Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-06-21 / 19. szám
VII. évfolyam. vdapest, 1904. junius 21. 19. szám. KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre ... ... .. ... ... .. .. 12 kor. Fél évre ... ... ... ... ... ... ... ... 6 kor. SZERKESZTI ÉS KIADJA: DR- BARTHA SÁNDOR. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ: IV., Reáltanoda-utcza 5. Telefon szám 645. A Cunard-szerződés. A kivándorlási ügy még akkor is joggal számot tarthat az egész magyar társadalom érdeklődésére, ha vele kapcsolatban pana- mázásról nem beszélnének. Pedig beszélnek. Sőt Írnak is, még pedig az amerikai magyar lapok, amelyeket a magyar királyi bíróságok nem vonhatnak felelősségre. Nincs szándékunk reprodukálni azokat a gyanúsításokat, melyekkel egyes newyorki és clevelandi lapok Tisza István grófot, a magyar kormányt és főként a kivándorlási ügyosztály vezetőjét, Lévai Lajost ellialmoz- zák. Több mint bizonyos, hogy azok az újságok tévesen vannak informálva és nem teljesen elfogulatlanok. Ellenben az is bizonyos, hogy a kivándorlás rendezése körül tett intézkedések nem állják ki mindenben a kritikát. Félévi expe- rimentálás után odajutottunk, hogy a kormány legnagyobb vívmánya: a fiume-new- yorki hajójárat egyrészt gyülöltté vált a kivándorolni akarók előtt, másrészt ellenszenvet keltett Magyarország iránt az Egyesült-Államok intéző köreiben. Okát könnyű megérteni. Hatóságaink az útlevéllel bírókat valósággal rákényszerítik, hogy Fiúmén át utazzanak Amerikába és pedig a Cunard- társaság hajóin, amelyek 180 koronáért adják a jegyet, holott a német társaságok felényi díjért és rövidebb idő alatt eszközük a tengeren való átszállítást. Éppenséggel nem csodálandó, hogy a Fiúméba kényszeritett kivándorlóknak első dolguk, mihelyt Amerikába megérkeztek, fölszólalni a magyar kormány zsarnoksága ellen. Azon sem ütközhetünk meg, ha az amerikaiak, tudomást szerezvén ezekről a panaszokról, furcsa fogalmat alkotnak a Magyarországon divó polgári szabadságról és a magyar kormány liberalizmusáról. Mindezek tetejébe egészen természetesnek kell tartanunk, hogy kivándorlóink — megtakarítandó a fiumei és brémai utazás ára között levő különbséget — titokban indulnak útra és kijátszva a hatósági ellenőrzést, nem Fiúméba, hanem Brémába, Antwerpenbe vagy Havreba sietnek. Elfogulatlan ember nem tagadhatja, hogy a fiume-newyorki összeköttetés létesítése a hozzá fűzött reményeket nem váltotta be. Sem a törvény mtenczióit, sem a kivándorlók érdekeit nem elégíti ki. Arról, hogy miképpen lehetne a helyzeten változtatni, ezúttal nem beszélünk, hanem szó tárgyává tesszük a Cunard Line társasággal kötött szerződést. A kormány erkölcsi integritása követeli, hogy ez a szerződés nyilvánosságra hozassék és ekkép vége vettessék a különféle gyanúsításoknak. Furcsa körülmények közt jött létre ez a szerződés. Amikor még nem volt véglegesen megszövegezve és aláírva, akkor a miniszterelnök nyíltan beszámolt a képviselőháznak, hogy a Cunard-társaság milyen feltételek mellett vállalkozik a hajójáratok fentartására. Most ellenben, amidőn a végleges szerződés megköttetett, a kormány csak annyit tudat, hogy a Cunard lemondott a prelimináréban foglalt legfőbb biztosítékáról: Előfizetőinknek a városi hatóságoknál levő ügyeiben díjtalanul jár el a szerkesztőség.
