Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-05-19 / 20. szám
1903. május 19. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 A fővárosi törvényhatóság illetékes bizottságai legközelebb foglalkoznak a gyárak telepengedélyeivel s az ezek ellen beadott kérvényekkel. Igen sok gyáros várja érdeklődéssel a döntést, mert abban az esetben, ha megengedik a kérelmezőknek, hogy gyárat építhessenek, úgy a Lágymányos egyhamar uj gyárvárossá fejlődhetik, mert a légszesztársulat budai fióktelepét oda akarja épiteni, úgyszintén egy ismert külföldi bőrgyáros is ott akarna gyárat épiteni. Ha rajtunk múlnék a döntés, mi a Lágymányost, amely szinte predestinálva van, hogy ott egy cottage- rendszerü villanegyed létesüljön, nem engednők át a gyáraknak. Maradjanak azok a pesti oldalon. Hírek a városházáról. A tüdővészes betegek elhelyezése. Müller Kálmán dr. a balparti kórházak igazgatója előterjesztést tett volt a fővárosnak a kórházakban ápolt tüdővészes betegek czéiszerü elhelyezése dolgában. Miután a betegek teljes elkülönítése egyelőre még lehetetlen, az igazgató főorvos legalább annyit kért, hogy a Szent István kórházban a D. és E. pavilion földszinti termeinek mindkét oldalán terrász építtessék a tüdőbetegek részére, a termek padlózata aszbeszt burkolatot kapjon a falak pedig olajfesték- kel mázoltassanak be. Hasonló olajfesték már kivánt a Rókus-kórház ama termei részére is, amelyekben tüdővészes betegek ápoltatnak. A mérnöki hivatal most terjesztette be erre vonatkozólag a terveket» amelyek az igazgató főorvos közbenjötte mellett készültek el s csatolta a költségvetést is. Eszerint az összes átalakító munkálatok a terrászok építésével együtt 55200 koronába kerülnek, mely összegből a Szent István-kórház munkálataira 52000, a Rókus- éra 3200 korona esik. A kirakó-vásár ellen. A budapesti üvegesek s porczellánkereskedők, továbbá a vasárusok magukra károsnak látják a vásárcsarnokok s a nyilt piaczok kirakóvásárait. Az emlitett kereskedők egyesülete ez okból arra kérte a főváros tanácsát, tiltsa meg, hogy a vásárcsarnokban s a nyilt piaczon porczellán és üvegáruk, továbbá vasedények, szóval az üveg és vaskereskedők üzletágába tartozó ipar- czikkek áruitassanak. A tanács ezt a legkevésbbé sem méltányos kívánságot elutasította, mert annak semmi jogalapja nincs és számos embernek elvenné a kenyerét. A tanács határozata ellenében az emlitett kereskedők felebbezést adtak be a közgyűlésnek. Nem valószinü azonban, hogy a felebbezésnek sikere legyen, mert a tanács elutasító javaslattal terjesztette be. Hajók veszedelme. A Margithid s az uj országház közötti Dunaszakaszon levő balparti rakpart előtt kotrás közben egy nagy kőhányásra bukkant a folyammérnökség, amelyről kidéi ült, hogy az a régi vizmüvek egyik kútjának megerősítését képezte. Tekintettel arra, hogy ez a kőrakás vikszi- állásnál veszélyes lehet a hajókra, a folyammérnökség kérte annak eltávolítását. A főváros most intézkedett, hogy kedvező vizállás mellett a Duna medre megszabadittassék e veszedelmes akadálytól, amely tulajdonképen a fővárosi közegek mulasztása vagy feledékenysége folytán maradt a mederben. A Halaszbastyak udvarai, a Mátyás templom körüli Halászbástyák udvarainak rendezése tárgyában a főváros mérnöki hivatala szép terveket készített. A rendezési munkálatok felölelik a déli és északi Halászbástyák udvarait s az utóbbinak folytatását egész az Ilona lépcsőig. A tervek elkészítésénél az a fölfogás vezérelte a mérnöki hivatalt, hogy az udvarok karaktere teljesen megfeleljen a Schuler professzor tervei szerint készült árkádos folyosók jellegének. A régi kolostorok udvaraihoz lesznek most hasonlók a Halászbástya udvarai. A falak megrakva folyondárokkal, borostyánnal, a talaj ellátva faragott kőből való nyilt folyókákkal az esővizek számára, itt-ott egy-egy régies szobormű a folyosók oszlopain, melyet félig elföd majd a télizöld. Az udvarrendezés összes költségei 2013b koronát igényelnek. E költség abból a 40,000 koronából volna födözendő, mely annak idejében a Halászbástya udvarainak elkészitésére fenntartatott. A hátralevő összegből parkírozzák majd a bástyát. A fővárosi közmunkák tanácsa most tudatta a fővárossal, hogy a tervekhez hozzájárul és elfogadja a költségek fedezetére irányuló javaslatot is. A rendezési munkálatok nemsokára meg is kezdődnek s e nyár folyamán elkészül mind a két udvar. A légszeszvilágitás kiterjesztése, a budapesti légszesztársulat engedelmet kért a tanácstól, hogy az V. kerületi Dagály-utczában légszesz főcsövet rakhasson le. Miután ez utczában elegendő magán- fogyasztó is jelentkezett, a társulat a szerződés szerinti csőhosszuság megterhelése nélkül köteles a vezetéket lerakni. A tanács tekintettel arra, hogy az utcza lakossága régóta kéri már a gázvilágitást, az engedélyt megadta. A korzó élőfái. A városi főkertész jelentése szerint a dunaparti korzón levő összes élőfák az elszáradás veszélyében vannak, amennyiben a tövükben levő s asfalttól körülvett vermek már nagyon is szükek. Szükséges tehát e vermek kibővítése s uj veremrácsok alkalmazása. Tekintettel arra, hogy a dunaparti főgyűjtőcsatornát épitő vállalat köteles újból helyreállítani a fölszaggatott burkolatot, a tanács úgy oldja meg, hogy e munkálatot s az uj vasrácsok elhelyezését is a csatornavállalatra bízza, amely ezt a burkolással egyidejűleg fogja végrehajtani. A budapesti sporttelepek egyesítése. Ismeretes Keglevich grófnak a fővároshoz intézett ama beadványa, melylyel a Tattersal területnek ügető versenyek czéljaira való átengedését kérelmezte. A főváros mérnöki hivatalának e tárgyban
