Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-11-17 / 40. szám
VI. évfolyam. Budapest, 1903. november 17. 40. szám. jYíagyar Székesfőváros KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre ... ... ... ... ... ... .. Fél évre ... ... ... ... ... ... .. 12 kor. 6 kor. SZERKESZTI ÉS KIADJA: DR BARTHA SÁNDOR. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ: IV., Reáltanoda-utcza 5. z=zz Telefon szám 645. . —. Előfizetőinknek a városi hatóságoknál levő ügyeiben díjtalanul jár el a szerkesztőség. Választási mozgalmak. Talán nem csalódunk ama föltevésünkben, bogy a bekövetkezendő községi választás iránt az idén nagyobb érdeklődés mutatkozik, mint a múlt időkben. Uj elemek léptek sorompóba: az agilis demokraták, kiknek jelszava a régi klikk-rendszer megdöntése. Szervezkednek, gyüléseznek, korteskednek, de az objektiv szemlélő mégis arra a tapasztalatra kénytelen jutni, hogy a főváros összessége közönynyel tekint a választás elé. Budapest lakosságának legfölebb ha egy tized része érdeklődik az iránt, bogy kik fognak bejutni a törvényhatósági bizottságba. A többi kilencztized nem bánja, akárkiket is választanak meg. Még a szavazásban sem hajlandó résztvenni. Mi az oka e közönynek? Azt hisszük, a főváros adminisztráczió- jának a módja. Budapest ama polgárai, kik az érdekeltségi körökön kivül állanak, már rég rájöttek, hogy ez a módszer szűkkeblű és szomorúan autochton. Benne nem egy metropolis lakosságának egyetemes akarata nyilatkozik meg, hanem a kerületeknek, sokszor csupán a kerületek vezetőférfiainak az elvi liarczoktól irtózó, kényelemszerető, így tehát örökké kompromisszumokra hajlandó akarata. A főváros tiz kerületből áll. De tiz kerület még nem teszi a fővárost. Egy metropolis az más valami. Azt nem úgy kapjuk, ha összeadási műveletet végzünk a részeivel. Az maga egy hatalmas, óriási súlyú individualitás, melynek meg van a maga kollektiv jellege, s ennek a jellegnek kell uralkodnia a részeken, ennek kell lüktetnie minden atomjában, ennek kell érvényesülnie parancsoló erővel, korlátlan szuverenitással az egész vonalon. Meg van-e ez az egyetemes vonás a főváros községi életében? Nincs! Itt nálunk minden kerület egy- egy kis metropolisnak érzi magát, a metropolis pedig egy nagyobb terjedelmű kerületnek. Ez szüli azt a bajt, hogy van kerületi érdekeltség, de nincs egyetemes érdeklődés a fővárosi ügyek iránt. A másik baj az, hogy sok a választott és kevés a választó. A feje tetejére állított helyzet ez. Elég volna egy száz vagy százötven főből álló községtanács a négyszáz tagból álló községi parlament helyett. A sok szakács elsózza a levest, nem csoda, ha a közönség aztán nem kér belőle. Száz jól megválogatott ember igenis képviselheti a fővárosi polgárelem közigazgatási lelkiismeretét, szellemi erejét és önérzetét. Mindez elzagyvul, elposványosodik egy négyszer akkora testületben, melynek tagjait nem az összes polgárság bizalma, hanem a törzsfőnökök protekcziója juttatta oda, akik tehát nem a közérdeket tartják szem előtt, hanem protektoraik utasításait. V főváros elfogulatlan polgárai joggal ir [hatják, hogy nem ismernek magukra ábrán a törvényhatósági bizottságban, a melynek sem községi politikája, sem pénzügyi programmja, sem városfejlesztési terve, sem szocziálpolitikai ideái nincsenek.
