Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-04-28 / 17. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 8 munkálataira is. Az elsőnél 3% az utóbbinál 39% kedvezmény képezte a legelőnyösebb ajánlatot. A ívá 1 \ in-téri várócsarnok, a Káivíntéren tudvalevőleg díszes kupolával ellátott várócsarnok épül a közúti vaspálya részére. Ez épületben helyeztetik el majd a tér számára kijelölt illemhely is, mert az építési költség hozzájárulási arányának megállapítása dolgában egy kiküldött bizottság tárgyalásokat folytatott. A megegyezés Beetz Vilmos, a főváros s a közúti vasút között legutóbb létre is jött s így e nyár folyamán a református-templommal szemközt fölépül a tetszetős formájú várócsarnok. Sötétség az iskolák körül, a viii. kerületi választmány kérelmére a tanács elrendelte, hog}^ a kerület ama utczáiban, amelyekben iskolák vannak, az utczai lámpák szaporittassanak s a világítás Auer-égők alkalmazásával intenzivebbé tétessék. A községi választók összeírása, a főváros összes kerületeiben e hó 23-án fejezték be a községi választók összeírásának munkálatait. Összesen 31789 választót Írtak össze, tehát 5167-tel többet, mint három évvel ezelőtt. Legnagyobb emelkedés a VII. kerületben mutatkozott, ahol 3136-al több választó íratta be magát a listába. Az eredmény nyilván a demokraták erélyes akcziójának tulajdonítható, akik a terézvárosiak példáján buzdulva e kerületben is szervezkednek a klikk uralom ellen. Az összeírás eredménye kerületenkint a következő : I. kerület 2433, II kerület 1807, III. kerület 1177, IV. kér. 2171, V. kér. 3280, VI. kér. 8112, VII. kér. 7970, IX. kér. 2431, X. kér. 1788. Ezzel szemben a három óv előtti állapot a következő volt: I. kerület 2217, II. kér. 1287, III. kér. 1123, IV. kér. 187", V. kér. 2868. VI. kér. 6811, VII. kér. 4834, VIII. kér. 2688, IX—X. kér. 2921. Az építésügyi szabályzat megváltoztatása. A mérnöki hivatal most foglalkozik a közmunkatanács által rosszul megalkotott építésügyi szabályzat megváltoztatásával. A terv szerint első sorban meg kell szüntetni azt az anomáliát, hogy a szabályzat az egész város területére egyenlő mértéket szab. Ez az oka annak, hogy a kültelken is épen olyan magas, levegő és udvar nélküli házakat építettek, mint a belterületen. A tervezet az egyes építési övezetekre korlátolt számú emelet-magasságot állapit meg. így kimondta, hogy az I. övezetben a maximális emelet-magasság négy, a II. a övezetben három, a III. és IV. övezetben pedig kettő. Azt is megállapítja a mérnöki hivatal, hogy az egyes övezetekben milyen magas legyen egy-egy emelet. A kényelmes el ül járók. Vizrendőri kihágásokban, a törvény rendelkezései értelmében, mint elsőfokú hatóság a kerületi elülj áró mindig személyesen tartozik bíráskodni. A helyettes elüljáró, csakis oly esetekben végezheti e funkciót, amikor az elülj áró valamely elháríthatatlan akadályok miatt nem biráskodhatik. A földművelési miniszter, mint 1903. április 28. legmagasabb felebbviteli fórum, arra a tapasztalatra jött azonban, hogy a kerületi elüljárók nagyon is sűrűén helyettesíttetik magukat az ily kihágási esetek körül való bíráskodásban anélkül, hogy ezt kellően megindokolnák. Ez okból a miniszter fölhívta most a főváros tanácsát, utasítsa a kerületi elülj árókat, hogy minél ritkábban bíráskodjanak helyettes utján s amikor ez el nem kerülhető, az ügyiratokban ismertessék kellően az okot, amely őket a bíráskodásban megakadályozta. A vakok panasza. A vakok országos intézetének igazgatósága panaszképpen tudtára adta a főváros tanácsának, hogy az intézet esős időben csaknem hozzájárulhatatlan a hatalmas épületet körülfogó utak teljes rendezetlensége miatt. Egyben arra kérte a fővárost, hogy a jelzett utakat és utczákat mihamarább rendeztesse. A mérnöki hivatal konstatálván a panasz alapos voltát, most javasolja a tanácsnak a rendezési munkálatok keresztülvitelét s erre vonatkozólag terveket csatol. E tervek felölelik a Hungária-ut s az Ida-utcza megfelelő szakaszának burkolását, s világítással való ellátását. Az úttest e szerint makadám, a gyalogjárók trachitkő burkolást kapnának. A csatornázást azonban mellőzendőnek véli a mérnöki hivatal, mert ennek nagy technikai akadályok állanak az útjában, de az intézetnek külömben is van házi csatornája, amely a Hermina-uti kanálisba vezet s igy szenyvizei szabad lefolyást nyernek. A költségvetés szerint a rendezés 32.000 koronába kerül. A terveket s költségvetést a köz- épitési bizottsághoz utalta a tanács. Csatornaépítés a Kelenföldön. A kelenföldi kaszinó kérelmére a tanács utasította a mérnöki hivatalt, hogy a Lágymányos-utcza csatornázására készítsen terveket és költségvetést. A tervek el is készültek s azokat letárgyalta már a közópítési bizottság is. A fővárosi közmunkák tanácsa most tudatta a fővárossal, hogy e csatorna kiépítése ellen észrevétele nincs. A szegényügyi-adó. Abból az alkalomból, hogy a főváros hatósága télen az Ínség enyhítésére 200.000 koronát szavazott meg, a közgyűlés fölhívta a tanácsot, hogy tanulmányozza a szegónyügyi és a városi örökösödési adó behozatalának kérdését. Erre a közgyűlés egy hónapi határidőt adott. Minthogy azonban a kérdés elbírálása és szakszerű ismertetése alapos tanulmányozást igényel, a tanács a legközelebbi közgyűlésen arra kéri a törvényhatóságot, engedje meg, hogy a javaslatot majd csak a jövő évi költségelőirányzattal együtt terjeszthesse a plenum elé. Gázvilágítás a Heriniiia-uton.A vi. ke rületi Hermina-ut ama szakaszán, amely az államvasutak vonala s a Borostyán-utcza között fekszik, a tanács elrendelte a légszeszvilágítás bevezetését. A gáztársulat legutóbb felhivattatott, hpgy a kész tervek alapján fektesse le a légszeszcsöveket, s állítsa föl a lámpákat.
