Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)

1903-05-19 / 20. szám

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1903. május 19. 8 legutóbbi eterjesztett véleményes jelentése szerint a kért telekrészletek egyelőre nincsenek ugyan külön czélra fönntartva, de bogy a jövőben mire kellenek, az most még nem tudható. Ez okból gondoskodni kell, hogy a telekrészek bármikor visszavehetők legyenek, mely esetben az ügető-pálya máshova volna helyezendő. E kérdésben figyelembe veendő­nek tartja a mérnöki hivatal néhai Atzél Béla báró­nak azt a tervét, mely az összes budapesti sport­telepeknek egy helyen való konczentrálását czélozza. E czélra a mérnöki hivatal a legalkalmasabbnak látja a X. kér. ligettelki dűlőnek a Kerepesi-ut mentén fekvő nagy területét. Az ügető verseny- pályának itt leendő elhelyezéséről azonban ez idő­szerűit még nem lehet szó, mert ez a sportpályák czentralizácziója esetében a nagy telek terveinek elkészitésénél megkötné a főváros kezét. A krisztina-körűt utolsó szakasza. A krisztina-körút végső szakaszának rendezését, helye­sebben a költségek viselését s födözetét illetőleg megegyezés jött létre a fővárosi közmunkák tanácsa s a főváros között. A közmunkatanács ugyanis ma­gára vállalta, hogy előlegezi a költségek ama részét is, mely a fővárosra esik, oly föltétel mellett, hogy a főváros ez összeget 1905 évtől kezdődőleg évi 50,000 koronás részletekben visszatéríti. A tanács elfogadta az illetékes ügyosztály javaslatát. Eszerint az 50.000 koronás évi részlet fedezete úgy állapitta- tik meg, hogy a kisajátitási költségekre a kisajá­títási alap terhére évi 10,000 korona, burkolásra a községi alap terhére évi 40,000 korona vettetik ki. Ama munkálatok költségeit illetőleg, amelyeket a főváros egyedül tartozik végrehajtani — amilyen a csatornázás, vizcsőfektetés — felhívandó lesz a pénz­ügyi bizottmány, hogy a födözetet mutassa ki s azt már a jövő évi költségvetésekben a megfelelő feje­zeteknél vegye föl. A főváros ugyanis e munkálato­kat mihamarább kénytelen végrehajtani, mert a körút rendezésével nagyon siet a közmnnkák tanácsa. Ez a költség összesen 54,000 koronára rúg. A munkanélküliek foglalkoztató mű­helye. A tanács fölhivta a VII. kerületi elülj árósá­got, hogy a kerületben jelöljön ki oly alkalmas terü­letet, melyen munkanélkülieknek foglalkoztató mű­hely volna fölállitható. Az elülj áróság a víztorony melletti szükséglakásokat s a kerepesi-úti szükség­barakkot jelölte ki mint legalkalmasabb helyet. A műhely épületét illetőleg a mérnöki hivatal két tervet terjesztett a tanács elé. Az elsőt egy fővárosi építész nyújtotta be, ki azt ajánlja, hogy a foglalkoztató műhely szétszedhető s hordozható épület legyen. Fölállítására 10983 koronáért vállalkozik. A másik terv a mérnöki hivatalé, mely szerint a műhely favázas szilárd épít­kezés volna s még sem kerülne többe 10937 koro­nánál. A mérnöki hivatal a maga tervét látta a fővá­rosra nézve előnyösebbnek, tehát ennek az elfogadá­sát javasolja a tanácsnak. KÖZGAZDASÁG A Magyar Asphalt részvénytársaság e hó 14-én tartotta 25-ik rendes évi közgyűlését 9191 drb részvényt képviselő 91 részvényes jelen­létével. A felolvasott igazgatósági jelentés kifejti, hogy azon okok, melyek a társaság munkakörét már 1901- ben megszorították, tudniillik a fővárosban az út­burkolási munkálatok teljes elmaradása és a vidéki városokban is a munkák redukálása, az 1902. évben még fokozott mértékben jutottak kifejezésre. — A mutatkozó kedvezőbb jelek azonban azon reményre jogosítanak, hogy a forgalom emelkedésével az üzleti események javulása várható. — A társulat által foganatosított nagyobb mérvű újabb technikai berendezések nemcsak a belföldi munkakört fogják tágítani, hanem a vállalat termékeinek mar megindult kivitelét külföldre elő fogják mozdítani. Néhány részvényes felszólalása és a kívánt fel­világosításoknak az igazgatóság részéről történt meg­adása után 7660 szavazattal 2-0 szavazat ellenében a közgyűlés elfogadta az összes igazgatósági elő­terjesztéseket és a felmentvény megadásával kapcso­latosan bizalmat szavazott az igazgatóságnak. Egy megürült igazgatósági helyre egyhangúlag választa­tott meg Dr. Matlekovits Sándor v. b. t. t. Statiszti ka. Népesedési mozgalom. Az 1903. év közepére kiszámított népesség, polgári lakos 774.045, katona 16.484. Összesen 790.52A Az elmúlt héten élve született 410 gyermek, meghalt 323 egyén, a születések tehát 87-el múlják felül a halálozásokat. Nemre nézve 198 fiú, 212 leány. Halvaszületett 11 gyermek, köztük 6 fiú, 5 leány. Az élveszülöttek közt volt 242 róm. kath., 8 görög kath., 3 görög keleti, 22 ágost. evang., 30 evang. reform., 1 unitárius, 101 izraelita, 3 egyéb. Összesen 410. Halvaszületett összesen 11. Betegcdés. Betegforgalom a városi közJcőrhőzakban. A Szt. Rókus-kórházban ápoltak a múlt hét végén 1078 beteget, szaporodás 414, csökkenés 344, maradt a e hét végén 1123. A Szt. László-kórházban ápol­tak a múlt hét végén 196 beteget, szaporodás 84, csökkenés 52, maradt e hét végén 213. A Szt. István kórházban ápoltak a múlt hót végén 1144 beteget, szaporodás 375, csökkenés 277, maradt e hét végén 1212. A Szt. János-kórházban ápoltak a múlt hét végén 879 beteget, 183 szaporodás, csök­kenés 175, maradt e hét végén 874. Összesen ápoltak a múlt hét végén 3297 beteget, szaporodás 1056, csökkenés 818, maradt e hót végén 3422.

Next

/
Oldalképek
Tartalom