Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)

1904-03-03 / 9. szám

1904. márczius 3. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 5 Szülötteit 1903-ban 22652 egyén (a székesfővá­rosi statisztikai hivatal értesítése szerint ezen szám a bejegyzett születéseket tünteti fel, amely szám tehát, miután utólag is fordulnak elő bejegyzések, még változni fog) s elhalt fővárosi lakos 13498, mig 1902-ben született 23469 s elhalt 13351 egyén, keve­sebb született tehát 1903-ban 817-el, azonban az általános halálozási szám csak 147-el emelkedett. Megjegyzendő, hogy az 1903-ban előfordult halálozások száma (13498) kizárólag fővárosi laká­sokból került ki s nem számittatott hozzá az útról jött és itt elhaltak száma (1561). Ezen szám hozzászámitásával az összes halá­lozás 15059-re rúg s ehhez képest az első esetben a halálozási coefficiens 1000 lakosra 17-07, mig az utóbbi esetben 19.04. (A szók. főv. statisztikai hiva­tal adatai szerint a szék. főváros lakossága 1903-ban 790.529.) Megemlitendő, hogy mig az 1903-ban előfordult összes halálesetek számából az összes hevenyfertőző betegségben történt halálozásra 77 8 esik (5-7°/0), addig kizárólag tuberculosis halálozásra 2500 jut (185'/,), a mi annyit jelent, hogy mig az összes hevenyfertőző halálesetek száma az általános halálo­zásnak csak yi7-edót teszi, addig a tuberculosis- halálozás az összes halálozásnak már 1/^-ére rúg. Szembeállítva ezen adatokkal az 1902. év ide­vonatkozó adatait, konstatálható, hogy az 1903. évi tuberculosis halálozás arányszáma tehát csökkent. A hevenyragályos kórok közül a súlyosabb termé­szetűek általában emelkedtek. Emelkedett a vörheny ; mig ugyanis 1902-ben előfordult 1884 betegedés, addig a lefolyt évben 3339 az emelkedés, tehát 1455. A vörheny terjedé­sének meggátlása szempontjából a kellő óvintézke­dések megtétettek. Emelkedést mutat a roncsoló toroklob és croup, az 1902. évi 1371 esettel szemben, 1903-ban 2175 esett áll az emelkedés tehát 804. Hólyagos himlő megbetegedés 1903-ban a székesfőváros területén egyáltalában nem fordult elő. Csökkent a kanyaró Mig ugyanis 1902-ben 8702 eset fordult elő, addig 1903-ban 5689; tehát 3013-al kevesebb. A hökhurut 279 esettel csökkent; előfordult betegedés 1902-ben 856, az 1903. évben pedig 577. A diphtéria és croup-nál a betegedési esetek számának emelkedése mellett a halálozási % is emel­kedett. Az 1902. évben előfordult 1371 betegedési esettel szemben ugyanis 118 halálozás áll, a halálo­zási °/o 8-60; — 1903-ban pedig 2175 betegedósre 205 halálozás esik; a halálozási % tehát 9-4. A gyógyszerum alkalmazásának eredményéről a szt. László-kórház osztályáról bekivánt jelentés szerint, nevezett kórházban 864 diphteriás beteget gyógykezeltek vérsavóval, tehát 383-al többet, mint az 1902. évben, kik közül gyógyult 746, vagyis az esetek 86-4°/0-a, s meghalt 118, vagyis az esetek 13-6 '/0-a. A gyermekek ápolása s nevezetesen a 7 évnél fiatalabb gyermekek orvosi kezelése általában kielé­gítőnek jelezhető. Mulasztás történt 54 esetben (múlt évben 46 esetben), az illető gyermeket orvosi segélyben nem részesítő hanyag szülők, illetőleg gyermektartók ellen mindannyiszor megindittatott a vizsgálat, mely­nek eredménye 10 esetben volt marasztaló s a többi esetben felmentő. Az élelmi- és élvezeti szerek, italok, gyárak, pálinkamerések, valamint az egészségre veszélye­sekké válható egyéb tárgyak, továbbá iskolák s végül a közhelyiségekre nézve előirt egészségügyi vizsgálatok a lefolyt évben is eszközöltettek, habár ez évben sem a megkívánt mértékben. Gyökeres javulás ezen a téren a már több ízben sürgetett tápszertörvény életbe léptetésétől és akkor várható, ha az orvosi szakközegek a kerületekben is (kér. tiszti orvosok) megfelelő számban szaporittatni fognak. A gyógyszertárak száma a lefolyt évben nem szaporodott. Az orvosok száma a múlt évhez képest 1268-ról 1350-re emelkedett; a szülésznőké 973-ról 909-re csökkent. Az egészségügy javítására, s az egészségügyi hiányoknak eloszlatására vonatkozólag felemlítendő, hogy az 1903. év folyamán megnyílt a huspárcló, s hogy a csatornahálózat összesen 18 utczában, 7 utón és 2 téren 9550 6 méter hosszúságban kiterjesztetett; hogy a Gellért-hegyi és kőbányai uj vizmedenczék elkészíttettek, valamint hogy a vízvezeték 59 utczába bevezettetett s 2 uj park és 6 fasor létesittetett. Városok jövedelme. Tagadhatlan, hogy a közvagyon iránt hazánkban még nem viseltetnek azzal a gondossággal, mint pl. Angliában, ahol kiváltság és előjog gyanánt tekin­tik azt a szolgálatot, amelyet a társadalom előkelő­ségei a községeknek díjtalan teljesítenek. Távol legyen tőlünk, hogy jogosultnak tartsuk azoknak szemrehányását, akik azzal állanak elő, mely szerint a községek, városok háztartásában azért nincs meg az egyensúly, mert a közvagyont Csáky szalmájának tekintik azok, akik kezelik. Ez túlzás. A városok anyagi kára többnyire onnan ered, hogy a közgyűlési határozatok nem mindig a lelkiismeret parancsa szerint titkon, füg­getlenül, hanem gyakran a befolyásolás, a kényszer hatása alatt keletkeznek. A városok anyagi helyzetének javítása és az igazság érdekében Selmeczbánya város már régóta sürgeti azt, hogy a belügyminiszter ezentúl ne ad­jon egyeseknek gyógyszertár-felállitási jogot, mely eszmével a többi városok nem is foglalkoztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom