Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-06-30 / 26. szám
1903. J1 30. MAGYA R SZEK ESKÜVÁROS 3 goztak a^szoczialistáknak, sőt a demokratáknak is. Mindezeknél fogva és a parlament által megteremtett logika szerint siessen a főváros repeső örömmel üdvözölni az uj miniszter- elnököt és ömlengő bizalmi feliratban hajtson előtte térdet. Illik, hogy az ország fővárosa és a népképviselet összhangot mutassanak a világnak. Az utókor gúnykaczaját úgy sem fogják hallani. A nyár folyamán rendben lesznek a köznti vasút sínéinek, a villamos-, gáz- és vízvezeték csöveinek lerakásával. Azután következik a‘burkolat és- mint utolsó munka a mázolás. Reméljük, hogy a hid megnyitásánál Láng Lajos fog szerepelni, mint kereskedelmi miniszter.. Az eskütéri hid. Hála Láng Lajos buzgalmának, az eskii-tóri hid készen van és nemsokára átadható lesz a forgalomnak, hogy föllenditse a Belvárost és Budának eddig legelhanyagoltabb részét. A. két parton már hozzáfogtak a feljárókat diszitő szoboralapzatok felállításához. Ezek mintáját ábrázolja képünk. Az oszlop tetejére rajzolt szoborcsoportozat csak jelezni kívánja, hogy ily es valami kerül oda, mert végleges megállapodás e tekintetben még nem történt. Mindenesetre kívánatos, hogy művészi kritikát kiálló szobordiszités ékesítse az oszlopokat. A monumentális hidépit- mény tudvalevőleg tavaly nagy aggodalmakra adott okot. A hid- lábak sülyedését, illetőleg csu- szamlását azonban sikerült öt-öt óriási súlyú, kesszonrendszer szerint lesüllyesztett kő- és betontömbbel megakadályozni, úgy hogy a hid biztonsága beláthatatlan időre teljes lett. A hid feljáratainál levő vámházak közvetlenül a híd lán- czainak végpontja fölött emelkednek, s nagy súlyukkal hozzájárulnak a hídfők megerősítéséhez. Az öt kesszon úgy a budai, mint a pesti oldalon 200.000 métermázsa nehéz, s miután falakkal merev tömbbé vannak összeszilárditva, nemcsak a 110.000 mm. súlyú hid vasszerkezetét, hanem annak négyszeresét is elbírják. A megterhelési próbát szeptemberben szándékoznak megtartani. A számítások szerint 40.000 embert kell a hídnak elbírnia, de a végzett újabb megerősítések következtében 200.000 ember is reá mehet minden veszély nélkül. Az állatkert a tönk szélén. Mint említettük, a főváros tanácsa vizdij követelés fejében letiltatta azt a ‘24 ezer korona bérösszeget, mely a budapesti állatkertnek az Os-Buda- vára mulatóhelytől erre az esztendőre jár. Ezzel egészen a tönk szélére jutott a növény- és állat-honositó-társaság s ha a főváros nem lesz irgalmasabb, úgy kénytelen az állatkertet feloszlatni, mert ezt a fenti 24 ezer korona nélkül fentartani nem birja. A társulat elnöksége beadványt intézett most a tanácshoz, melyben föltárja az állatkert helyzetét s a főváros nagylelkűségéhez folyamodván, a következőket kéri: Mindenekelőtt oldassák föl az ős-budavári bérlet- összegre vezetett foglalás, mely nélkül nem egzisztálhat.’ A viz- szolgáltatási szabályrendelet értelmében a főváros nem adhat ugyan 50 százaléknál nagyobb kedvezményt, de azt megteheti, hogy ezt a vizdij járandóságot segélyképpen szavaztassa meg az állatkert részére, amint azt más kulturális intézménnyel is megcselekedte. Egyelőre kéri tehát az elnökség, hogy a 9352 korona vizdij hátralékot kapja segély gyanánt meg az állatkert. Az ezután folyó vizdij fejében havonkint 150 koronát fizetne, mert többet nem bir meg. Ez megfelel évi 1800 koronának. Miután pedig az állatkert évi vizdija 5000 koronát tesz ki, az elnökség kéri, hogy a hátralevő 3200 koronát minden évben segély gyanánt adja a főváros. Ha e kérelmet a közgyűlés teljesíteni nem akarná, úgy kéri, hogy a főváros maga öntöztesse az állatkerti utakat, s a parkot, amely úgyis a városliget egy részét képezi. Az állatok itatására szolgáló vízért majd megfizet a társulat. A kulturális missziót teljesítő állatkert megmentésére más mód nincs. Abban az esetben, ha e módok egyikét sem fogadná el a tanács, úgy a társulat elnöksége kéri, hogy az
