Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-05-19 / 20. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1903. május 19. 8 legutóbbi eterjesztett véleményes jelentése szerint a kért telekrészletek egyelőre nincsenek ugyan külön czélra fönntartva, de bogy a jövőben mire kellenek, az most még nem tudható. Ez okból gondoskodni kell, hogy a telekrészek bármikor visszavehetők legyenek, mely esetben az ügető-pálya máshova volna helyezendő. E kérdésben figyelembe veendőnek tartja a mérnöki hivatal néhai Atzél Béla bárónak azt a tervét, mely az összes budapesti sporttelepeknek egy helyen való konczentrálását czélozza. E czélra a mérnöki hivatal a legalkalmasabbnak látja a X. kér. ligettelki dűlőnek a Kerepesi-ut mentén fekvő nagy területét. Az ügető verseny- pályának itt leendő elhelyezéséről azonban ez időszerűit még nem lehet szó, mert ez a sportpályák czentralizácziója esetében a nagy telek terveinek elkészitésénél megkötné a főváros kezét. A krisztina-körűt utolsó szakasza. A krisztina-körút végső szakaszának rendezését, helyesebben a költségek viselését s födözetét illetőleg megegyezés jött létre a fővárosi közmunkák tanácsa s a főváros között. A közmunkatanács ugyanis magára vállalta, hogy előlegezi a költségek ama részét is, mely a fővárosra esik, oly föltétel mellett, hogy a főváros ez összeget 1905 évtől kezdődőleg évi 50,000 koronás részletekben visszatéríti. A tanács elfogadta az illetékes ügyosztály javaslatát. Eszerint az 50.000 koronás évi részlet fedezete úgy állapitta- tik meg, hogy a kisajátitási költségekre a kisajátítási alap terhére évi 10,000 korona, burkolásra a községi alap terhére évi 40,000 korona vettetik ki. Ama munkálatok költségeit illetőleg, amelyeket a főváros egyedül tartozik végrehajtani — amilyen a csatornázás, vizcsőfektetés — felhívandó lesz a pénzügyi bizottmány, hogy a födözetet mutassa ki s azt már a jövő évi költségvetésekben a megfelelő fejezeteknél vegye föl. A főváros ugyanis e munkálatokat mihamarább kénytelen végrehajtani, mert a körút rendezésével nagyon siet a közmnnkák tanácsa. Ez a költség összesen 54,000 koronára rúg. A munkanélküliek foglalkoztató műhelye. A tanács fölhivta a VII. kerületi elülj áróságot, hogy a kerületben jelöljön ki oly alkalmas területet, melyen munkanélkülieknek foglalkoztató műhely volna fölállitható. Az elülj áróság a víztorony melletti szükséglakásokat s a kerepesi-úti szükségbarakkot jelölte ki mint legalkalmasabb helyet. A műhely épületét illetőleg a mérnöki hivatal két tervet terjesztett a tanács elé. Az elsőt egy fővárosi építész nyújtotta be, ki azt ajánlja, hogy a foglalkoztató műhely szétszedhető s hordozható épület legyen. Fölállítására 10983 koronáért vállalkozik. A másik terv a mérnöki hivatalé, mely szerint a műhely favázas szilárd építkezés volna s még sem kerülne többe 10937 koronánál. A mérnöki hivatal a maga tervét látta a fővárosra nézve előnyösebbnek, tehát ennek az elfogadását javasolja a tanácsnak. KÖZGAZDASÁG A Magyar Asphalt részvénytársaság e hó 14-én tartotta 25-ik rendes évi közgyűlését 9191 drb részvényt képviselő 91 részvényes jelenlétével. A felolvasott igazgatósági jelentés kifejti, hogy azon okok, melyek a társaság munkakörét már 1901- ben megszorították, tudniillik a fővárosban az útburkolási munkálatok teljes elmaradása és a vidéki városokban is a munkák redukálása, az 1902. évben még fokozott mértékben jutottak kifejezésre. — A mutatkozó kedvezőbb jelek azonban azon reményre jogosítanak, hogy a forgalom emelkedésével az üzleti események javulása várható. — A társulat által foganatosított nagyobb mérvű újabb technikai berendezések nemcsak a belföldi munkakört fogják tágítani, hanem a vállalat termékeinek mar megindult kivitelét külföldre elő fogják mozdítani. Néhány részvényes felszólalása és a kívánt felvilágosításoknak az igazgatóság részéről történt megadása után 7660 szavazattal 2-0 szavazat ellenében a közgyűlés elfogadta az összes igazgatósági előterjesztéseket és a felmentvény megadásával kapcsolatosan bizalmat szavazott az igazgatóságnak. Egy megürült igazgatósági helyre egyhangúlag választatott meg Dr. Matlekovits Sándor v. b. t. t. Statiszti ka. Népesedési mozgalom. Az 1903. év közepére kiszámított népesség, polgári lakos 774.045, katona 16.484. Összesen 790.52A Az elmúlt héten élve született 410 gyermek, meghalt 323 egyén, a születések tehát 87-el múlják felül a halálozásokat. Nemre nézve 198 fiú, 212 leány. Halvaszületett 11 gyermek, köztük 6 fiú, 5 leány. Az élveszülöttek közt volt 242 róm. kath., 8 görög kath., 3 görög keleti, 22 ágost. evang., 30 evang. reform., 1 unitárius, 101 izraelita, 3 egyéb. Összesen 410. Halvaszületett összesen 11. Betegcdés. Betegforgalom a városi közJcőrhőzakban. A Szt. Rókus-kórházban ápoltak a múlt hét végén 1078 beteget, szaporodás 414, csökkenés 344, maradt a e hét végén 1123. A Szt. László-kórházban ápoltak a múlt hét végén 196 beteget, szaporodás 84, csökkenés 52, maradt e hét végén 213. A Szt. István kórházban ápoltak a múlt hót végén 1144 beteget, szaporodás 375, csökkenés 277, maradt e hét végén 1212. A Szt. János-kórházban ápoltak a múlt hét végén 879 beteget, 183 szaporodás, csökkenés 175, maradt e hét végén 874. Összesen ápoltak a múlt hét végén 3297 beteget, szaporodás 1056, csökkenés 818, maradt e hót végén 3422.