Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)

1903-06-30 / 26. szám

1903. J1 30. MAGYA R SZEK ESKÜVÁROS 3 goztak a^szoczialistáknak, sőt a demokra­táknak is. Mindezeknél fogva és a parlament által megteremtett logika szerint siessen a főváros repeső örömmel üdvözölni az uj miniszter- elnököt és ömlengő bizalmi feliratban hajtson előtte térdet. Illik, hogy az ország fővárosa és a nép­képviselet összhangot mutassanak a világ­nak. Az utókor gúnykaczaját úgy sem fogják hallani. A nyár folyamán rendben lesznek a köznti vasút sínéinek, a villamos-, gáz- és vízvezeték csö­veinek lerakásával. Azután következik a‘burkolat és- mint utolsó munka a mázolás. Reméljük, hogy a hid megnyitásánál Láng Lajos fog szerepelni, mint kereskedelmi miniszter.. Az eskütéri hid. Hála Láng Lajos buzgal­mának, az eskii-tóri hid készen van és nemsokára átadható lesz a forgalomnak, hogy föllenditse a Belvárost és Budának eddig legelhanyagoltabb részét. A. két parton már hozzáfogtak a feljá­rókat diszitő szoboralapzatok fel­állításához. Ezek mintáját ábrá­zolja képünk. Az oszlop tetejére rajzolt szoborcsoportozat csak jelezni kívánja, hogy ily es valami kerül oda, mert végleges meg­állapodás e tekintetben még nem történt. Mindenesetre kívánatos, hogy művészi kritikát kiálló szobordiszités ékesítse az oszlo­pokat. A monumentális hidépit- mény tudvalevőleg tavaly nagy aggodalmakra adott okot. A hid- lábak sülyedését, illetőleg csu- szamlását azonban sikerült öt-öt óriási súlyú, kesszonrendszer sze­rint lesüllyesztett kő- és beton­tömbbel megakadályozni, úgy hogy a hid biztonsága belátha­tatlan időre teljes lett. A hid feljáratainál levő vámházak közvetlenül a híd lán- czainak végpontja fölött emelkednek, s nagy súlyuk­kal hozzájárulnak a hídfők megerősítéséhez. Az öt kesszon úgy a budai, mint a pesti oldalon 200.000 métermázsa nehéz, s miután falakkal merev tömbbé vannak összeszilárditva, nemcsak a 110.000 mm. súlyú hid vasszerkezetét, hanem annak négyszeresét is elbírják. A megterhelési próbát szeptemberben szándékoznak megtartani. A számítások szerint 40.000 embert kell a híd­nak elbírnia, de a végzett újabb megerősítések következtében 200.000 ember is reá mehet minden veszély nélkül. Az állatkert a tönk szélén. Mint említettük, a főváros tanácsa vizdij köve­telés fejében letiltatta azt a ‘24 ezer korona bér­összeget, mely a budapesti állatkertnek az Os-Buda- vára mulatóhelytől erre az esz­tendőre jár. Ezzel egészen a tönk szélére jutott a növény- és állat-honositó-társaság s ha a főváros nem lesz irgalmasabb, úgy kénytelen az állatkertet fel­oszlatni, mert ezt a fenti 24 ezer korona nélkül fentartani nem birja. A társulat elnöksége bead­ványt intézett most a tanácshoz, melyben föltárja az állatkert helyzetét s a főváros nagylelkű­ségéhez folyamodván, a követ­kezőket kéri: Mindenekelőtt ol­dassák föl az ős-budavári bérlet- összegre vezetett foglalás, mely nélkül nem egzisztálhat.’ A viz- szolgáltatási szabályrendelet ér­telmében a főváros nem adhat ugyan 50 százaléknál nagyobb kedvezményt, de azt megteheti, hogy ezt a vizdij járandóságot segélyképpen szavaztassa meg az állatkert részére, amint azt más kulturális intézménnyel is megcselekedte. Egyelőre kéri tehát az elnökség, hogy a 9352 korona vizdij hátralékot kapja segély gyanánt meg az állatkert. Az ezután folyó vizdij fejében havonkint 150 koronát fizetne, mert többet nem bir meg. Ez megfelel évi 1800 koronának. Miután pedig az állatkert évi vizdija 5000 koro­nát tesz ki, az elnökség kéri, hogy a hátralevő 3200 koronát minden évben segély gyanánt adja a főváros. Ha e kérelmet a közgyűlés teljesíteni nem akarná, úgy kéri, hogy a főváros maga öntöztesse az állatkerti utakat, s a parkot, amely úgyis a város­liget egy részét képezi. Az állatok itatására szolgáló vízért majd megfizet a társulat. A kulturális missziót teljesítő állatkert megmentésére más mód nincs. Abban az esetben, ha e módok egyikét sem fogadná el a tanács, úgy a társulat elnöksége kéri, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom