Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-10-03 / 24. szám
kétemeletes nem lehet magasabb 15 méternél. Négyemeletnél magasabb nem építhető (134. §). Félemelet is emeletszámba megy; 16 méteres és szélesebb utczában a földszint két részre osztható akkép, hogy az alsó 4, a felső helyiség- magassága 3 méter legyen, de mind a két rész csakis üzlethelyiségnek használható. A II. övezetben az utcza l'/4-szeres szélessége adja a ház magasságát. Háromemeletesnél nagyobb és 20 méternél magasabb nem építhető; a kétemeletes 15 méter, az egyemeletes 10 méter magas lehet. A III. övezetben az építés nyaralószerü, marad változatlan. A IV. övezetben az utcza szélessége egyenlő kell, hogy legyen a ház magasságával, de leg- fölebb kétemeletes, 14 méter magas ház építhető.» Az udvarok nagyságát általában, leginkább mégis a IV. építési övezetben emeli ekkép: az l—II. övezetben az udvar nagysága földszintes és egyemeletes háznál az építési telek 15 százaléka, két- és háromemeletesnél 20 százaléka, négyemeletesnél 25 százaléka. A IV. övezetben : földszintesnél és egyemeletesnél 30 százaléka, kétemeletesnél 40 százaléka az építési területnek. A világitó udvarokhoz könnyen hozzáférhető ajtó építendő. 4. a csatornázatlan területeken a terjedelmes házak építését korlátozza; 5. a lakhatási engedély kiadása körül mutatkozó hiányokat teljesen rendezi, amint arról lapunkban már többször megemlékeztünk. Az erre vonatkozó rész még tárgyalás alatt áll; 8. kiterjeszkedik végül a gépek, motorok, kazánok, füstemésztők, fii tő, szellőztető készülékek elhelyezésére és szerkezetére a modern igényeknek és vívmányoknak megfelelően. Különleges engedménye az építők javára az, hogy a falvastagságot, tekintettel az újabb technikai találmányokra, a könnyebb s mégis erősebb építési szerkezetekre, leszállítja a főfalaknál 50 czentiméterről 45 czentiméterre. Egyebekben az érvényben levő szabályzathoz alkalmazkodik, megtartja annak a beosztását, csupán az ellenőrzést igyekszik szigorúbbá tenni. A tervezetből látható tehát, hogy annak elkészítésénél, konczepcziójánál az egészségügyi szempont volt az irányadó, amit feltétlenül helyeselni tudunk. A másik fontos mozzanat: a hatóság illetőleg a közmunkák tanácsának megvádolása abból a szempontból, hogy építünk, építtetünk, de szabályozási és beépítési terv hiányában. Vagyis a mit annyiszor hangoztattunk: az építkezési programm ma sincs meg. Erre van tehát nekünk sürgős szükségünk, mert e nélkül az építkezési szabályzatot revidiálni nem lehet. 6 1004, október 3 Drágaság és hatósági tétlenség. Tiszteletteljesen bocsánatot kérünk, bár hir- lapirói tisztünknél fogva ez ugyan felesleges, de sem a méltóságos polgármester úr, sem a tekintetes tanács, sem a mélyen tisztelt közgyűlés patópálos- kodásával nem vagyunk megelégedve. Sőt egyenesen kárhoztatjuk. Van drágaság. Ezt még a polgármester nélkül sem lehet kétségbevonní. Ez a jelenség, ez a tény nem olyasmi, a mire bürokrata nyelvezettel rá lehet mondani, mint a hogy ráírják az aktára, hogy „intézkedést nem igényel/4 Van drágaság. Ezt nem a lenézett, (különben szorgalmasan böngészett) újságok Írják. Drága a kenyér, a liszt, négy darab tojás 38 fillér, a hús ára változatlanul túlmagas, a burgonya ára sem csökkent. Nem értjük, hogy miért nem akarja koncedálni a polgármester úr a drágaságot? Miért nem határoz a tanács? Miért nem dönt a közgyűlés? Ha ilyen huzavona, ilyen semmittevés után a polgárság bizodalma a hőfokon alászáll, azon ne csodálkozzék a hatóság. Mert tehetetlenség, nembánomság, egyebekben nagytőkés politikus nyilvánul meg az egész vonalon. A polgármester szinte akaratosan útját állja minden törekvésnek, a mely a vásárcsarnoki politikának agyonnyomoritott közélelmezés javítására irányul. Hát mi ezt nem értjük és senki sem érti. Mi azt nagyon is elhisszük, hogy a polgármester nem sinyli meg a drágaságot, de megérzi és nyögi azt száz és százezer ember. Sem a hatósági mészárszékek, sem a sütőke- menezék felállításáról, sem az élelmiszer be- és felhozatalról nem hallunk semmit. Szerencsésen alszik a jó Homérosz. Most Ehrlich G. Gusztáv a polgármester lelkes, személyes hive, barátja sürgeti egy értekezlet egybehivását. Ettől az értekezlettől mi semmit, vagy keveset várunk A nagy betegnél nem kell bevárni azt az időpontot, a mig vagy jobbra, vagy rosszabbra fordul a sorsa; radikális segítség kell. A drágaságról már emlékeztek. Mi volt az eredmény? Semmi, vagy kétszer annyi. Különben erről az ügyosztályi értekezletnél már említést tettünk. Most mi fog történni ? A polgármester engedett a VII. kerületi bizottsági tagok sürgetésének és szeptember 30-ára értekezletre hivta egybe. Az értekezlet az eddigi megállapodások szerint szeptember 30-án délelőtt 9 órakor az újvárosháza közgyűlési termében. Az értekezlet elé a tanács a következő kérdéseket terjesztette: 1. A tenyésztési és termelési viszonyok indokolják-e az élelmiczikkeknek a budapesti vásárokon jelenleg jegyzett árait? 2. Mily intézkedések volnának alkalmasak arra, hogy a nagyban és kicsinyben való eladás árai közt aránytalan különbségek ne legyenek ? Magyar székesfőváros
