Engel főtitkárhelyettes jegyző, könyvvezetése mellett. Dr. Hessinger Lipót, Kobrák jogi képviselője, illetékességi kifogást emelt a tözsde- biróság illetékessége ellen azzal az indokolással, hogy Palotai nem a tőzsdén adta a megbizásokat és igy a tözsdebiróság nem illetékes az ügy elbírálására. Dr. Krasznay Ferencz országgyűlési képviselő, Kobrák jogi képviselője, Guttentag Emil tanú kihallgatását kérte arra nézve, hogy Palotai mindenkor a tőzsdén adta a megbizásokat Kobráknak az ő jelenlétében. A biróság ki is hallgatta Guttentagot, aki Kobrák tőzsdei intézője és ez vallomásában előadta, hogy Palotai az ő jelenlétében adta megbízásait Kobráknak. Végül kihallgatták a feleket is, akik izgatott szóváltásba elegyedtek egymással, mindeg}rik a maga igazát védve. A biróság a tárgyalást holnapra halasztotta Peres malomberendezés. Márcz. 8. Sréter, Wolf és Társa czég bustyáni vízimalma ezelőtt két esztendővel leégett és uj malmot kellett felállitaniok. E czélból a Vulkán gépgyárhoz fordultak; egy magas, sima őrlőmalom-berendezést vettek és a megrongált turbinájukat átalakítás czéljából átadták a gyárnak. Kikötötték azonban, hogy a gyár szavatol azért, hogy az uj turbina annjfi lóerőt fog kifejteni, mint a mennyi úgy a magas, mint a sima őrlőmalomhoz szükséges és igy a malom képes lesz naponta F 0 métermázsa búzát őrölni. A Vulkán gépgyár fel is szerelte a malmot, azonban a turbina kerekei rövid használat után hasznavehetetlenné váltak és a lapátok eltörtek, továbbá a turbina nem volt oly erős, illetve nem tudott oly nagy lóerőt kifejteni, amely szükséges a napi 100 métermázsa búza megőrléséhez. Sréterék e miatt pert indítottak a Vulkán gépgyár ellen a tözsdebiróságnál 15,000 korona kártérítés iránt. Ennyibe kerül t. i. a malom uj átalakítása és a turbinának 75 lóerőre való berendezése. A mai tárgyaláson alperes azzal védekezett, hogy a lapátok eltűrését felperes okozta az által, hogy a malmot maga indította meg anélkül, hogy szerelőt kért volna tőlük. Továbbá a pataknál a rács mellett kövek kerültek bele a turbinába és ez okozta a lapátok eltűrését. A nem megfelelő lóerőre nézve alperes azzal védekezett, hogy a szerződésben nem volt kikötve az, hogy a turbina egyidejűleg hajtsa úgy a magas, mint a sima őrlőmalmot, mert ratio- nális üzem mellett fölváltva ez a turbina képes annyi lóerőt kifejteni, mely az üzem vitelére szükséges. A biróság szakértőket is hallgatott meg ez ügyben, akik oda nyilatkoztak, hogy a lapáttörésért a felperes viseli a felelősséget. A biróság ítéletében kötelezte alperes gyárat, hogy felperesnek 6000 korona kártérítést fizessen azzal az indokolással, hogy a szerződésben meg van állapítva az, hogy a turbinának a gépeket egyidejűleg kell hajtani, mert ha a gyár ki akarta volna kötni azt, hogy a magas és a sima örlőgépek külön-külön hajtassanak, akkor azt a szerződésben külön ki kellett volna tüntetni. A kereset többi részével azért kellett felperest elutasítani, mert a szakértők is igazolták, hogy a lapátok eltörését ő okozta. Hírek a városházáról. Közös védőterület a budai fürdőknek. A Kácz-,Rudas-és Sárosfürdők védőterületének határai annyira eltérnek egymástól, hogy a főváros mérnöki hivatala csak nagy nehezen képes a szükséges ellenőrzést gyakorolni. Most ahhoz kéri ez okból a tanács hozzájárulását, hogy a 3 fürdő számára közös védőterület állapíttassék meg, miáltal az ellenőrzés munkája jelentékenyen egyszerűsíthető lesz. A közös védőterület megállapításának tervét a bányakapitányság is magáévá tette. A Gellérthegy veszélyes sziklái. A főváros közgyűlése elhatározta, hogy a Gellérthegy veszélyes szikláit eltávolítja s erre 10,000 koronát szavazott meg. Elhatározta egyúttal, hogy megkéri a kormányt, vállalja magára a költségek egy részét. A belügy- minisster most értesítette a fővárost, hogy a sziklák eltávolítására vonatkozó határozatot jóváhagyja, de a főváros ama kérelmét, hogy a kormány is vegyen részt a költségek terhének viselésében, nem teljesítheti, mert erre nem áll fedezet a rendelkezésére. A kóbor áram. A budapesti légszeszgyár ismételt sürgetése folytán a főváros mérnöki hivatala foglalkozik az úgynevezett kóbor áram ügyével. Ez az áram ugyanis, mely a villamos vasutak felső vezetékű vonalán jelentkezik, tönkre tette több ponton a gáztársulat csöveit s veszélyezteti a főváros vasból való földalatti létesítményeit is. A mérnöki hivatal legutóbb értekezletet tartott a villamos vasutak képviselőivel. Ez alkalommal a városi villamos vasút kiküldöttjei bejelentették, hogy a kóbor áram pusztításának megakadályozására már tettek intézkedéseket. A veszélyeztetett vonalakon földalatti vezetékeket raktak le, amely a kóbor áramot visszavezeti a központba. Azt persze, hogy a védekezés e módja beválik-e, csak a jövő fogja megmutatni. Legközelebb helyszíni szemlét tart ez ügyben a mérnöki hivatal s annak alapján teszi meg jelentését a tanácsnak. A közúti s a főváros. A közúti vaspályatársaság tudvalevőleg kereken megtagadta a tanács ama kívánságának teljesítését, hogy a Köztemető-uti vonalon föld alá helyeztessék a felsővezetékü áram- vezeték. Azzal érvelt, hogy ez átalakításra egyátalán nincs szükség. A mérnöki hivatal most azt jelenti a tanácsnak, hogy a társulatnak nincs igaza, amint azt a jövő be is fogja igazolni. Miután a terület használati szerződés értelmében e jelzett átalakításokra
