Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)

1904-07-05 / 20. szám

8 A tanszerkiállitás. A városligeti iparcsar­nokban julius 4-ón megnyiló országos tanszerkiálli- tásban tudvalevőleg maga a főváros is részt vesz mint kiállitó, de ezenkivül minden tőle telhető más módon is iparkodik a kiállitást támogatni. A tanács legutóbb kimondta, hogy az iparcsarnokot a maga költségén fogja dísznövényekkel földisziteni s uta­sította a főkertészt, hegy a szükséges növények kiszállításáról s elhelyezéséről gondoskodjék. A pasaréti vil lamvilágitás. A pasaréti villamvilágitásra szolgáló áramvezeték oszlopának fölállítása miatt az eredeti tervek szerint a gyönyörű élőfáknak egész sorát ki kellene pusztítani. Az I. és II. kerületi elöljáróság közbenjöttével a főváros mérnöki hivatala helyszíni szemlét tartott a veze­téket tartó oszlopok helyének kijelölése czéljából, mely alkalommal arra a meggyőződésre jutott, hogy az élőfákat tulajdonképpen nem is kell kivágni- A Szép Ilonától a Zuhatag-utig terjedő vonalon útban voltak a gyönyörű vadgesztenye-fák. A mér­nöki hivatal e vonalon a vasúti pályatest túlsó oldalára, az ördögárok mellé tette át a vezető osz­lopok helyét, miáltal a vadgesztenyesor érintetlen marad. Az elaggott kereskedők menliáza. A „Budapesti Kereskedelmi Testület“ sok év óta azon fáradozik, hogy elaggott szegény kereskedők számára menhelyet teremtsen. Hangya szorgalommal gyűjtöt­ték a garast a testület tagjai s sikerült is nekik akkora alapot teremteni, amely ma már 501,858 koro­nával rendelkezik. Ez az aránylag hatalmas összeg azonban még mindig nem elegendő arra, hogy abból a menház felépíthető és fenntartható volna. A testü­let ez okból elhatározta, hogy a fővárostól is kér támogatást és Hüttl Tivadar vezetése- mellett nagy deputácziót küldött a polgármesterhez, A düldöttség tolmácsolta a kereskedelmi testület kérelmét, amely odairányul, hogy a főváros adjon a menház részére ingyen telket. A kis Zuglóban a Kövér Lajos-utcza s az Egressy-út sarkán van a fővárosnak egy 3000 négyszögöl nagyságú telke, amely e czélra legalkal­masabbnak látszik, de ha e telekkel a tanácsnak már más czéljai volnának úgy a testület szívesen fogad el más megfelelő helyen fekvő telket is. A polgármester kijelentette, hogy egyelőre határozott ígéretet nem tehet, de biztosította a küldöttséget, hogy a testület nemes törekvését tőletelhetőleg támogatni fogja. Az Omnibusz - vállalat alkalmazottjai. Panasz érkezett a tanácshoz, hogy a budapesti társas- kocsi-vállalat lelketlenül mostoha elbánásban része­síti alkalmazottait. A kocsikísérő személyzet állító­lag nevetségesen csekély fizetést kap keserves mun­kájáért s e fizetést a társulat még minduntalan meg is csonkítja a szegény emberekre kivetett bírságok­kal. Pihenőjük alig van az omnibuszos embereknek, a szabad napokat nem igen veszik igénybe, mert a társulat e napokra nem ad nekik fizetést. E pana­1904. julius 5. szók alapján a tanács kimondta, hogy betekintést fog szerezni a társulat belső ügyeibe s elrendelte ez okból a társaskocsi alkalmazottak szolgálati viszo­nyainak megvizsgálását. A Kisfaludi színház sorsa, ügy lehet, hogy a mostoha sorsra jutott ó-budai Kisfaludy- szinházra nemsokára jobb napok virradnak. Abból az alkalomból, hogy a színház legközelebb árve­rés alá kerül. A belügyminiszter most leiratot intézett a színház ügyében a fővároshoz, amelyben fölkéri, tegye megfontolása tárgyává, neme volna helyes, ha a főváros maga venné meg a színház épületet. A miniszter szerint ó-budának szüksége van színházra, mert az a kerület nagyon távol esik min­den nagyobb balparti színháztól. Abban az esetben, ha a főváros a liczitáczióra kerülő múzsatemplomot megvásárolná s azt tisztességes mezbe öltöztetné úgy a miniszterelnök hajlandó évi szubvenczióban része­sítené ezt a kultúrintézményt. Megjegyzendő, hogy annak idején Serly Lajos a színház építője és tulaj­donosa már megkínálta Kisfaludy színházzal a fővá­rost, de a tanács nem volt hajlandó bele menni az üzletbe, mert ezzel kellemetlen s eléggé súlyos teher szakadna a nyakába. Lehet azonban, hogy a minisz­terelnök intervencziója most kedvezőbb határozatra bírja majd a fővárost. Düledező tüzérség'. Szczerbovszky Szaniszló tűzoltó főparancsnok jelentette a főváros tanácsának, hogy a II. kerületi tüzőrség egész épülete düledező félben van. A falak a nagy nedvesség folytán úgy­szólván szét mállottak, sok helyütt megrepedeztek. Az épület olyan állapotba került, hogy minden percz- ben a beomlástól lehet tartani. A tűzoltó főparancs­nok figyelmezteti a tanácsot, hogy a baj komoly s a netán bekövetkezhető szerencsétlenség elhárítására sürgősen kell intézkedéseket tenni. A tüzőrség egész épülete oly rossz, hogy alkalmasint újat kell majd építeni. Területszerzés a balparti vízmüvek ré­szére. A magyar lovaregyletnek van a Dunakeszi község határában egy 2 hold 555 négyszögöl nagy­ságú telke, amelyet nemrégiben megvételre ajánlott a fővárosnak. Tekintettel arra, hogy a balparti vég­leges vízműnek erre a területre már régóta szüksége van,a tanács elhatározta, hogy az egésztelket négyszög­ölenként 1 kor. 66 fillérjével megvásárolja. Miután a telek egy része 1899 óta a vízmű czéljaira hasz­nálatban is van, a tanács azt is kimondta, hogy erre az időre a lovaregyletnek megfelelő kárpótlást fog adni. Az Erzsébetfalvai viczinális átalakítása. A kereskedelmi miniszter ma értesítette a fővárost, hogy az erzsébetfalvai helyiérdekű vasútnak villamos üzemre való átalakítása tárgyában e hó 13 ára tűzte ki az engedélyezési tárgyalás megtartását. Fölkérte tehát a fővárost, hogy a tárgyalásra, mely a keres­kedelmi minisztériumban lesz megtartva küldje ki a megbízottait. magyar székesfőváros

Next

/
Oldalképek
Tartalom