Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-06-21 / 19. szám
1904. junius 21. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 3 tehát, hogy az iparosok közül az érdemesebbek hozzájussanak olyan kitüntetésekhez, amelyek révén társadalmi pozicziójuk emelkedik Ha ebben a czim- kórságos országunkban inegérlietnők, hogy iparosok is kineveztetnek királyi-, udvari- meg valóságos belső titkos tanácsosoknak, tehát az ipar terén működők közt is volnának nagyságos, méltóságos és exczellencziás urak: akkor valószinűleg hamarább megszaporodnának a kellő tőkével, intelligencziával és összeköttetésekkel biró iparosok. E reflexiókat az a kitüntetés váltja ki belőlünk, mely Walla József czementgyárost e napokban érte- A király a Ferencz József rendjellel tüntette ki e jeles iparosunkat, ki a czementgyártás terén az úttörők közzé tartozik, s a kinek köszönhetjük, hogy a magyar czement az ország határain túl is keresett gyártmány lett. Walla József czége a legismertebbek közzé tartozik Nagy kitartás, erős buzgalom és mindenekfölött példás üzleti tisztesség kellett ahoz, hogy a gyár ne csak felvirágozzék, hanem jóhirne- vet is szerezzen. Ingadozó és sok súlyos megpróbáltatáson átment gazdasági viszonyaink közt csak kevesen tudtak hasonló eredményt elérni. Aki majdan megírja a magyar gyáripar történetét, egész sorozatát kell, hogy összeállítsa azoknak, kik a meddő küzdelemben vagy elbuktak, vagy a mostoha viszonyokkal megalkudva, az ambicziót, mint fölösleges ballasztot, félredobták. Az olyan iparosokat, aminő Walla József, a tiz ujjunkon meg tudjuk számlálni. Ezért örülünk kitüntetésének, amelyre egyénileg rászolgált; a Ferencz József lovagrend tagjai büszkék lehetnek, hogy Walla József is közzéjük tartozik, iparos társainak pedig szolgáljon az ő kitüntetése buzditó például. Uj állami kórház. A belügyminiszter értesitette a fővárost, hogy öt millió korona költséggel Budapesten állami kórházat létesít. A beruházási programra, e pontjának megvalósítása aktuálissá teszi, hogy szükséges-e a Rókus-kórház további fenntartása, illetve, hogy e kórház még mindig útját állja a Kerepesi út fejlődésének. A fővárosi ügyek alapos ismerője, dr. Havass Rezső, már 10 év óta foglalkozik e kérdéssel és a fővárosi törvényhatóság közgyűlésén is sürgette a Rókus lebontását és kihelyezését, de az illetékes tényezők nem vették komoly fontolóra e városrendezési részletet, bár királyunk szeme is megakadt ezen az otromba épületen és a maga részéről kívánatosnak tartotta a Rókus eltávolítását. Most, mint említettük, az állam kórházat akar létesíteni, időszerűnek tartjuk dr. Havassnak ,ß kérdésre vonatkozó véleményét ideiktatni. A főváros kereskedelme és ipara már évek óta a legválságosabb helyzetben van s az állami beruházásoktól várta mindenki közgazdaságunknak újból való föllendülését. S ime, a nagy reménykedést szomorú csalódás váltotta föl. Hogy csak egyet említsek meg : elmaradt a kereskedelmi kikötő megépítése, melyet a budapesti kereskedelmi és iparkamara annyiszor sürgetett s melyet az eddigi kereskedelmi miniszterek szükségesnek tartottak. Minthogy a főváros érdekeinek a parlamentben oly kevés szószólója akad, nincs sok reményünk, hogy a törvényjavaslatnak a fővárosra vonatkozó részét megjavítsák, oda kell tehát törekednünk, hogy legalább azt amit kapunk, okosan fölhasználjuk. Régi óhaja már a főváros közönségének, hogy a szent Rókus-kórház, az az idomtalan, roskatag- sárga épület a Kerepesi-útról kihelyeztessék. Hiszen felséges királyunk is már nem egyszer botránkozott meg azon, hogy a Rókus még mindig ott éktelenkedik a főváros egyik legszembeötlőbb pontján. Azt is tudjuk, hogy a Rókust csak folytonos tatarozással képesek fönntartani s hogy egy nagyforgalmú, zajos út mentén nincsen helye egy kórháznak. Mindez köztudomásii dolog, s a Rókus kihelyezésének csakis pénzügyi akadályai vannak. Szerény nézetem szerint ez akadályok meg fognak szűnni, ha a beruházási törvény életbe fog lépni. Ugyanis a beruházási törvényjavaslatban egy a budapesti királyi egyetem orvosi kara mellett létesítendő egyetemi közkórház építésére öt millió korona van fölvéve. A törvényjavaslat megokolása körülményesen kifejti, miszerint elkerülhetetlenül szükséges, hogy az egyetemi klinikák egy nagy egyetemi közkórházzal hozassanak kapcsolatba. A kórházat mintegy 800 ágyra tervezik s egy ágy fölállításának költségeit 6000—6300 koronára téve, az összes költség a fönntebb jelzett mintegy öt millió koronát tenné ki. Ha tehát a beruházási törvényjavaslatot az ország- gyűlés elfogadja, ami előreláthatólag meg fog történni, úgy Budapesten egy 800 ágyra tervezett nagy közkórház fog épülni. Önként következik, hogy annak a kórháznak, amelyet a főváros a Rókus helyett szándékozik megépíteni, nem kell már most olyan nagynak lennie mint ahogy azt eddig tervezték, s így kevesebb költséggel meg lehet építeni. A mai Szent Rókus-kórházban a hozzátartozó két fiókkórházat is ideértve, 1100 ágy van. Az eddigi tervezgetéseknél úgy számították, hogy az új Rókus 1180 ágyra lenne berendezve s a költségek 6,400.000 koronára voltak előirányozva. A legilletékesebb helyen nyert informáczió alapján állíthatom, hogy amennyiben a beruházási törvényjavaslatba fölvett állami közkórház megépül, úgy az új Rókus-kórházat elégséges lenne 600 ágyra berendezni. Ez esetben — egy ágy felállításának költségét 6000 koronára téve — az új Rókus megépítése csak mintegy 3,600.000 koronába, illetőleg
