Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-02-09 / 6. szám
1902. február. 9. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 13. társaság a fenti esetből kifolyólag a saját közegeivel vizsgálatot tartott a baj helyén, amikor is azt konstatálta, hogy a bomlás a part alsó rétegeinek rossz anyagjában rejlik. A lépcsöspartot képező négyszögkövek harmadik rétege nem vízálló sóskúti anyagból áll, amely átnedvesedett s ennélfogva-'mállik. Természetes tehát, hogy nem bírja el a két felső súlyos kőréteg nyomását, aminek következménye lett azután a parti-zakadás. A Dunagőzhajózási társaság jelentése szerint, melyet a fővároshoz intézett, nagyon valószínűnek látszik, hogy hasonló sora éri a part mindama részeit, melyeknek alaprétegét a rosszul megválasztott nem vízálló sóskúti anyagból rakták le ; sőt figyelmesebb vizsgálódás után észre is vehetők a már több helyütt a sülyedés csekély jelei. A Duna tavaszi viz- cmelkedése s az esetleges zivatarok által okozott nagyobb hullámjárás mindenesetre elősegíti majd a veszélyeztetett pontok bomlását, aminek végzetes következményei lehetnek. Száz meg száz ember tiporja naponkint a partokat, akiknek életét állandó veszedelemben tartja a gyönge sóskúti lábon álló rakpart alig észrevehető sülyedése. A miniszter s a főváros háborúja Három esztendő óta folyik papíron a belügyminiszter s a főváros között a háború, melynek a Király- és Gyár-utca sarkán levő illemhely az okozója. A miniszter tudvalevőleg megint elutasította ez ügyben a fővárost s elrendelte az illemhely eltávolítását. Érdekes pörre van most ebből kifolyólag kilátás. A fővárosnak Beetz Vilmossal kötött szerződése szerint a mostani esetben semmi körülmények között sem kell a vállalkozónak a maga költségére elhelyezni az illemhelyet, hanem ez föltétlenül a főváros terhére megy. De ezenkívül a vállalkozónak kártalanítás is jár, amit a főváros nem lesz hajlandó megadni s igy e'ő- relátható, hogy Beetz bepörli. A független biroság a félremagyarázhatatlan szerződés értelmében minden valószínűség szerint elmarasztalja a fővárost, amely azonban szintén védeni fogja a maga érdekeit s belevonja a pörbe a belügyminisztériumot. Közgazdaság*. A bankkamatláb és a főváros. Az osztrák-magyar bank a kamatlábat 31j.°/o-ra szállította le. Ennek az intézkedésnek kétségtelenül igen nagy a hordereje az egész országra nézve, de jótékony hatásait első sorban a székesfőváros fogja megérezni Kétségtelen, hogy az osztrák-magyar bank elhatározását a pénzpiac helyzete érlelte meg. A világszerte tapasztalható pénzbőség mellett az állambankok mindenütt leszállították a kamatlábat s az osztrák magyar bank sem tehetett kivételt. Valószínű továbbá, hogy a bankkamatláb leszállításnál valutapolitikai okok is játszottak közre. Mindezek azonban nem gátolják azt, hogy a pénz ez olcsóbbodása közvetve a magyarországi és főleg a székesfőváros gazdasági viszonyaira igen jó hatással legyen. Az ország fővárosa központi helyzeténél fogva is legérzékenyebb fokmérője az ország gazdasági állapotának. Itt bonyolódik le az áruforgalom legnagyobb része, ide jön be és innen megy ki az ország mindennemű termelése. Alig van még egy ország Európában, ahol a keresk* delem annyira központosítva volna a főváros kezében, mint Magyarországon. Ha tehát a bank intézkedése a kereskedelmet érinti, ennek hatása első sorban és túlnyomó részben Budapesten nyilvánul meg. A hivatalos bankráta alászállá^a természetszerűleg a magánkamatláb leszállását vonja maga után. Leszáll a pénzintézetek betéti kamatja és ugyancsak csökken a váltódiscont, mely legnagyobb pénzforrása a gazdasági forgalomnak. A pénzintézetek váltóleszámi- tolási kamatjának állandóbb csökkenése egymagában előidézheti a jelenlegi sanyarú kereseti viszonyok jelentős javulását. Olcsóbbá lévén a pénz, könnyebbé válik a vállalkozás és lehetővé az üzlet. A pénz könnyebb feltételek mellett kapható, s igy a csekélyebb hasznot Ígérő vállalkozás is érdemesnek látszik. Mig eddig a vállalkozói nyereséget a kölcsönkamat emésztette fel, addig most, a kamatláb leszállása után valóságos feleslegként fog megnyilatkozni. Üzlet, forgalom, vállalkozás tehát újra megindul és sok exisz- tencia jut ismét foglalkozáshoz. A kereskedő üzlethez, az iparos munkához, a munkanélküli kenyérhez. A mit a vállalkozás és a forgalom emelkedéséről általánosságban állítottunk, az különösen az építkezésre nézve áll. Az építkezésekben beállott szünet ugyanis nem organikus gazdasági betegségből ered, hanem múló okokból, főleg a hitelviszonyok befolyása alatt. Köztudomású, hogy Budapesten nincs a szó igazi értelmében vett lakásválság. A bérházak legnagyobb része nem áll üresen s csak a kültelek némely részein mutatkozott feleslegesnek az újabb építkezés. Baj, építési válság azért van, mert az építkezés nem ugyan a tulspekuláció, hanem az egészségtelen spekuláció kezébe került. Gyenge kezek, megbízhatatlan exisztenciák kaparitották körmeik közé az építkezést s a hitel kis megszorítása elsöpörte e spekulánsokat a felszínről. A betéti kamat leszállítása most első sorban fogja utalni a tőkéseket, hogy egyéb elhelyezési módot keressenek a pénzüknek. Ilyennek pedig első sorban a házépítés kínálkozik. Az osztrák-magyar bank kamatlábmérséklése tehát előreláthatólag az építkezési kedv feléledését fogja eredményezni, mi a székesfővárosunkra úgyszólván létkérdés, A Pesti Hazai első takarékpénztár-egyesület. A Pesti Hazai első takarékpénztár-egyesület ma délelőtt tartotta Pestvármegye székházának dísztermében közgyűlését, melyen Kléh István udvari tanácsos elnökölt. Az elnök legelsőbben is melegen üdvözölte a megjelenteket és megállapította .. a közgyűlés alapszabályszerü határozatképességét. Összesen 120 részvényes volt jelen, kik 899 szavazatot képviseltek. A jegyzőkönyv vezetésére Biró Zsigmond igazgatót
