Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)

1903-12-16 / 44. szám

1903. deczember 16. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 Az első kérelemnek azonnali teljesítését kérték, mert tiz waggonnyi argentiniai és ausztráliai marha­húst próbának azonnal be akartak hozni Bécsbe. Ezt az első kérelmet nyomban elutasította az osztrák kormány, még pedig azzal a megokolással, hogy bár nem föltétlenül tilos a tengerentúli husbehozatal, az más, mint a származási országból származó ere­deti bizonylat alapján nem lehetséges. Ennek a föl­tételnek pedig, melyet érvényes rendelkezések szab­nak meg, nem lehet eleget tenni akkor, ha az argen­tiniai és ausztráliai származású marhahús egészségi bizonylatát angol állatorvosok állítják ki. A husvizsgálatnak tudvalevőleg elfogadott alap­elv az, hogy az állatokat levágás előtt és levágás után kell megtekinteni, mert a hús egészséges volta csak igy állapítható meg. Az ausztráliai és argen­tiniai húsra nézve az angol állatorvos természetesen nincs abban a helyzetben, hogy bizonyíthatná, mi­képpen az állat, melyből származik, a levágás előtt egészséges volt s hogy közvetlenül a levágás után is közfogyasztásra alkalmasnak mutatkozott. A második és harmadik kérelem dolgában, mely a közvetlen behozatalra, tehát a köz- és állat­egészségügyi kívánalmak figyelembe vételével telje­síthető tengerentúli marhahús és sertésimportra vonatkozik, az osztrák kormány még nem döntött, de az, hogy a kérdéssel foglalkozni kénytelen, elég indok arra, hogy mi is résen legyünk. Szakkormá­nyunk — úgy hiszszük — tud a tervezett merény­letről s bizonyára a mostani nehéz viszonyok között is meg fogja védeni tudni a mag}7ar érdekeket Az építőiparosok követelései. A hatodik kerületi választmány elé figyelemre­méltó indítványt terjesztett Beck Géza és nehány társa az építőiparosok követeléseinek biztosítása ügyében. Az indítvány megokolásában hivatkoznak arra, hogy hosszú időn át tartott pangás es válságszerü csönd után a főváros építőiparára, as építkező kedv lassú feléledéséből Ítélve, ismét jobb napok követ­keznek. Bizonyára minden egyes polgára a főváros­nak őszinte örömmel ..üdvözli ezt a derengést, a melynek nyomán a hosszú gazdasági depressziót fel­váltja majd ismét egy kedvezőbb időszak, a melyben megnyílnak a főváros iparos polgárságának régóta bedugult keresetforrásai. De kell, hogy ebbe az örömbe a köteles óva­tosság és előrelátás is beleszóljon ; kell, hogy a múl­takon okulva, a minden gazdasági fellendüléssel előbb-utóbb együtt járó túlzásoknak, szédelgéseknek gátat vessünk. A főváros önkormányzatának köte­lessége, hogy hathatós intézmények megteremtését vegye czélba, a melyek az utolsó nagy válság megismétlődését lehetőleg elkerülhetővé tegyék; kötelessége, hogy megteremtse a főváros egészséges fejlődésének garancziáit. Oda kell hatni, hogy az építkezés arányát ne a spekuláczió, hanem a köz­szükséglet szabja meg és irányítsa. Az egyedüli czélravezető módnak e tekintetben azt tartják, ha a főváros egy Budapest, esetleg az ország többi nagy városainak területére érvényes olyan törvénynek meghozására törekszik, a melynek értelmében uj építkezéseknél az építőiparosok és szállítók követe­lései hathatósabb védelemben és biztosításban része­sülnek, mint a hogyan az a jelenlegi törvényes rend szerint lehetséges. Svájczban, Németország­ban, sőt újabban Ausztriában is már dolgoztak ki hasonló törvényjavaslatokat, és a kérdés körül egész irodalom fejlődött. Czélja ezen törvényeknek egyrészt az, hogy megvédje a becsületes munkát, a melynek csak természetes joga, hogy azon objektumból, a melynek létesítésében része van, kielégítést is nyer­jen. másrészt pedig czélja, hogy gátat vessen annak, hogy lelketlen spekulánsok saját koczkázat nélkül a mások bőrére vállalkoznak és ez által egészségtelen konjunktúrákat teremtsenek, a melyek gyenge alapon állva, természetesen csak rövid tartamnak lehetnek, és a mikor véget érnek, magukkal sodorják a rom­lásba a jóhiszemű dolgos exisztencziákat is. A székes­főváros iparos polgárságának létérdeke, hogy a most kezdődő javulás tartós és a fejlődés egységes legyen. Mindezek alapján indítványozták, hogy a kér. választ­mány forduljon a székesfőváros tanácsához azon kéréssel, hogy tegye meg a szükséges lépéseket az iránt, hogy az építőiparosok követeléseinek biztosí­tása uj építkezéseknél külön törvény utján (legalább a főváros területén) szabályoztassék. A jogügyi bizottmány kimondta, hogy a VI. kér. választmány előterjesztését pártolandónak tartja s javasolja, hogy az uj építkezéseknél elfoglalt iparo­sok és munkások hathatósabb jogvédelme iránt a közgyűlés a kormányhoz pártoló feliratot intézzen és annak pártolására a városi és vármegyei törvény­hatóságokat keresse meg. A tőzsdebiróság heti krónikája. Elsőbbségi részvények kamatai. deczember 9. Markbreit Imre vállalkozó 1898-ban az Árva- völgyi helyérdekü vasutat építette és részvénytársa­sággá alakította. Nehány hónapra rá elsőbbségi köt-, vényeket bocsájtott ki a részvénytársaság 3,119.481 korona értékben és azokat a Budapesti takarékpénztár és országos zálogkölcsönzőnél 40°/c-ra lombardirozták. Markbreit Imre és a részvénytársaság a lombard szerződésben kikötötték, hogy az elsőbbségi köt­vények után a kamatok negyedévenkint fizetendők. Az első évben rendben ment a dolog és a takarék- pénztár megkapta a kamatokat. A következő évben

Next

/
Oldalképek
Tartalom