Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-09-18 / 23. szám
VII. évfolyam. Budapest, 1904. szeptember 18. 23. szám. KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre ... ... .................... ... 12 kor. Fél év re ... ... ................................. 6 kor. SZ ERKESZTI ES KIADJA: DR BARTHA SÁNDOR. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ: IV., Egyetem-utcza 7. Telefon szám 645. Előfizetőinknek a városi hatóságoknál levő ügyeiben díjtalanul jár el a szerkesztőség. T ü netek. Az egyéni és polgári szabadság iránt való érzék fejletlenségének kell betudnunk, hogy a közvélemény minden emóció nélkül, sőt helyeslőleg vette tudomásul a belügyminiszternek az asztaltársaságokra vonatkozólag nemrég kiadott rendeletét. Ahol a közszellem ennyire indolens és érdektelen, ott nagy veszélyben forognak a polgári jogok. Mert ha egy retrográd szellemű kormányzat látja, hogy a sajtó és a közvélemény nem tiltakozik erélyesen a kisebb jelentőségű jogok korlátozása ellen, alkalomadtán hozzá log nyúlni a közszabadságok konfiskálásához is. Nem állitjuk, hogy a jelenlegi kormánynak volnának ilyes szándékai, de számos tünet arra figyelmeztet, hogy a liberalizmus hanyatlóban van és gyors léptekkel közeledünk a rendőri állam felé. Egyébnek, mint policziális intézkedésnek, mi nem tekinthetjük Tisza gróf ama rendeletét, hogy az asztaltársaságok is kötelesek kormányhatósági engedélyt szerezni. Hát mindenhová be kell nyúlni az államnak és rendőrségének?,. Mivé zsugorodik össze a polgári szabadság, ha egyetlen lépést sem tehetünk és semmihez nem foghatunk az állam közegeinek engedélye nélkül? Autokrata hajlamú államférfiaknak lehet ideálja az olyan állam, ahol minden a központi hatalomtól függ, a polgári szabadságért hevülő emberiség azonban méltatlankodva fordul el az ilyes törekvésektől. Példa gyanánt vehetjük Angliát és az EgyesültÁllamokat, hol meg van az állam óriási tekintélye, de megvan egyszersmind a polgárok csaknem korlátlan szabadsága. Ezekben az országokban úgy értelmezik a szabadelvü- séget, hogy mindenkinek jogában áll azt beszélni és tenni, ami nem ütközik a büntetőtörvényekbe. Tehát politizálhatnak akár asztaltársaságoknál, akár nyilvános sokada- lom előtt és szidhatják a kormányt kedvük szerint. Aki túllépi a megengedhető határokat, utólag vonatik felelősségre. De béklyó alá nem helyezik a polgárságot. Egy oly rendelet, aminőt Tisza gróf kiadott, 24 óra alatt akkora vihart keltene Ang. m, hogy elsöpörné helyéről az egész ^ ±y ármányt. Az. Egyesült-Államokban pedig az illető minisztert vagy őrültnek deklarálnák vagy egyszerűen meglincselnék. Nálunk ellenben a lapok humoros karczolatokat Írnak a meg- rendszabályozott asztaltársaságokról! E közszellem bátorítja fel a belügyminisztert a városi autonom jogok negligálására is, miként legutóbb a nemzeti színház megnyitási ügyénél történt. A nemzeti színház nem hajtotta végre a tűzbiztonsági szempontokból elrendelt átalakítási munkálatokat, s így a tanács megtagadta a megnyitási engedélyt. A törvény értelmében az igazgatóságnak a közgyűlésen kellett volna felebbeznie, de jobbnak látta, ha egyenesen a belügyminiszterhez fordul. És a belügyminiszter, a közigazgatási törvények legfőbb őre, nem azt felelte: tessék a rendes úton elintézni, hanem egyszerűen megsemmisítette a hozzá hivatalosan föl sem terjesztett liatá-
