Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-12-10 / 43. szám
1903. deczember 10. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 3 1 korona 23 Mlér kilója, Fiúméban 1 korona 36 fillér, Sopronban 1 korona 46 fillér, Pozsonyban I korona 42 fillér. A tej csak Fiúméban és Kassán drágább, mint Budapesten. A tojás százának átlagos ára Budapesten 5 kor. 48 fillér, Fiúméban 6 kor. II fillér, Kassán 6 korona 16 fillér, Kolozsváron 6 korona 27 fillér, Mármarosszigeten, Pécsett és Temesváron 6 kor. A buzakenyér kilója Budapesten 26 fillér, Brassóban és Mármarosszigeten 30 fillér, Debreczenben 31 fillér, Fiúméban 34 fillér, a rozskenyér kilója Budapesten 22 fillér, a legtöbb városban 23 fillér, Mármarosszigeten 29 fillér, Fiúméban 30 fillér. A konyhasó kilója Budapesten 26 fillér, több helyen 27 fillér, Pécsen és Pozsonyban 28 fillér, Fiúméban 52 fillér. A mosószappan kilója nálunk Budapesten 56 fillér, Aradon 68 fillér, Kolozsváron 66 fillér, Temesváron 76 fillér, Pozsonyban és Sopronban 64 fillér. A sztearingyertya egy kilogrammja Budapesten 1 korona 55 fillér, Aradon 1 korona 68 fillér, Kassán 1 korona 98 fillér, Nagyváradon 2 kor. Temesváron 2 korona 20 fillér s még több városban drágább, mint Budapesten. A tűzifa Fiúméban, Pozsonyban és Sopronban drágább, mint Budapesten ; a koszén Fiúméban, Győrben, Kolozsváron, Pancso- ván, Pozsonyban, Sopronban, Szegeden és Temesváron, Szegeden métermázsánkint csaknem 2 koronával drágább, mint Budapesten. A kerületi mérnökség reformja. Egy tekintélyes mérnök, a Károly-köruti Orczy- ház beomlása alkalmából a következő figyelemreméltó megjegyzéseket teszi: Általában konstatálhatjuk, hogy Budapesten nagyon sok házban történik átalakítás megfelelő szakismeret és kellő hatósági ellenőrzés nélkül. Hogy a legutóbbi szerencsétlenség egy 150 évnél régibb házban fordult elő, nem szolgálhat az ellenőrzésre hivatottnak mentségéül. A lebontásra megérett ódon épületeknél a felügyeletet még szigorúbban kell gyakorolni, mint az újabbaknál, mert amazoknál egy kissé meggondolatlan javítás vagy átalakítás az úgyis maximális hordképességükre igénybe vett pillérek, falazatok hamaros bedőlését eredményezhetik, különösen ha meggondoljuk, hogy nem mindegyik épületet építették az egyptomi piramisok anyagából és azután a falazatok kövei és téglái is ki vnnnak téve az idő mindent összeromboló hatásának. Különösen áll ez olyan helyekre, hol az épületrész a nedvesség és szárazság változó behatásának nagy mértékben van kitéve, tehát falaknak a földdel érintkező részénél. A víznek a kő szemcséi közé való bejutása a kő szilárdságát csökkenti, a mennyiben a szemcséket összekötő anyagot támadja meg. Konczentrált terhelést hordó, nagyobb mértékben igénybevett falaknál, pilléreknél pedig kétszeresen fontos a falazat anyagának és annak az idővel való változásának megfigyelése. Hogy az anyag ezen viselkedését bevakolt helyeken nehezen lehet megfigyelni, azt megengedjük, de hogy ezért minden vizsgálat fölösleges volna, azt úgy hiszszük, senki sem fogja mondhatni. Még bevakolt helyeken is a vakolat viselkedéséből következtetést vonhatunk a falazat viselkedésére is, a mennyiben a vakolat repedezik vagy duzzad. Az ilyen helyeken a puszta falaknak vizsgálatával azután könnyen meggyőződhetünk róla, váljon a falrészekre huzó erők hatnak-e (akár közvetlenül, pl. szomszédos részek sülyedóse, stb. folytán, avagy közvetve a nyomásból kifolyólag), vagy pedig a falazatot alkotó kő vagy tégla őrlődik össze a reá- hat.ó nyomás következtében. Az épületeknek tartósságuk szempontjából való megvizsgálása Budapesten a kerületi mérnök feladata, a kinek a kerületi törvény értelmében bizonyos időszakon belül, a kerületében levő épületeket meg kell vizsgálnia. Ezen vizsgálatoknál tett tapasztalatairól főnökének, a kerületi elöljárónak tesz jelentést, a ki azután a jelentés értelmében a szükséges intézkedések foganatosításáról gondoskodik. Az Orczy-háznál a házgondnok tett jelentést az elöljáróságnál, mire a kerületi mérnök megvizsgálta a kritikus falakat és azok aláfalazását elrendelte. Mielőtt azonban a kőmivesek munkájukat megkezdhették volna, a falazat összedőlt. Ebből az esetből és a közelmúltban tett egyéb szomorú tapasztalatokból azt a következtetést kell levonnunk, hogy a kerületi mérnökség intézménye mai alakjábanwew felel mega hozzája füzöttv ár okozásoknak, nevezetesen, hogy bármennyire is kizárja a balesetekért járó felelősségnek másra való áthárítását, még sem nyújt biztonságot. De nemcsak a kerületi, hanem egyátalán az egész fővárosi mérnökosztályi szervezet reformra szorul. A főváros mérnökei a sok tervezéstől és művezetéstől nem jutnak hozzá igazi feladatukhoz : az ellenőrzéshez. Okvetlenül szükséges volna egy időszakos működésű felülvizsgáló bizottságra, mely nagyobb időszakokban megvizsgálná az illető kerületi mérnök részvételével az összes fővárosi házakat, elsősorban és gyakrabban azokat, melyek régebbiek, avagy valamely változást szenvedtek. Ez a bizottság nemcsak ellenőrizné a kerületi mérnököket, a mellett, hogy ezek teljes felelőssége megmaradna, hanem tiszta képet nyerne az egyes kerületek állapotáról is, úgy, hogy egyes bajok vagy visszaélések felismerésére sokkal nagyobb volna a valószínűség.
