Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)

1903-04-28 / 17. szám

Magyar székesfőváros 7 1903. április 28. zal létesítendő kapcsolat által magasabb niveaun lesz tartható, s illetőleg oly társulat lesz szervezhető, mely mindkét város igényeit teljes mértékben kielé­gíti: a tervezett változtatáshoz egyelőre a jövő évre kisérletképen hozzájárulni méltóztassék.“ Mi nem osztjuk a tanács aggodalmait, s meg vagyunk győződve, hogy a várbeliek és a többi jobbparti kerületek lakói szívesen fogják látni a pozsonyi társulatot, mely az operettek vidám múzsá­ját is beviszi az ódon színház falai közzé. Hírek a városházáról. A főváros élelmiszervizsgáló intézete beköltözött a központi városházába. Az intézetet a legtökéletesebben rendezték be. A minap három német tudós járt az intézetben s nagy elismeréssel jelentették ki, hogy bejárták Európa valamennyi hasonló intézetét, de jobban, praktikusabban s mo­dernebbül berendezett intézetet nem találtak. A köz- gazdasági és közélelmezési, továbbá a vásárcsarnoki bizottság tagjai Almády Géza tanácsos vezetésével szintén megnézték az intézetet. A bizottsági tago­kat Balló Mátyás, az intézet igazgatója és Hegedűs Ármin, az intézet építője kalauzolták. A bizottsági tagok is nagy elismeréssel nyilatkoztak a modernül berendezett intézetről. A Ördög-árok uj hidjai. Az Ördög árkon át építendő vashidak fölállításához a közmunkák tanácsa nem hajlandó hozzájárulni, amig az árok szabályozási vonala végleg meg nem állapíttatik. A mérnöki hivatal javaslata alapján a tanács ennek daczára most kimondta, hogy az egyik hidat, amely a pasa-réti közlekedés lebonyolítására szolgál, okvet­lenül vasszerkezettel építi meg, mert e hidra elke­rülhetetlen szükség van. A rakpartok alsó síkjának világítása. Az Y. kerületi elüljáróság és rendőrség előterjesz­tést tett a tanácsnak, hogy a Rudolf-rakpart alsó síkján is lámpásokat állíttasson föl. A mérnöki hiva­tal e tárgyban oda nyilatkozott, hogy a rakpartok alsó részén lámpásokat állítani nagyon czélszerűtlen dolog, mert a Duna jégzajlása, magasabb vízállás mel­lett, azokat tönkre tenné. Az alsó rakpartok elegendő világítást kapnak a felső sik vasrácsain alkalmazott kandeláberektől. Javasolja tehát a mérnöki hivatal, hogy a Rudolf-rakparfcon is csak a vasrácsra alkal­maztasson lámpákat a tanács. A parlament előtti folyosó kivételével a rakpart többi részén egymás­tól 30 méternyi távolságban összesen 43 Auer-égő­vel fölszerelt lámpás állítandó föl. Az árkádos részt amely a parlamenttel együtt egy testet képez, s igy nem a fővárosé, nem tartozik a főváros megvilágí­tani. E tekintetben javasolja a mérnöki hivatal, hogy kéressék föl a kormány, hogy a szükséges 19 darab stilszerü gázkandeláber fölállításáról maga gondos­kodjék. A Rudolf-rakpart megvilágítása évi 2800 korona költséget igényel. A mérnöki hivatal javas­latához legutóbb a középítési bizottság is hozzá­járult. Uj villanyos vasúti szárnyvonal. Rég­óta képezi panasz tárgyát az a körülmény, hogy a távoleső budai lövőházhoz semmiféle kocsi közleke­dés nincs. E tűrhetetlen állapoton segítendő a fővá­ros tanácsa most végre megtette a szükséges lépé­seket. Azt javasolja ugyanis a közgyűlésnek, hivas­sák föl a közúti vaspályatársaság, hogy a Szénatér­től kezdve a Marcibányi-réten át uj szárnyvonalat építsen a lövőházig. Az uj vonal kiépítése városfejlő­dési szempontból is nagyon kívánatos a jelzett részen, amelynek fejlődése a jelen viszonyok között s a forgalmi eszközök teljes hiánya miatt semmiféle haladást nem mutat. A nagyárusitás. A vásárcsarnoki szabály- rendelet szerint nagyban húst eladni legalább öt kilós mennyiségekben szabad s ezeknek az öt kilós mennyiségeknek egy darabból kell államok. Az öt kilós mennyiséget, úgy ahogy betartják a nagybani árusítók, az egy darabot azonban nem, noha enélkül semmi értelme sincs a nagybani árusítás minimális súlyának. A vásárcsarnoki szabályrendelet ezen ren­delkezésének kijátszására főképpen a húsvéti ünne­pek előtt lehetett volna számtalan példát találni. A központi vásárcsarnokban ugyanis öt kilós mennyi­ségekben vásároltak nyakra-főre „olcsó“ borjúhúst, de hát a nagyban árusítók azt úgy szolgáltatták ki, hogy három és fél kiló hús volt, másfél kiló pedig nyomaték; rendszerint fej. A nyomatékkai való áru­sítás azonban szintén tilos a fővárosban s a vásár- csarnokokban is, azok tehát, akik igy adták el a húst — két szabályrendeletet sértettek meg. A köz­ponti vásárcsarnokban igazán ügyelhetnének arra, hogy az érvényben levő szabályokat igy ki ne ját- szák s a közönséget se károsítsák meg, mert a más­fél kiló, vagy akár csak egy kiló nyomatékkai ki­adott öt kilós husmennyiségek, ha olcsóbbaknak látszanak is, jelentékenyen drágábbak, mint a kis- árusitóktól vett tiszta husmennyiségek. Á: égy uj csatornaépítés. Négyuj csatorna munkálataira volt nyilvános árlejtés a város­házán. A Kemnitzer-, Rózsa-, Kis János- és a Felső erdősor-utczai kanális 40,000 koronás munká­lataira négy ajánlat közül legkedvezőbb volt 17 és 1/., százalék engedmény. A Hársfa-utcza 6000 koronás munkálataira 5 ajánlat volt. A legnagyobb kedvez­mény 17*8°/0 engedmény volt. A 7000 koronás Szövetség-utczai csatornára szintén 5 ajánlat közül a legkedvezőbb volt 17‘3°/0 engedmény. A központi szőllészeti kísérleti állomás kanálisának kiépítésére 17,000 korona irányoztatok elő. A legolcsóbb aján­lat 17*l°/0 engedményt nyújtott. Ez alkalommal tartatott meg a liczitáczió a szőllészeti állomáshoz vezető út és a Dráva-utczai uj kőtér burkolási

Next

/
Oldalképek
Tartalom