Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-07-05 / 20. szám
1904. julius 5. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 Uj váluti vonal a városligetbe. A közúti vaspálya társaság uj vonalat tervez a városligetbe. Az újpesti úti vonalból kiágazólag az Aréna-uton egész az állatkertig terjed majd az uj szárnyvonal, amelynek előnye — eltekintve közforgalmi értékétől — leginkább abban nyilvánul, hogy ily módon a Lipót-körut fölhasználásával legrövidebb összeköttetés léthesithető a budai részek s a városliget között. A társulat most terjesztette be a tanácshoz az uj vonalra vonatkozó terveket s kéri azok letár- gyalása után az engedély megadását s a területek szükséges átengedését. Uj ut a Zugligetbe. A mérnöki hivatal terveket s költségvetést terjesztett be a Zugligeti - utnak a 111. kerületi Remete-uttal való összeköttetése tárgyában. Gyalog- és kocsi-ut terveztetik. A gyalogút maga 6000 koronába kerül, mert elkészítése sok sziklarobbantással jár, mig a kocsiút 30.500 koronát igényel. Az összes költség 36.500 koronára rúg, mely összegre azonban a mérnöki hivatal szerint egyáltalán nem mutatható ki födözet. Uj iskola. A III. kerületi Miklós-téri iskolában túlsók a tanuló. 663 gyerek jár az aránylag szűk iskolába, akiknek 30')/(J-a messze fekvő Filatori- gát s Szentendrei-ut tájékáról való. A tanács legutóbb elhatározta, hogy a Szentendrei-uton uj iskolát nyit. E czélból magánházat bérelt ki 3100 korona évi bér mellett. A mérnöki hivatal most utasítást kapott, hogy az épület átalakításáról gondoskodjék, mert szeptemberre az uj iskolát a tanulók már benépesítik. A főváros növényvásárlása. Az utolsó pár esztendő alatt bámulatosan megnőtt a főváros parkjainak száma. Tiz év óta megötszöröződött a parko- zott területek nagysága. A főváros maga is tartott fönn óriási kertészeti üzemet mindamellett évenkint nagyobb összeget kell fordítania újabb és újabb dísznövények beszerzésére; mert a saját kertészete nem bírja födözni a rohamosan növekedő szükségletet. Tavaly csaknem 30.000 koronáért vásárolt a főváros Francziaországból dísznövényt, legközelebb megint 14.000 korona árút hozat. A tanács most utasította a mérnöki hivatalt, hogy a dísznövények elhelyezését illetőleg készítse el a szükséges terveket. KÖZGAZDASÁG. „Valódi franczia“ konyak. Hogy a „valódi franczia“ konyak mikép készül, azt meglehetett tudni most abból a perből, amelyet a németországi konyak- főzők szövetsége az Arnold, Mennier & Cie. berlini czég ellen tisztességtelen verseny miatt indított. Nagyon érdekes már magának ennek a „franczia“ czégnek a keletkezése módja is. Az üzletnek ez idő- szerint Müller Miksa berlini kereskedő a tulajdonosa. Két évvel • ezelőtt még közkereseti társaság volt a czég, melynek Mülleren és valami Arnold nevű vegyészen kiviil Meunier berlini szíjgyártó volt a tagja. Ez az utóbbi, aki az egész alakultnak nevét adta, mindössze két hétig volt tagja a társaságnak Az „Arnold, Meunier & Cie.“ czég Berlinben konyakkereskedést üz, de a látszat kedvéért Cognacban is „etablirozta“ magát, azaz egy ismerőse által bérel- tetett egy kis pinczét és padlást, a melyet felszerelt néhány száz liter konyakkal és a szükséges üzleti könyvekkel. Azóta pedig, hogy czégét Cognacban is bejegyeztette, azt mindig a következőképen jegyezte: „Arnold, Meunier & Cie. Cognac, Rue de Belleford 18 B.“, — ezzel a hozzátétellel: „Correspondenzenbureau und Expedition für Deutschland und Oesterreich- Ungarn. Berlin, J., 42., Buckowerstrasse 7.“ A Meunier-féle konyak jól ment, mert a czég garantálta, hogy franczia borpárlatból áll és azonkívül nagyon olcsó is volt: literje 90 fennigbe, legfeljebb 3T5 márkába került, az aranycsillagok száma szerint, metyek a czimkén diszlettek. A biróság előtt aztán beismerte Müller ur, hogy a Meunier-féle konyak előállításához „franczia borpárlaton“ kiviil természetesen más ambulancziákat is felhasználnak, mint pl. — spirituszt és vizet. A biróság megtiltotta a czégnek, hogy üzleti telepéül a Cognacot jelölje meg és hogy készítményét „valódi franczia borpárlatnak“ hirdesse . . . Hogy is mondja a tudós Faust doktor: „Zum Teufel ist der Spiritus, — das Phlegma ist geblieben . . .“ A söripar érdekében a pénzügyminiszter tudvalevőleg a söradó pótlék leszállítását vette tervbe s erre való tekintetből ezen a czimen a költségvetésben kevesebb összeget is vett föl. Időközben azonban a vidéki sörgyárosok arra az eredményre jutottak, hogy a leszállításnak az a mértéke, melyet a kormány kontemplált, nem fog árleszállítást eredményezni és így czélra nem vezet. Nagyobb leszállítás pedig pénzügyi szempontból nem lehetséges és igy maguk kérték, hogy a törvényjavaslat be ne nyuj- tassék, hanem az a pénzügyi áldozat, amelyet az állam hozni akar, más módon hozassák meg, amelyből az iparra közvetetlenül haszon fog háramlani. Ma azzal az ideával foglalkozik a pénzügyi kormány, hogy a sörgyárosokat értekezletre hívja össze, melyen megállapítják, mit lehet tenni a hazai sörgyártás érdekében. Első Leánykiházasitási Egylet m. sz. Gyermek- és Életbiztosító Intézet Budapesten, VI., Teréz-körut 40—42. sz. Alapittatott 1863. évben. Folyó év junius havában 2,067.600 korona értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 1,633.000 korona uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosított összegek fejében 106.274 korona 94 fillér fizettetett ki. 1904. január 1-től 1904. junius 30-ig 10,908.800 kor. értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 9,181.800 korona értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosított összegek fejében 437.343 korona 01 fillér fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek- és életbiztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és legelőnyösebb feltételek mellett.
