Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-06-21 / 19. szám
4 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. junius 21. egy gyűjtőkórház költségeit is beszámítva 4.000.000 koronába kerülne. A fővárosi vagyonleltár szerint: a kórházi alap tulajdonában levő tulaj dónk ép eni Rókus-kórház telkének értéke (3610,75 ' |° á 600 kor.) = 2,166.450 K. A kórházi alap tulajdonában levő Stáhly-utczai halottasház telkének értéke (1033.40 [J° á 180 K.) = 186.000 K. A főváros tulajdonát képező Kerepesi-út, Vas- utcza és Stáhly-utcza sarkán álló régi dologház telkének értéke (1045.5 [J" á 800 K. — 183.400 K. A főváros tulajdonát képező Kun-utczai új dologház telkének értéke (1237 AJ0; a leltárban a vételár van fölvéve) = 349.200 K. Összesen 3,538.050 K. Ha már most figyelembe vesszük, hogy a felsorolt telkek valódi értéke nagyobb, mint a leltári érték, úgy bátran állíthatjuk, hogy a fővárosnak egy új Rókus építésére igenis rendelkezésére áll a szükséges összeg. Ki kell emelnem, hogy az alapítványok nem kötik a Rókus-kórházat jelenlegi helyéhez. Itt már azután valósággal csak jóakaratról van szó, hogy egy nagyfontosságú, régóta húzódó ügyet a főváros egészségügyének javára és szépítésének érdekében elintézzünk. Mert, hogy egészségügyi tekintetben nagy haladást jelentene, ha a mostani Rókus helyett egészséges csöndes vidéken egy modern berendezésű kórház épülne : ezt mindenki készséggel el fogja ismerni. Azt is mindenki el tudja gondolni, hogy mennyire megváltoznék a Kerepesi-út képe, ha a mai öreg Rókus, valamint a Stáhly-utczai halottasház s a Kerepesi-úti dologház helyén szökőkutakkal ékesített virágos parkban díszes új épületek emelkednének. A tejhamisitás. Egyenesen megdöbbentő, a mit a főváros vegyészeti és élelmiszervizsgáló intézetének évkönyve a tejhamisitásról jelent. A fővárosban tavaly megvizsgált tejnek több mint 30 százaléka hamisított volt. Ha meggondoljuk, hogy a forgalomba hozott tejnek csak elenyésző csekély része kerül vizsgálat alá, csaknem biztosra vehetjük, hogy Budapesten az elfogyasztott tej 50 százaléka meg van hamisítva. Tekintve azt, hogy a tej főkép a kis gyermekek tápláléka, kiknek egészségét a meghamisított és tisztátlan anyagokkal telitett tej a legnagyobb mértékben veszélyezteti, kíméletlen szigorral kellene föllépni a lelkiismeretlen hamisítók ellen. A mostani eljárás nem képes útját állani a hamisításoknak. A mig csak pénzbírságokat rónak ki, mindig akad hamisító. Az egyetlen ellenszer a hamisítók elzárása és pedig a törvény által meyállapított maximális időre. Amily erélylyel fölléptek pár év előtt a vidéki közigazgatási hatóságok a borhamisítás ellen, hasonló szigort kell tanúsítani a fővárosi elüljáróságoknak a tej hamisítókkal szemben. A IX. kerületi elülj áróság már megkezdte a példaadást a mennyiben egy vidéki tejhamisitó földbirtokost a pénzbírságon kívül 30 napi elzárásra Ítélt. Ez az eset érdemes arra, hogy részletesen ismertessük, mert kitűnik belőle, hogy intelligensebb termelők is mily gálád módon élnek vissza az elárusítók bizalmával és a fogyasztó közönség bizalmával. Az erre vonatkozó elülj árósági végzés igy hangzik: A megtartott tárgyalás és az illetékesség megállapítása után alólirott elülj áróság mint olsőfoku egészségügyi hatóság tej hamisítási kihágással vádolt Nagy Jenő ügyében következőleg ítélt: Mezőcsáti születésű, 44 éves, ev. ref. vallásu Nagy Jenő földbirtokos bugyii lakos négy rendbeli tejhamisítás és hamisított tejnek forgalomba hozatala által elkövetett s az 3895:XLVI. t.-cz. 1. §-ába és a 38286 96. fm. rend. 8. §-ába ütköző kihágás miatt ugyanezen törvény 3. §-ának a) és c) pontja alapján 30 napi elzárással és az 1901. évi XX. t.-cz. 23. §-ában megjelölt czélra fordítandó 600 korona szóval hatszáz korona pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén pedig további 30 napi elzárással büntettetik, köteles lévén ezen összeget valamint a fölmerült 32 K. vegyvizsgálati dijat 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni. Az elzárás alkalmazása esetén az élelmezési, valamint a netán felmerülő költségeket sajátjából tartozik viselni. Jankó Alajos, Ujváry István, valamint Szántó Adolf fölmentetnek. Indokok: Marasztalt beösmerte, hogy a közp. vásárcsarnokban f. évi feb. hó 16-án Jankó Alajosnál lefoglalt és Bugyi község hivatalos pecsétjével is ellátott kannában volt és 12° „ nitráttartalmú vízzel hamisított tejet ő szállította Jankó Alajoshoz s azzal védekezik, hogy ezért a büntetőjogi felelősség őt azért nem terhelheti, mert ő Jankó Alajossal akként állapodott meg, hogy a tej minőségéért nem szavatol, hanem jogában áll Jankó Alajosnak a kifogásolt tejet visszaküldeni. A közp. vásárcsarnokban 1903. évi okt. hó 31-én Ujváry Istvántól lefoglalt s mindegyik 14°/,. nitráttartalmu tejjel telt 2 kannában volt tejnek Jankó Alajoshoz történt szállítását Nagy Jenő tagadja ugyan, de Nagyszeghy Mihály tejkezelő, valamint Fodor Gyula kocsis bugyi-i lakosok vallomásával beigazoltatott az, hogy Nagy Jenő a kérdéses időben is szállított tejet Jankó Alajoshoz, Cser- nus János tehenész, valamint ennek neje szül. Püspöky Francziska, nemkülönben Fodor Gyula kocsis mindannyian Nagy Jenő alkalmazottainak Márkus László tanú által is megerősített vallomásával pedig beigazoltatott az, hogy a nevezettek Nagy Jenő utasítására a Jankó Alajoshoz , szállított tejet állandóan nagymennyiségben és rendszeresen vizezték, naponta mintegy 7—8 liter vizet öntve egy-egy 251ite-
