Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-04-07 / 14. szám
VI. évfolyam. Budapest, 1903. április 7. 14. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre — — ... — ................ Fé l évre — ... ... — — — — 12 kor. 6 kor. SZERKESZTI ES KIADJA: DR BARTH A SÁNDOR. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ: IV., Reáltanoda-utcza 5. Mit hoz a közel jövő? A gazdasági föllendülés, melyre a főváros lakossága már évek óta vár, csak nem akar mutatkozni. A helyzet bizonytalanabb, mint volt tavaly és tavaly előtt. A tőkét és a vállalkozási szellemet kétségek gyötrik: lesz-e törvény abból a kiegyezésből, melyet Széli és Körber urak annyi huza-vona után nyélbe ütöttek ? E kérdésre határozott feleletet ugyan ki merne adni? A politikai látóhatár uj év óta teljesen beborult. Parlamenti és kormányválság fenyegeti az országot, és pedig súlyosabb természetű, mint a megelőzők. Mert ezúttal az ellenzék oly kívánsággal szemben fejti ki a legerősebb ellentállás, amely a napirendről le nem vehető. Politikai életünk egyik veterán kitűnősége, ki az udvari körök hangulatát ép úgy ismeri, mint a külpolitika szövevényeit, a következő nagyfontosságu körülményekre hivta fel figyelmünket: Téved az ellenzék és az ország, ha azt hiszi, hogy az ujoncz-létszám emelése, a hadügyi kiadások szaporítása és a flotta gyarapítása csupán a katonai körök indokolatlan kivánsága. Mindez parancsoló szükséggé vált. Az osztrák-magyar monarchia immár nem térhet ki az elől, hogy helyzetét a Balkánon tisztázza. A ki a-t mondott, annak b-t is kell mondania. Bosznia és Herczegovina annek- tálása még nincs ugyan kijelentve, de tényleg a monarchia államrészének tekintetik, s miután annyi töménytelen milliót invesztáltunk belé, a józan ész is azt parancsolja, hogy a szerzett birtokot megőrizzük. Ez ellen a függet] enségi párt sem argumentálhat. Hogy helyes volt-e, szükséges volt-e a Balkánon területet szerezni: ma már meghaladott álláspont, ü bevégzett ténynek le kell vonnunk a konzekvencziáit. Amennyire ismerem a döntő körök nézeteit, határozottan állithatom, hogy sem Őfelsége, sem az uralkodó család, sem a katonai körök nincsenek eltelve hóditási vágygyal. Ha mégis hódítunk újabb területet, az csupán Bosznia és Herczegovina biztosításának kedvéért fog történni. Mindenki tudja, hogy a Balkán déli részein a szenvedélyek leghevesebb gerjede- lembe jutottak. A láng minden pillanatban fölcsaphat s a monarchiának kötelessége gondoskodni, hogy az a puskaporos hordó, melyet Boszniának neveznek, izoláltan maradjon. Igaza van az ellenzéknek, hogy bennünket nem érdekel a maczedonok helyzete. De érdekelnek ám az okkupáit tartományok ! Ha mi lemasirozunk a novibazári szandzsákba és megszálljuk a Szerbia és Montenegro közt levő területet, egyedül azért fogjuk tenni, hogy a maczedon és az albán lázadás át ne csapjon az ;okkupáit tartományok határain. Hogy a monarchia kénytelen lesz beavatkozni a balkáni zavarokba, azt Szilágyi Dezső már 1878-ban megjövendölte. Andrássy is előre látta, s ezért vétette be a berlini szerződés pontjába, hogy a monarchiának jogában áll helyőrségeket tartani a novibazári szandzsákban. Az okkupáczió óta lefolythuszonöt év alatt érdekeinknek mj ellenlábasa akadt a Balkánon. Amire a berlini kongresszuson senkisem gongolt, az ma már elvitázhatatlan tény, hogy t. i. Olaszország KÖZIGAZGATÁSI HETILAP
