Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-12-16 / 44. szám
8 MAGYAR SZEKESFGVAROS 1903. deczember 16. azonban Markbreit azzal a kéréssel fordult a takarékpénztárhoz, hogy a kamatfizetés teljesítése nagyon nehéz ilyenformán, tehát változtassa meg a takarék- pénztár a szerződés erre vonatkozó negyedik pontját és engedje meg, hogy a kamatok ne negyedévenkint legyenek fizetendők, hanem évenkint a vasút jövedelméből törlesztessenek, az elsőbbségi kötvények szelvényeinek beváltása által. A takarékpénztár vezérigazgatója Benke Gyula elfogadta Markbreit ezen ajánlatát és erről a vasútnak ajánlott levélben értesítést küldött. A múlt év junius havában tartották meg a közgyűlést, amelyen 154.000 korona nyereséget állapítottak meg. Azonban ezt az összeget nem lehetett sem a kamatok, sem pedig az osztalékok kifizetésére fordítani, mert a vasút nagy kisajátítási hátralékban volt és van jelenleg is, továbbá több építkezést kellett eszközöltetni, mivel a miniszter már leiratot intézett a vasúthoz a hiányzó építkezések haladéktalan eszközlése iránt. Azonkívül a vasúttársaságot már többször végrehajtották is. így történt aztán, hogy a takarékpénztár egy éven keresztül nem kapott kamatot a pénze után, s ezért a tőzsdebiróság előtt pert indított Markbreit Imre és a vasúttársaság ellen 175,922 korona erejéig, mely ügyben ma tartotta a tőzsde választott bírósága a tárgyalást Weisz Károly elnöklete alatt. A takarékpénztárt Dr. Neumann Bernát ügyvéd, a vasutat és Markbreit Imrét Dr. Mizner Ignácz ügyvéd képviselte. A felek előadták a fennt ismertetett tényállást. Alperes védekezése abban állott, hogy maga a takarékpénztár volt az, amely megakadályozta az osztalékfizetést, oly módon, hogy a vasul igazgatóságába a cessionált szavazati jog alapján a saját embereit ültette be és azok szavazata lévén a többség, elhatározták az osztaléknak uj számlára való átvitelét. Felperesi ügyvéd ennek ellenében fényesen igazolta, hogy a mutatkozó nyereséget feltétlenül a tartozások kiegyenlitésére kellett fordítani, mert ha ez nem történik meg, akkor a már amúgy is többszörösen végrehajtott vasúttársaság tönkrement volna. A biróság hosszas tanácskozás után itéletileg kötelezte alpereseket, hogy 3 nap alatt tartoznak a Budapesti takarékpénztár és zálogkölcsönzőnek 175,922 korona tökét és ennek kamatait, továbbá az összes perköltségeket megfizetni. Megszegett sörszerződés. decz. 11. Múlt év január havában Glauber és Schoss- berger titeli sörkereskedő czég szerződést kötött egy évre Hiller József és fia nagy-becskereki czéggel, amely a Haggenmacher-féle fiumei sörgyárnak az ottani képviselője. A Glauber és Schossberger czég kötelezte magát szerződés szerint arra, hogy a bérletükhöz tartozó három községben csakis Haggenmacher-féle sört ad el. Múlt év vége felé azonban Glauberék összesen hét ízben 630 hektoliter Dréher sört hozattak és mértek ki, megszegvén ilyenformán a Hiller czéggel kötött szerződést. Ez a tény Hillerék tudomására jutott és a szerződésben kikötött kötbér kifizetésit követelték, amit Glauberék nem teljesítettek. Ebből per lett, amelyet ma tárgyalt a tőzsde választott birósága. Alperes avval védekezett, hogy ő nem szegett szerződést, mert a Dréher-féle sört nem a szerződésben kikötött három faluban mérte ki, hanem másutt. A kötbéren kívül még egy sör- szállitmány át nem vétele miatt is folyt a per, melyre nézve alperes a minőséget kifogásolta. A biróság az alperes czég egyik tagját Glaubert eskü alatt hallgatta ki arra a körülményre nézve, vájjon tényleg nem méretett-e ki Dréher-féle sör a szerződésben kikötött három faluban'? Alperes erre az esküt letette és a biróság ennek alapján felperest a kötbér iránti keresetével elutasította, mig alperest kötelezte az át nem vett sör árának (310 koronának) a megfizetésére. Peres vadgesztenye-szállítmány. Faragó Béla magpergető gyáros, Dréher Antal nemsovai vadaskertje részére szarvasok etetése czél- jából 2 waggon vadgesztenyét rendelt Theil G. med- gyesi ügynöktől. A vadgesztenyét Theil elküldötte Nemsovára, ahol Faragó azt nem vette át, avval a megokolással, hogy az áru penészes volt. Faragó azonnal a puchói járásbírósághoz fordult és birói: szakértői szemlét kért. Ezt a puchói járásbíróság el is rendelte és foganatosította is. A szakértők mind odanjúlatkoztak, hogy a vadgesztenye romlott és igy állati táplálókul nem szolgálhat. Faragó erre kártérítést követelt Theiltől és pert inditott ellene a tőzsdebiróság előtt. Theil meg viszont Faragó ellen inditott ugyanott keresetet az áru vételára iránt. Ma tárgyalta ezt az ügyet a tőzsde választott birósága Weisz Fülöp elnöklete alatt. Mindkét fél meghallgatása után a biróság meghozta ítéletét, amely szerint a felperes Faragó czég keresetével elutasittatott és köteles 8 nap alatt alperesnek a vadgesztenyék vételárát megfizetni. Hirek a városházáról. Az állatkert vízdijainak rendezése. Az idei nyár folyamán nagy bajai voltak az állatkertnek tetemesen fölszaporodott vízdíjhátralékai miatt. A főváros akkor tekintetbe vette a méltányossági körülményeket s a tartozást törölte. De ezzel nem érte be az állatkert igazgatósága, hanem a jövőre való tekintettel több rendbeli kérelemmel fordult a tanácshoz. Kérte első sorban, hogy a vízmérő óra mellőzésével továbbra is átalány mellett kapjon vizet a hogy csak azt a vízmennyiséget legyen kénytelen megfizetni, amelyet az állatok itatására használt el. Az utak s a növényzet öntözését a fővárosra kívánja hárítani az állat- és növónyhonositó társaság, amennyiben az állatkertet, mint a városliget tartozékát közterületnek tekinti.' E beadványra vonatkozólag most terjesztette be javaslatát
